Egy öt éven át tartó kutatás során több mint száz, Görögország területéről származó régészeti lelet kémiai összetételét elemezték. Ezek közül 91 vastárgyat – főként gyűrűket, karkötőket és késeket – vizsgáltak meg részletesebben, amelyek nagyjából 3800–3000 évvel ezelőttről származnak. A roncsolásmentes, röntgenfluoreszcens vizsgálatoknak köszönhetően 13 tárgyban sikerült nikkelt kimutatni. Ez a felfedezés egyértelműen arra utal, hogy a tárgyakat meteorvas felhasználásával kovácsolták. Mind a 13 lelet díszes ujjgyűrű volt. Elkészítésükhöz aranyat vagy ezüstöt is felhasználtak, a foglalataikat pedig eredetileg pecsétkövek díszíthették.

Hatalmi jelképek lehettek a meteorvasból készült gyűrűk

A gyűrűk többsége a korabeli elit temetkezési helyeiről került elő; az egyik ékszert például egy minószi nekropoliszban nyugvó, feltételezett főpap ujján találták meg.

A szakemberek feltételezik, hogy a gyűrűkhöz felhasznált meteorvasat eredetileg nem Görögországban gyűjtötték be. A helyi földrajzi és éghajlati adottságok ugyanis nem kedveznek a meteoritok fennmaradásának: azok nedvesebb környezetben könnyen korrodálódnak, vagy a tengerbe mosódhatnak.

Éppen ezért valószínűbb, hogy az alapanyag Egyiptomból érkezett. Az észak-afrikai ország száraz sivatagai ugyanis megvédik a meteoritokat az oxidációtól és a lebomlástól, így ott jóval nagyobb mennyiségben maradhatnak fenn.

Később terjedhetett el a kohósított vas

A részletesen vizsgált leletek közül 78 már kohósítással előállított vasból készült. Bár az ilyen típusú vastárgyak feltehetően Kr. e. 1400 körül jelentek meg Görögországban, a Kr. e. 1200 előtti időszakból mindössze egy medált és egy gyűrűt sikerült azonosítani.

Az anatóliai leletekkel összevetve úgy tűnik, hogy a kohósított vas használata Görögországban csak jóval később terjedt el. A kutatók emellett azt sem zárják ki, hogy bizonyos vastárgyakat Ciprusról importáltak.