A szakemberek ajánlásai alapján a kormány fenékküszöb építéséről döntött a Paksi Atomerőműnél a Dunába, hogy ezzel segítség elő az erőmű működéséhez szükséges vízmennyiség rendelkezésre állását, valamint a tegnapi kormányülés kapcsán Magyar Péter miniszterelnök arról is beszámolt, hogy szükség szerint bárkákat is elsüllyesztenek ennek érdekében. Ma a miniszterelnök 15 órától tart sajtótájékoztatót. A miniszterelnök a Védelmi Igazgatási Hivatal (VIH) vezetőjével, dr. Kádár Pál dandártábornok főigazgatóval, valamint Gacsályi Józseffel, műszaki vezérigazgató-helyettessel jelent meg a tájékoztatón. A sajtótájékoztató a paksi beavatkozásról szól.

„A helyzet most komoly” - miniszterelnöki sajtótájékoztató, először Magyar Péter ad helyzetértékelést

-121 cm-et várnak vasárnapra Paksra a vízügyi szakemberek, a dunai vízgyűjtőkön esett eső hatása mostanra elmúlt. Vasárnap -132 cm lehet a vízszint, ez a szint, amikor az üzemelő két turbina közül egyet le kell állítani, -140 cm-nél a teljes erőművet le kell állítani.

A költségvetésnek a paksi kiesés 50 milliárd forintos kárt okoz havonta, ebbe még a gazdasági szereplők veszteségei nincsenek benne. A kialakult helyzet egyszerre gazdasági, energiabiztonsági, költségvetési probléma – mondta Magyar Péter

A vízállás Magyarországon legfeljebb 5-6, de inkább 3 napra jelezhető előre Magyarországon a miniszterelnök szerint, ezt arra reagálva jelentette ki, hogy szerinte sokan felróják a kormánynak, hogy mostani helyzet kialakulását hónapokra előre lehetne látni.

A fenékküszöb és a bárkák elsüllyesztése egymást kiegészítő, költséghatákony megoldások” - közölte Magyar Péter, aki szerint az online térben sok „kókler próbálta dezinformálni” a nyilvánosságot. A miniszterelnök szerint sok „önjelölt szakértő agymenésével” lehetett találkozni, utalva az elmúlt napokban felbukkant megoldási ötletekre. Szerinte a legfontosabb a nukleáris biztonság megőrzése, nem jöhet szóba olyan megoldás, ami ezt kicsit is kétségessé teszi.

A kivitelezés alatt álló megoldások mellett garantálható a nukleáris biztonság megőrzése a kormányfő szerint.

A kormány két projektet indít: a fenékküszöb építésről és a bárkaelsüllyesztésről

A minszterelnök közölte:

1. Paks és Dunaszentbenedek között elkezdődött a fenékküszöb építése. Az erőmű hidegvíz-csatornája mellett épül meg. Már megkezdődött a munka, a folyásirány szerinti bal parton a honvédség munkatársai dolgoznak. A jobb parti oldalon a kijelölt vállalkozók a vízügyi szakemberekkel dolgoznak, a munka tegnap este óta zajlik. A munkagépek jelentős része a helyszínen van, már kialakították a felvonulási területet és a deponálási pontokat. Egy kisebb mennyiségű követ már elhelyeztek a depókba.

– ezzel magyarázta Magyar Péter, hogy a vállalkozókat nem pályázati úton választották ki.

2. Előkészítettek két bárka, ha -132 cm alá csökken a vízszint, ezeket irányítottan el tudják süllyeszteni.

A miniszterelnök megköszönte azoknak a cégeknek a felajánlásait, akik tettek ilyet. Kiemelte, hogy a „külföldi Strabag” és a KÉSZ Zrt. ingyen technológiát és szállítást ajánlott fel, de sok kisebb cég is tett felajánlást, nekik is megköszönte ezt a miniszterelnök.

Magyar Péter azt mondta, hogy hiányolta „az ún. NER-es cégek” felajánlásait, a miniszterelnök Szijj László nevét említette is, és „a nemzeti vállalkozók” kapcsán félreérthetetlenül utalt Mészáros Lőrinc nagyvállalkozóra, illetve az általa használt jachtra is. Később újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy „nincs elvárása” a felajánlásokat illetően.

Kádár Pál: fontos a koordináció

Kádár Pál dandártábornok főigazgató arról beszélt, hogy az erőforrások és a rendelkezésre álló eszközök összehangolása elengedehetetlen. A munkálatok komoly műszaki terv alapján zajlanak, előfordulhat, hogy felajánlott technológiát már nem tudnak alkalmazni, de mindenkinek visszajeleznek - mondta a felajánlások kapcsán Kádár Pál, aki elmondta, hivatala az összehangolásban és a koordinációban segít.

Kádár Pál azt monda, az Országos Vízügyi Főigazgatóság a legfontosabb szereplője a projektnek, a szervezet szakértelme nélkülözhetetlen ahhoz.

A BME is közreműködött a modellszámítások elkészítésében, minden számítást ellenőrzött a hivatal.

„A beavatkozás az erőmű biztonságos működésének fenntartása érdekében történik” – mondta Kádár Pál, aki azt is mondta, hogy együttműködést kért az erőmű vezetéséről. Jelezte: kizárható, hogy a biztonságos működés emiatt bizonytalanná váljon.

A Magyar Honvédség speciális eszközeivel vesz részt a műveletben – Kádár Pál hangsúlyozta, hogy rendkívül sok szereplő összehangolt munkája zajlik most. Egyúttal mindenkitől megértést kért az idő szűkössége miatt az esetleges kényelmetlenségek, például a nehézgépek mozgása miatt.

Hatmilliárd forint bruttó költség

Adatokról beszél Magyar Péter: 145 ezer m3 követ építenek a fenékküszöbbe, a keresztirányú kőborda 35 ezer m3 már érdemi vízszintemelkedést eredményez, a később beépítendő 110 ezer m3 kő pedig megakadályozza a meder kimosódását. Geotextíliát is felhasználnak a fenékküszöb alapozásához.

Folyamatosan áramló mederszakaszban kell építeni

Gacsályi József szerint a beavatkozás nehezebb, mint Dunakilitinél, mert áramló vízben kell dolgozni.

A szakember elmondta, hogy a beavatkozásnál az időszükségletet minimalizálni kell. Ezért a vízszintemelést úgy számolták ki, hogy minden egyes köbméternek pozitív eredménye legyen. A két bárkát pedig két csatorna, a hideg és a meleg vizes között helyezik el, melyek között kb. 300 méteres távolság van.

Két fő területe van földrajzi értelemben a beavatkozásnak, ami lényegében egy mederszakaszon zajlik:

• A Paksi Atomerőmű területe: ide nagy szállítókapacitású nyergesvontatók szállítják a terméskövet, a depóból kerül a beépítési pontra. A beavatkozást két fő szelvény beépítésével valósítják meg, ügyelve arra, hogy a Duna nemzetközi hajózási útvonal.
• A dunaszentbenedeki oldalon egy trapéz formájú kőmű épül meg, ez nagyjából 6 méteres lesz. A másik oldalon szélesebb átmenet lesz, rézsűhajlással.

A szakember kitért rá: fontos az összhang a kivitelezésnél a bal és a jobb part között, tekintve, hogy áramló vízbe kell építeni. Ezt össze kell hangolni.

– fogalmazott Gacsályi József, aki hozzátette: ez egy védelmi beruházás, amit 24 órás műszakban valósítanak meg, így bizakodik benne, hogy rövidebb határidővel is eredményt lehet eléni, és minden emelés befolyásolni fogja a vízszintet. Pontosítással kiderült, hogy az a határidő a 35 ezer m3 kő beépítésére vonatkozik, a többi utána történik meg, ez magyarázza, hogy a teljes kivitelezés októberig tart.

„Az augusztus 3-i vízszinthez képest 100 m3-nél kisebb hozamra méretezték a létesítményt” – mondta a szakember arra utalva, hogy tudatosan készítik fel az eddiginél is alacsonyabb vízállásra, kisebb vízhozamra a műtárgyat. Adatokkal ismertette, hogyan marad meg a hajózás lehetősége a fenékküszöb mellett is, és az esetleges árhullámok levonulását se befolyásolja.

Csak a legszükségesebb beavatkozást végezik el

Magyar Péter összefoglalása szerint a beruházás kiemelt kormányzati beruházás, kivitelezési határideje a jelzettnél rövidebb, hosszabb nem lehet. A részfeladatok menetrendjének ismertetésekor elmondta: csak a legszükségesebb beavatkozásokat végzik el a szakemberek, ügyelve a mederre és a természetes környezetre, azok megóvására.

„Lesz műszaki átadás-átvétel, miközben gyorsítva zajlanak az engedélyezteti eljárások, ideértve a környezetvédelmi engedélyeket” – mondta a miniszterelnök, aki hangsúlyozta, hogy minden engedélyeztetési folyamat lezajlik, és a műtárgy csak ennek alapján maradhat fenn.

Magyar Péter kiemelte: gyorsan kivitelezhető megoldást kellett találniuk a jelenlegi helyzetre, miközben rengeteg más megoldást mérlegeltek, amiket főként azért kellett elvetni, mert bár akár megfelelők is lehetnek, kivitelezésük hosszú időt igényel. 

– mondta a kormányfő. Magyar Péter szerint a munka 30 nap alatti kivitelezése óriási munka, de a beavatkozás a vízügyi szempontok szerint nem minősül nagynak.

Minden vízhozamot vizsgáltak a tervezők a modellezésnél. Fontosnak tartotta, hogy minden lépésnél érezni lehet majd a vízszint emelkedését. Kitért a romániai bárkasüllyesztésre, ami csak pár napra volt elegendő a románai atomerőműnél, adott esetben pár nap haladék viszont a paksi helyzetben is segítséget jelenthet, amíg a fenékküszöb munkálatai haladnak. Később a téma kapcsán hozzátette: ha bárkaelsüllyesztés mellett döntenek, valószínűleg Paks is leállt volna.

Magyar Péter szerint nem csak a kivitelezés közben, hanem utána is folyamatosan monitorozzák a helyzetet, így hidrobiológusok is dolgoznak majd ezen, és szükség szerint a környezeti szempontok alapján utólagosan is tesznek lépéseket. 

– mondta Magyar Péter, aki ismét megköszönte a kivitelezésben részt vevők és mindenki közreműködő munkáját.

Nem befolyásolja a nukleáris biztonságot a fenékküszöb; zajlik Paks II. felülvizsgálata

Újságírói kérdésekre válaszolva Magyar Péter elmondta, gyorsított, kiválasztásos eljárások zajlanak a sokféle közreműködő tekintetében, de szigorúan nézni fogják a cégek árazását.

– fogalmazott Magyar Péter. Azt is mondta, hogy ekkora mennyiségű kő nem sehol nem áll most rendelkezésre, tehát robbantásra kell majd sort keríteni.

Azt is mondta kérdésre válaszolva, hogy bár a bárkák ötlete felmerült korábban, de mérlegelni kellett azok alkalmazását, még akkor is, ha azok akár 20 cm-et is emelhetnek. 

Kitért arra is, hogy főmedri fenékküszöb az Országos Atomenergia Hivatal szerint sem befolyásolja a nukleáris bizonságot.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy 

Szintén kérdés kapcsán elmondta, hogy a Paks II. kapcsán vannak kétségei a Roszatom kijelentését illetően arról, hogy az orosz vállalat tartja magát az Orbán-kormánnyal kötött megállapodáshoz, bár jelzése szerint a Roszatom kijelentésével nem találkozott. Magyar Péter azt is mondta, hogy úgy tudja, az eredeti költség duplájánál járnának már a költségek. Hangsúlyozta: zajlik a projekt teljes körű átvilágítása. Azt mondta: személyesen látta, hogy „ezer milliárd forintért csak gödrök vannak kiásva”, így a határidők már biztos nem teljesülnek, bár hozzátette, hogy nyilván nem minden a Roszatom hibája.

– mondta válaszul arra, hogy megépül-e Paks II., és hozzátette, hogy az Atomenergia Hivatal is jelezte aggályait arról, hogy a Duna vize ki tudná-e szolgálni az új erőművet. Hangsúlyozta, hogy most a jelenlegi helyzet kezelésére koncentrálnak. Kitért ugyanakkor arra, hogy a Paks II.-projekt kapcsán olyan vállalatok vesznek részt a projekt különböző szegmenseiben, amelyek között – a kormányfő egy spanyol cégre utalt – van olyan is, mely inkább Paks II. elkészültében érdekelt, és nem abban, hogy Paks I. üzemidejét meghosszabbítság.

Arra a kérdésre, hogy felmerülhet-e személyi vagy intézményi felelősség az előző kormányra tekintve az elmaradt tervek kapcsán, „igen"-nel válaszolt.

A kormányfő nem zárta ki, hogy később hűtőtornyos átépítést kaphat az atomerőmű, de hangsúlyozta, hogy most a jelenlegi helyzetre koncentrálnak. A lehetőséget azonban megvizsgálják, akár még az üzemidő hosszabbítása miatt.

„Amikor a fenékküszöb elkészül, akkor garantálható a nyolc paksi turbina működése, de utána abból valamennyit vissza kell bontani a hajózás miatt” – pontosította a folyamatot Gacsályi József.

Magyar Péter elmondta:

A kormányfő szerint az arány magasabb is lehet a későbbi körülmények alapján.