A rendkívüli aszály nem kíméli Fertő tó élővilágát sem, kevesebb szó esett róla az utóbbi hetekben, a Velencei tó súlyos apadása elvonta róla a figyelmet. De a magyar-osztrák határon fekvő Fertő helyzete sem kedvező, a tartós hőség és csapadékhiány miatt hetek óta folyamatosan apad. A sekély sztyepptó vízszintje kilenc nap alatt hat centiméterrel csökkent, így már csak centiméterek választják el a 2022-ben mért negatív rekordtól – írja a der Standard. 

Burgenland kezeli a helyzetet, nem az osztrák állam

A portál cikke szerint míg augusztus 4-én még 115,10 métert mértek az Adria szintje felett, augusztus 13-án már csak 115,04 métert mutatott a burgenlandi vízügyi szolgálat mércéje. Ausztriában a Fertő tó vízszintjét nem egy helyi vízmérce nullpontjához, hanem az Adriai-tenger középtengerszintjéhez viszonyítva adják meg. A mostani 115,04 méteres adat tehát azt jelenti, hogy a tó felszíne ennyivel fekszik az Adria szintje felett. Az egyébként is sekély tó átlagos mélysége optimális években is 1 méter körül van. 

A tó a tartós hőség és csapadékhiány következtében rohamosan közelít a 2022-ben feljegyzett történelmi mélyponthoz. Egyelőre nem indult azonnali állami mentőakció, vagyis most nem szivattyúznak vizet a Fertő tóba. A jelenlegi helyzetet elsősorban nem az osztrák szövetségi kormány, hanem Burgenland tartomány vezetése kezeli. A jelenlegi intézkedések:

• a burgenlandi vízállásbizottság rendszeresen értékeli a helyzetet, 
• a vízügyi szolgálat pedig folyamatosan méri a tó szintjét.
• az Einser-csatorna zsilipje zárva van, nem engednek le vizet a tóból,
• kotrással és iszapeltávolítással tartja járhatóan a kikötőket, hajózási útvonalakat és nádcsatornákat. 

A legutóbbi szezonban mintegy 43 ezer köbméter iszapot távolítottak el 29 helyszínen. A hajózást, a fürdést és a halállomány állapotát figyelik, de korlátozást egyelőre nem rendeltek el.

Voltak tervek a tó vízszintjének javítására - a Dunából ment volna a víz

Burgenland és Alsó-Ausztria 2024-ben megállapodott a keleti országrész vízellátásáról. Első közös projektként egy Duna-vizet szállító vezetékrendszer lehetséges kialakítását vizsgálták volna a tervek szerint. Elvi megállapodást kötöttek egy olyan regionális hálózatról, amely a Dunából juttatna vizet Alsó-Ausztria száraz térségeibe, a Fertőzugba és végül a Fertő tóba. A korábbi terv szerint másodpercenként körülbelül két köbméter vizet vezette volna a tóhoz, amelyet nem egyetlen ponton zúdítottak volna bele, hanem a nádason keresztül. A megvalósítás azonban nem kezdődött el, a tervek szintjén maradt. 

Kérdéses ugyanakkor, hogy egy ez a terv mennyire jelenthet biztos megoldást az egyre gyakoribb aszályok idején. De kérdés az is, hogy a Duna jelenlegi rendkívül alacsony vízszintje módosítja-e ezeket az elképzeléseket, erről jelenleg nem találni híreket az osztrák sajtóban. Ráadásul a projektet természetvédelmi szervezetek is vitatták, mert szerintük a Duna eltérő összetételű vize megváltoztathatja a szikes sztyepptó egyedülálló ökoszisztémáját. 

A Fertő tó magyar oldalán ez a helyzet

A Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársai a hat nappal ezelőtt posztolták az alábbi videót, azzal a megjegyzéssel, hogy amint az a magasabb balfi dombokról letekintve is látszik, az üledékkel feltöltődött meder-részek már kiszáradtak. A csónakos bejáráson rögzített képek alapján az is látható, hogy az öblökben még van víz, bár a vízszint ott is lecsökkent. A nádszálak tövén jól látszik ez a csökkenés. 

A Kisalföld cikke szerint ezek a folyamatok a Fertő esetében is időről időre (100-200 évente) bekövetkeznek, teljesen vagy részlegesen de, kiszáradnak. A Fertő tó esetében 100 évente volt eddig tapasztalható ilyen vízszintcsökkenés, de az elmúlt 150 évben nem száradt ki a tómeder, így előbb, vagy utóbb de ez be fog következni. A régi emberek ezzel együtt éltek, olykor még ki is aknázták az így adódott lehetőségeket. Bizonyos életközösségeknek olykor szüksége van egyfajta összeomlásra ahhoz, hogy utána újra virágozhassanak.