GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 13. 5 percnyi olvasás
A miniszterelnök mai szavait nehéz másképp értelmezni,minthogy akár az is benne van a pakliban, hogy végül szerződést bont az állam a Roszatommal.
„Nem igazán látom, hogy ők tartották volna a szerződéshez magukat” – mondta Magyar Péter miniszterelnök a kormányzati sajtótájékoztatóján Paks 2 beruházásáról. Mint megírtuk, Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója augusztus 13-án orosz újságíróknak beszélt részletesen a projekt állásáról. Azt hangsúlyozta, hogy az építkezés felgyorsult, és az orosz vállalat tartja magát a magyar megrendelővel egyeztetett ütemtervhez. Magyar Péter ezzel szemben a projekt előrehaladását jóval borúsabban ítéli meg: bár jelzése szerint Lihacsov állításaival még nem találkozott, mert Paks I. ügyei adnak a kormány számára teendőket, de azt mondta, csak olyan beruházás épülhet meg, ami a magyar emberek érdekeit szolgálja.

A Roszatom vezetője arról beszélt, hogy februárban megtörtént az első betonöntés az 5. blokk reaktorépületének alapozásánál. Az alapozás jelenleg mintegy 80 százalékos készültségű, és eddig több mint 18 ezer köbméter betont dolgoztak be az alaptestbe. Ez nagyjából hét olimpiai úszómedence térfogatának felel meg. A tervek szerint az 5. blokk reaktorépületének alapozása még a tél beállta előtt elkészül.
Magyar Péter a Paksi Atomerőmű körüli vízügyi műveletekről tartott friss sajtótájékoztatóján viszont arról beszélt, hogy bár a Roszatom vezetőjének friss állításaival még nem találkozott, de
erős kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az orosz vállalat valóban az Orbán-kormánnyal kötött megállapodásnak megfelelően halad.
Hangsúlyozta, hogy a Paks II. teljes körű átvilágítása zajlik, és szerinte a költségek már az eredeti összeg duplájára rúghatnak. „Ha tartották volna a szerződést, akkor 2024-ben már működnie kellett volna Paks II.-nek” – fogalmazott a ma délutáni sajtótájékoztatón.
Ezer milliárd forintért csak két nagy gödör van kiásva
– fogalmazott személyes helyszíni tapasztalataira hivatkozva, hozzátéve, hogy a beruházás eredeti határidejei már biztosan nem teljesülnek. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy nem minden késedelemért a Roszatom felelős, de bizonyos, hogy a vállalatnak is van felelőssége.
Módosításokkal, de az eredeti fővállalkozóval és orosz technológiával épülhetne meg a legrövidebb idő alatt a Paks II. Atomerőmű a gazdaságossági és az észszerűségi szempontok alapján. A Világgazdaság nemrég megjelent összeállításában bemutatta azt is, mit kínálhatnak az eredetitől eltérő paksi elképzelések. Az biztos, hogy a nullárról újrakezdeni a beruházást elképesztő költséggel járna, ezt cikkünkben néhány más alternatíva felvázolásával bemutattuk.
Lihacsov szerint ugyanakkor nemcsak az 5. blokk alapozása halad, hanem a 6. blokk munkagödrének kialakításához szükséges földmunkák is a terveknek megfelelően zajlanak. Az év végéig előkészítik ennek a blokknak az első betonöntését is.
Közben folyik az új atomerőmű berendezéseinek gyártása.
A turbinákat a francia Alstom szállítja a kapcsolódó berendezésekkel együtt. A turbinák gyártása 2025 áprilisában kezdődött a franciaországi Belfort-ban.
A beruházás nem kizárólag orosz és magyar vállalatok projektje. Amerikai, cseh, francia, holland, német, osztrák, svájci, szlovák és török cégek is részt vesznek benne. A Roszatom szerint jelenleg mintegy 500 ember dolgozik a beruházáson.
A Roszatom vezérigazgatója külön kitért a magyar féllel való együttműködésre is. Mint mondta, egy hónapja megváltozott a Paks II. Atomerőmű Zrt. vezetése, az új vezetéssel pedig már kialakították a munkakapcsolatot.
A magyar kormánnyal kapcsolatban azonban más a helyzet. Lihacsov szerint a Roszatom továbbra is kész a párbeszédre, és arra is, hogy „tényszerű és számszerűsíthető” válaszokat adjon a magyar kormány minden kérdésére. Azt állítja azonban, hogy eddig nem kaptak megkeresést.
A Roszatom vezetője szerint közben számos, a Paks II.-vel kapcsolatos nyilatkozat jelenik meg a magyar médiában. Abban bízik, hogy az energiabiztonságról és az atomenergia szerepéről szóló vita pragmatikus és konstruktív mederben marad.
„Az ország fejlődése a lehető leggyorsabb választ igényli a gazdaságot érintő energetikai kihívásokra” – mondta.
A legfontosabb üzenetet azonban a projekt esetleges újabb késedelmével kapcsolatban fogalmazta meg.
Szakértők szerint a Paks II. Atomerőmű építési projektjének bármilyen további késedelme, amely a főbb paramétereinek felülvizsgálatából ered, elkerülhetetlenül hatással lenne az egész ország fejlődésére, és a lakosság jólétére is
– hangsúlyozta.
A Roszatom megfogalmazása azért különösen érdekes, mert a „főbb paraméterek felülvizsgálata” nem pusztán műszaki finomhangolást jelenthet.
Ugyanis már korábban is felmerült, hogy a beruházás eredeti konstrukcióját, illetve az orosz kivitelező szerepét is újraértékelhetik.
Magyar Péter mostani nyilatkozata is ebbe az irányba mutat: a TISZA-kormány vezetője nem azt közölte, hogy a beruházás változatlan formában folytatódik, hanem azt, hogy az egész projektet átvilágítják. Ez lényegében nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a jelenlegi konstrukcióban folytatódik-e az építkezés.
„Azokat az információkat kapom, hogy a finanszírozás sem úgy alakult, ahogy az eredeti szerződésben szerepel” – mondta a kormányfő. Szerinte most már úgy kell számolni, hogy az eredeti duplájába kerülne az atomerőmű két blokkjának felépítése.
Magyar Péter szerint a projekt rendkívül szerteágazó, ezért az átvilágítása is nagyléptékű feladat.
A TISZA-kormány alatt olyan beruházások fognak megépülni, amelyek költséghatékonysági szempontból, biztonsági, környezetvédelmi szempontból megfelelnek a magyar érdekeknek, a magyar emberek érdekének
– fogalmazott. A politikus közben az Országos Atomenergia Hivatal aggályaira is hivatkozott. Szerinte felmerült a kérdés, hogy a Duna vízhozama megfelelően ki tudná-e szolgálni az új erőművet.
A Paks I. kapcsán most tapasztalt vízállás a Paks II.-re kiadott környezetvédelmi engedélyt is kérdésessé teszi szerinte, ahogy a hűtéssel kapcsolatos engedélyt is.Ez azért különösen érzékeny kérdés, mert az elmúlt hetekben éppen a rendkívül alacsony dunai vízállás okozott problémákat a Paksi Atomerőmű működésében. Paks II. esetében ugyanakkor más hűtési megoldással számoltak, mint a jelenlegi blokkoknál. Kitért arra is, hogy olyan hűtési megoldással fogadták el Paks II. terveit, amilyeneket a világon most már nem nagyon alkalmaznak.
Ha az új erőmű az eredeti ütemezés szerint már működne, érdemi új termelőkapacitást biztosíthatna a magyar villamosenergia-rendszer számára. Magyar Péter azt ígérte, tájékoztatást fognak adni az átvilágítás eredményéről.
A Roszatom és Magyar Péter megszólalása alapján a Paks II. körüli vita egyre kevésbé pusztán arról szól, hogy mikor készül el az új atomerőmű.
A tét immár az is, hogy a beruházás milyen költség mellett, milyen konstrukcióban és egyáltalán változatlan orosz részvétellel folytatódik-e.
A Roszatom azt üzeni, hogy az építkezés halad, a berendezések készülnek, a projekt ütemterve tartható, és minden további változtatás csak újabb késedelmet és kockázatot jelentene.
A magyar kormányzati oldalon viszont éppen a beruházás eredeti konstrukcióját, költségeit és műszaki megalapozottságát vizsgálják. A következő hónapokban így az lehet a döntő kérdés, hogy a Magyar Péter által említett átfogó átvilágítás valóban csak felülvizsgálatot jelent-e, vagy olyan változtatásokat hoz, amelyek érdemben átírják Paks II. eddig ismert történetét. A miniszterelnök a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az átvilágítás komplex folyamata zajlik, ugyanakkor a kormánynak most a Paksi Erőmű körül kialakult helyzetre kell koncentrálnia.