GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 13. 3 percnyi olvasás
Kiderült az is, mi a feltétele annak, hogy az erőmű négy blokkja termelhessen.
Tartós megoldást jelenthet a Paksi Atomerőmű hűtési problémájára a Dunán épülő fenékküszöb – mondta Aszódi Attila atomenergetikai szakértő, egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja az InfoRádióban. Paks 2 korábbi kormánybiztos aszerint megfelelő tervezéssel a műtárgy akkor is biztosíthatja a szükséges vízszintet, ha a folyó vízhozama a mostaninál is tovább csökken. Mint arról beszámoltunk, a kormány friss közlése szerint Paks és Dunaszentbenedek között már zajlik a fenékküszöb kivitelezésének előkészítése. A beavatkozáshoz mintegy 145 ezer köbméter követ használhatnak fel, amely kiegészíti a két, szükség szerint elsüllyeszthető bárka által kialakított tereptárgyat.
Aszódi szerint a megoldásnál három tényezőt kell figyelembe venni:
Az elmúlt két hétben a vízhozam mindössze 720–730 köbméter volt másodpercenként, miközben a közepes vízhozam 2200–2300 köbméter körül alakul. A fenékküszöböt azonban ennél is alacsonyabb vízhozamra lehet méretezni – erről beszéltek a vízügyi szakemberek az imént hivatkozott kormányzati tájékoztatón –, így akár egy újabb, szélsőséges aszályos időszakban is biztosítható lehet a szükséges vízszint.
Ez azt jelenti, hogy megfelelő kialakítás mellett a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkja teljes kapacitással üzemelhet.
A hőmérsékleti korlát ugyanakkor továbbra is tényező marad, különösen tartós hőhullámok idején. Aszódi szerint a fenékküszöb kialakítása a víz keveredését is intenzívebbé teheti, ami ezen a téren is segítséget jelenthet.
A hajózás miatt felmerült aggályokra reagálva a szakértő azt mondta: a vízügyi szakemberek úgy készítik elő a beavatkozást, hogy a lehető legszélesebb vízhozamtartományban megmaradjanak a hajózás feltételei. A jelenlegi szélsőséges vízállás mellett azonban a Duna számos magyarországi szakaszon egyébként sem hajózható megfelelően, még a szállodahajóknak is gondot okoz Budapest elhagyása.
A mostani helyzet ugyanakkor Aszódi szerint egy fontos tanulságot is hozott a jövőbeli beruházások számára: Paks II esetében már eleve olyan hűtési megoldást kell választani, amely kevésbé függ a folyó vízhozamától. A szakértő szerint az új blokkoknál mindenképpen a nedves hűtőtornyos technológiát kellene alkalmazni.
Éles üzenetváltás rajzolódik ki a Paks II. Atomerőmű körül: miközben a Roszatom vezérigazgatójának friss közlése szerint a beruházás felgyorsult és a projekt a magyar megrendelővel egyeztetett terv szerint halad, így minden további csúszás az ország fejlődésére és a lakosság jólétére is hatással lehet, Magyar Péter miniszterelnök mai sajtótájékoztatóján teljes körű átvilágításról beszél, és azt állítja, hogy a projekt költségei már az eredeti összeg duplájára rúghatnak. A TISZA poltikusa szerint a határidők biztosan nem tarthatók. Szavait nehéz másképp értelmezni, minthogy akár az is benne van a pakliban, hogy végül szerződést bont az állam a Roszatommal – részletek cikkünkben.
A jelenlegi blokkok hűtőtornyokkal történő utólagos ellátása már más kérdés. Az ilyen beruházások megtérülését a jelenlegi üzemidő-hosszabbítási tervek mellett újra kell vizsgálni.
Ha ugyanis Paks I. a tervek szerint nem a 2030-as években, hanem az 2050-es évek közepéig termelhet, akkor még nagyjából három évtizedre kell előre tekinteni.
Vizsgálják közben úgynevezett hűtőcellák telepítésének lehetőségét is. Ezek ventilátorokkal segítik a hő levegőbe történő elvezetését, miközben a bevezetett víz egy része elpárolog. Ezzel csökkenthető az erőmű Dunára gyakorolt hőterhelése. A megoldás jelenleg tervezési fázisban van.
A mostani kieséseknek közben komoly ára van. Aszódi számításai szerint
az elmúlt két hétben heti 7–8 milliárd forintos többletköltséget is jelenthetett a villamosenergia-import, szélsőséges esetben pedig akár 15–20 milliárd forinttal is megemelhette az ország villanyszámláját a paksi termelés részleges kiesése.
A szakértő szerint ezt a költséget most szükségszerűen vállalni kell annak érdekében, hogy később elkerülhetők legyenek a még nagyobb kiadások. Magyar Péter miniszterelnök szerint a paksi termelés egyheti kiesése 50 milliárd forintos költségvetési terhet jelent, a gazdaságban jelentkező költségek efölöttiek.
A fenékküszöb pedig éppen azt szolgálhatja, hogy egy hasonlóan szélsőséges dunai vízállás ne kényszerítse ismét jelentős importkitettségbe a magyar villamosenergia-rendszert.
Napi