GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 13. 2 percnyi olvasás
Bejelentést tett a Nébih: elmondta a hatóság, mit kell most a gazdáknak tenniük.
Az érintett állatok a lépfenére utaló jellegzetes tünetek nélkül, hirtelen hullottak el. A járási főállatorvos haladéktalanul elrendelte a helyi zárlatot, továbbá megkezdődött az érintett állomány lépfene elleni vakcinázása is.
A lépfene (anthrax) kiemelt jelentőségű fertőző megbetegedés, amely
A betegség emberről emberre vagy állatról állatra nem terjed, a fertőzés minden esetben a közös fertőzési forrásra vezethető vissza.
A lépfene spórái a talajban akár évtizedekig is fertőzőképesek maradhatnak.
A spórák különböző környezeti hatások – például talajmunka, földmozgatás, áradás, valamint tartós szárazság és aszály – következtében kerülhetnek ismét a felszínre, és válhatnak újabb fertőzések forrásává.
A fertőzés elsősorban a legelő állatokat (szarvasmarha, juh, kecske) veszélyezteti, de más állatokban és emberben is súlyos megbetegedést okozhat.
A fertőzés antibiotikumokkal jól gyógyítható.
A lépfene hazai viszonylatban ritkán fordul elő, a kórokozót legutóbb 2025-ben és 2019-ben egy-egy esetben azonosította az állategészségügyi hatóság.
A betegség megelőzésének egyik hatékony eszköze az állatok számára engedélyezett közforgalomban elérhető vakcina legeltetés előtti beadatása a fertőzéssel érintett területeken. Fertőzés gyanúja esetén emellett kiemelten fontos a szükséges hatósági intézkedések maradéktalan betartása - hívja fel a figyelmet a hatóság.
A lépfene betegségre alapvetően fogékony minden emlős (az embert is beleértve), de leginkább a kérődzők, így a juh, a kecske és a szarvasmarha. A ló, a kutya és a macskafélék, valamint az ember már kevésbé veszélyeztetett, az emlősök közül pedig a sertés a legkevésbé fogékony. Ritkán ugyan, de a madarak is megbetegedhetnek. A betegség állatról állatra közvetlenül általában nem terjed, hanem legelés közben, a takarmánnyal, vagy a rosszminőségű (pl. talajvizet is tartalmazó) vízzel vehetik fel a baktérium rendkívül ellenálló, spórás formáját. Fontos, hogy a spórásodáshoz levegő szükséges, így az elhullott állatok tetemében nem képződik addig spórás baktérium, amíg a testet fel nem boncolják, vagy ragadozók szét nem szedik. A húsevők a lépfenében elhullott állatok testének, testrészeinek elfogyasztása során fertőződnek. Emberről emberre a betegség nem terjed – áll a Nébih tájékoztatójában.
A statisztikai adatok szerint Magyarországon 2025 végén a szarvasmarha-állomány 873 ezer darabot tett ki, ami 1,4 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, miközben a tehénállomány (406 ezer darab, ezen belül 267 ezer tej- és kettőshasznú tehén) stagnált. A vágómarha-felvásárlás volumene 17 százalékkal esett vissza, de az átlagár 28 százalékkal nőtt.
Tavaly a vágóhidakon a levágott szarvasmarhák száma 17 százalékos növekedéssel meghaladta a 106 ezer darabot.
A lépfene megjelenése egyidőben jött azzal, hogy mint megírtuk, két Baranya vármegyei sertéstartó gazdaságban is igazolták az afrikai sertéspestis- vírus jelenlétét, ezért a hatóság azonnal lezárta a telepeket és megkezdte a szükséges járványügyi intézkedéseket. Az afrikai sertéspestis Drávafokon egy 34 sertést tartó gazdaságban, Okorágon pedig egy 19 mangalicából álló állományban jelent meg.
Napi