Románia leállította egyetlen atomerőművét a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt, amelyet az Európa nagy részét érintő, hosszan tartó meleg időjárás okozta.

A cernavodai erőművet, ahol két reaktor állítja elő Románia villamos energiájának mintegy 20 százalékát, várhatóan nem indítják újra a következő 10 napon belül.

A hét elején a Dunát hűtésre használó üzem vízhozamát a hatóságok kővel megrakott bárkák elsüllyesztésével próbálták növelni.

A szomszédos Magyarország eddig elkerülte egyetlen, a Dunát is használó paksi atomerőmű leállását. Európa második leghosszabb folyójának vize több országban 30 éve a legalacsonyabb szintre esett.

A cernavodai két 706 megawattos reaktor közül a másodikat csütörtökön dél előtt leválasztották a román villamosenergia-hálózatról.

"Nem számítunk a következő 10 napon belüli újraindításra" - mondta az AFP hírügynökségnek Romeo Urjan, az üzem igazgatója.

Az első reaktort már júliusban leállították.

A Cernavodăt eddig csak egyszer, 2003-ban zárták le.

Az energiahiányt a meleg, szeles nappalok általában nap- és szélenergiával fedezik, de a hagyományos szén- és gáztermelést esténként importtal kell kiegészíteni.

Romániának is hatalmas vízenergia-kapacitása van, bár ezt erősen csökkentette ugyanaz az alacsony folyóvízszint, amely a nukleáris leállást okozta.

Magyarországon Magyar Péter miniszterelnök a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy a szovjet időkben négy atomreaktorral rendelkező Paks először kényszerülhet teljes leállításra.

Az erőmű illetékesei szerint a Dunában olyan alacsony a vízszint, hogy a vízfelvételhez használt szívófúvókák nem tudták elérni.

Az éghajlatváltozás világszerte felemeli a hőmérsékletet – de különösen Európában.

Ez a böjtöléssel felmelegedő kontinens, amely kétszer olyan gyorsan melegszik fel, mint a globális átlag – állítja a Kopernikusz klímaszolgálat.

Ez megnövekedett nyári hőhullámokat, nagyobb nyomást nehezít Európa vizeire, és intenzívebb erdőtüzeket okoz.

A Rajna – Európa másik kulcsfontosságú vízi útja – szintén alacsony vízállást szenved, ami súlyosan korlátozza a forgalmat.

A kontinens mezőgazdasági ágazata is érezhetően megütközött.

Olaszország legnagyobb mezőgazdasági kereskedelmi szövetsége, a Coldiretti szerint az éghajlattal összefüggő károk – például jégeső, aszály és erdőtüzek – meghaladhatják a 3 milliárd eurót (2,6 milliárd font; 3,5 milliárd dollár).

Monique Barbut, Franciaország környezetvédelmi minisztere arra figyelmeztetett, hogy az ország statisztikai hivatalának adatai szerint a közelmúltbeli hőhullámok 10-15 milliárd eurós közvetlen és közvetett költségeket is felhalmozhatnak.

A holland Triodos bank szerint a rendkívüli hőség és annak következményei az EU előrejelzett gazdasági növekedésének nagy részét eltörölhetik.

Az Európai Bizottság 1,1%-os növekedést prognosztizált, az IMF pedig 0,9% körüli növekedést várt az euróövezetben.

Görögországban több mint 200 embert – többségükben turistákat – evakuáltak pénteken a népszerű Siviri és Fourka üdülőhelyekről az északi-félszigeti ragsularki Haldiki-félszigeten. futótűz.

Eközben Franciaországban már 80 megyében van hőhullám-riadó, mivel a hőmérséklet pénteken egyes helyeken várhatóan meghaladhatja a 40 °C-ot (104 F).

Az elmúlt hetekben már több tűz pusztította az országban. ebben az évben, mint a második világháború óta bármikor.

Spanyolországban – amely szintén lábadozik a közelmúltbeli halálos erdőtüzek után – csütörtökön a középső területeken akár 37 fokos hőmérsékletet regisztráltak.

Csütörtökön az év eddigi legmelegebb napja volt az Egyesült Királyságban. A meteorológiai szolgálat 38,1 fokos ideiglenes felvételt adott a londoni Kew Gardens-ben.

Több tűzvész égett, Nyugaton pedig többen megsérültek. megsemmisült.

A hétvégén várhatóan az Egyesült Királyság több helyére is megérkezik az eső, de a BBC éghajlati és tudományos csapata szerint többre lesz szükség, mint záporokra, hogy véget vessenek az Egyesült Királyságban elterjedt szárazságnak.