Az Alkotmánybíróság csütörtök délelőtt 10-kor kezdte tárgyalni a Fidesz–KDNP parlamenti frakciójának négy, utólagos normakontrollra irányuló indítványát, amelyekben az Alaptörvény 16. és 17. módosításának több rendelkezését – köztük a Sulyok Tamás államfőt elmozdító szabály, a képviselők választhatóságát előíró időkorlát és az alkotmánybírókra bevezetett életkorhatár – kérték megsemmisíteni.

A több mint kilencórás ülésről Szabó Attila, az Alkotmánybíróság főtitkár lapunknak annyit mondott, hogy a testület tartja az alaptörvényi határidőket, és időben közzéteszi a döntéseit.

Négy ellenzéki indítvány

Annak ellenére, hogy a testület 2026. augusztus 28-ig nyári ítélkezési szünetet tart, augusztus 13-án, négy ellenzéki indítvány is az alkotmánybírák elé került:

1. Magyarország Alaptörvényének 17. módosítása 6. cikk (2) bekezdésével az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezéseibe beiktatott 34. pontjának megsemmisítésére irányuló utólagos normakontroll (köztársasági elnöki megbízatás megszűnése);
2. Magyarország Alaptörvényének 16. módosításának 5. cikke és az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény megsemmisítésére irányuló utólagos normakontroll (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok);
3. Magyarország Alaptörvényének 17. módosítása egyes rendelkezései és az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítésére irányuló utólagos normakontroll (országgyűlési képviselők választhatóságnak időkorlátja, alkotmánybírók megbízatásának megszűnése életkorhatár miatt);
4. Magyarország Alaptörvényének 17. módosítása 6. cikk (2) bekezdésével a záró és vegyes rendelkezések 35. pontja „– 36. pontban foglalt kivétellel –” szövegrészének, 36. pontjának megsemmisítésére irányuló utólagos normakontroll (alkotmánybírók megbízatásának megszűnése életkorhatár miatt)

Alkotmányos válsághelyzet?

Az ellenzéki kezdeményezésről megszólaltatott jogtudósok (köztük Fleck Zoltán és Hack Péter is) nem zárta ki előzetesen, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a köztársasági elnök eltávolításáról szóló passzust, aminek azonban beláthatatlan következményei lehetnek.

Ez egy alkotmányos válsághelyzetet hoz létre. Ennek megoldására többféle lehetőség is van, de ebben a parlamentnek lesz szerepe. Csütörtökön meglátjuk, hogy az Alkotmánybíróság mit lép. Azt gondolom, van rá esély, hogy esetleg néhány pontban megsemmisítse a korábban hozott jogszabályt

– mondta a 24.hu megkeresésére Hack Péter, aki ezzel az egymásra torlódó közjogi döntésekből fakadó bizonytalanságra célozhatott: ha az Alkotmánybíróság megsemmisítené Sulyok Tamás megbízatását megszüntető rendelkezést, akkor Sulyok jogállása visszaállna, miközben Baka András megválasztása már megtörtént.

Uniós pénzek, vitatott mandátumok

Az egyik ellenzéki indítvány az uniós forrásokhoz való hozzáférést biztosító reformcsomag egyik kulcstörvényének megsemmisítését kéri – még a helyreállítási alap 2026. augusztus 31-i végső határideje előtt. A tét 16,4 milliárd euró befagyasztott uniós forrás, amelyből tízmilliárd euró az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz (RRF) való hozzáférést érinti. Szakértők szerint egy teljes megsemmisítés sem tüntetné el automatikusan az uniós csomagot, de rendkívül szűk időt hagyna az Országgyűlésnek egy új szabályozás elfogadására.

A Fidesz–KDNP két másik indítványában ( itt és itt) a parlamenti képviselők választhatóságát előíró időkorlátra és a már megválasztott alkotmánybírókra bevezetett életkorhatárra vonatkozó szabályozást támadta meg. A 70 éves korhatár bevezetése miatt négy alkotmánybírónak (Polt Péter elnöknek, Haszonicsné Ádám Máriának, Juhász Miklósnak és Lomnici Zoltánnak) szeptember 1-jén megszűnik a mandátuma. De három évvel korábban ér véget a megbízatása Márki Zoltánnak is: 2033 helyett 2030-ban kell majd távoznia a Donáti utcából.