EgyébSzerző: Tamás Nagy 2026. 08. 13. 11 percnyi olvasás
Mennyire van közel Paks a teljes leálláshoz? A kormányinfón szó esett a Duna eséséről, a veszélyhelyzeti munkálatokról, a gazdasági kockázatokról, Paks II-ről és Magyarország hosszú távú energetikai terveiről. Olvass tovább: https://dailynewshungary.com/government-press-conference-paks-shutdown-risk/
Újra zuhanni kezdett a Duna Paksnál, növelve a további korlátozások, sőt a paksi atomerőmű teljes leállásának veszélyét - mondta Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön. A kormány már megkezdte a rendkívüli folyómérnöki munkákat, két 80 méteres uszályt készítenek fel a vártnál gyorsabb vízszintesés esetén történő esetleges bevetésre.
Az MTI szerint mínusz 119-120 centiméter körül állt a vízmérő Paksnál csütörtök délután. Magyar szerint már néhány centiméter is jelentősen megváltoztathatja Magyarország egyetlen atomerőművének működését.
A külföldi olvasók számára a negatív számok a helyi vízmérési adatra vonatkoznak, és nem azt jelentik, hogy magának a folyónak negatív mélysége van.
A szakértők arra számítanak, hogy péntek reggelre mínusz 121 centiméter körülire süllyed a mérőeszköz, vasárnapra vagy hétfőre pedig várhatóan mínusz 132 centiméterre süllyed – mondta Magyar.
Ez egy döntő küszöb. Ha a folyó mínusz 132 centiméterre süllyed, a jelenleg működő két turbina egyikét ismét le kell állítani.
A középtávú kilátások még aggasztóbbak. A kormányfő szerint hat-hét napon belül mínusz 136-137 centimétert is elérhet a szint. Mínusz 140 centiméternél a teljes paksi atomerőművet le kellene kapcsolni.
Jelenleg az erőmű nyolc turbinájából csak kettő működik, amelyek csaknem 500 megawatt villamos energiát termelnek.
Magyar hangsúlyozta, hogy a Duna vízszintjét csak néhány nappal előre lehet jó magabiztossággal megjósolni, elutasítva azokat az állításokat, amelyek szerint a jelenlegi helyzet pontos súlyosságát már hónapokkal ezelőtt meg lehetett volna jósolni.
A válság nem csak Magyarországra jellemző. Románia csütörtökön megkezdte cernavodai atomerőműve utolsó működő reaktorának leállítását a történelmileg alacsony Duna vízszint miatt, miután a másik reaktorát már július végén lekapcsolták.
A kormány fő beavatkozása Paks és Dunaszentbenedek között, az atomerőmű hidegvíz-befogó csatornájához közeli mederküszöb megépítése.
Az építmény célja, hogy a felvízi vízszintet kellő mértékben megemelje az üzem által igényelt hűtővíz ellátás fenntartásához.
Körül145 000 köbméter kőzeta tervek szerint a Dunában helyezik el. Az első 35 000 köbméter egy keresztirányú sziklagerincet alkot, amelynek célja a vízszint érdemi emelése. További 110 000 köbméter később megerősíti a medret, és megvédi az építményt a Duna-áramlás okozta erózió ellen.
A projekt technikailag nagy kihívást jelent. Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese elmondta kb.800 köbméter víz másodpercenkéntjelenleg azon a folyószakaszon halad át, ahol az építmény épül.
A küszöböt az üzem hideg- és melegvizes csatornái közötti nagyjából 300 méteres szakaszon építik meg.
Mindkét bankban folyik a munka. A magyar katonák elsősorban a szárazon megközelíthető bal parton dolgoznak, a jobb oldalon pedig kivitelezők és vízügyi szakemberek dolgoznak.
Már érkeznek a nehézgépek, készülnek a bekötőutak és a raktározási területek, az első kőzetmennyiségeket is szállították.
A kormány azt szeretné, ha a szerkezet döntő része kb30 nap, éjjel-nappal folytatódik az építkezés.
Egy második, gyorsabb beavatkozás is készül.
Két körülbelül 80 méteres uszályt kell elhelyezni a hidegvíz-bevezető nyílás után, és a jobb parton cölöpökre kell rögzíteni. Körülbelül 45 fokos szögben helyeznék el őket, nem pedig a partra merőlegesen.
A tartályok ideiglenes áramlásszabályozó szerkezetként szolgálnak. A tájékoztatón bemutatott modellezés szerint az uszályok részleges elsüllyesztése azonnal kb10-15 centiméter, míg egy bárka teljes bevetése potenciálisan körülbelül 20 centiméteres növekedést eredményezhet.
A két bárka nagyjából 160 méter hosszú kombinált terelőszerkezetet hozna létre.
Várhatóan péntektől készen állnak a tesztelésre, hogy gyorsan használhatóak legyenek, ha a Duna az előrejelzettnél korábban a kritikus szint alá kerül.
A kormány azonban végső megoldásnak tekinti ezek alkalmazását. Magyar arra figyelmeztetett, hogy egy ellenőrizetlen bárka komoly problémákat okozhat, ha kiszabadul, a folyóba szorul, vagy elzárja az üzem melegvíz-kivezetését.
Ahogy ma megírtuk, ismét zuhan a Duna vízszintje. Nagy beavatkozást terveznek a paksi atomerőmű védelmében – képek
A bal parton a tervek szerint augusztus 15. és 18. között felgyorsulnak az előkészítő munkálatok, beleértve az útvonal megtisztítását és a geotextília beszerelését.
Augusztus 17. és 21. között a jobb parton pontonszerkezetet terveznek, hogy a kőzet közvetlenül a mederbe kerüljön.
Ezt követően augusztus végén és szeptember elején mindkét oldalról megtörténik a kőzetlerakás, és várhatóan szeptember 11-ig egyesítik a vízemelő gerinc két szakaszát. A további megerősítési munkálatok a tervek szerint októberben is folytatódnak.
A projekt végső soron mínusz 90 centiméter körüli szelvényszintet hivatott garantálni Pakson, ami a kormány szerint lehetővé tenné az atomerőmű teljes kapacitással történő működését.
A kormány jelenleg a Paks-Dunaszentbenedek mederpárkány bruttó költségét becsüli6,165 milliárd forint, azaz hozzávetőleg 16,9 millió euróaugusztus 13-i hivatalos árfolyamon.
Az ábra tartalmazza az érintett útszakaszok rekonstrukcióját és a folyópartok rehabilitációját.
A finanszírozást Magyarország nemzeti katasztrófavédelmi tartaléka biztosítja, míg a projekt fedezésére az Országos Vízügyi Főigazgatóság költségvetését nyitják meg.
Magyar elmondta, hogy a kiadásokat szorosan figyelemmel fogják kísérni, és a kivitelezőknek minden kiadásról el kell számolniuk.
A kormány a magánszektortól is kapott segélyajánlatokat. A kormányfő szerint az osztrák Strabag ingyenesen kínált technológiát, szállítást és anyagokat, és a magyar tulajdonú KÉSZ Csoport is tett ajánlatot.
Magyar kritizálta a volt Fidesz-kormányhoz köthető nagyvállalatokat, amiért a hasonló ajánlatok hiányát írta le.
A pénzügyi tét lényegesen nagyobb, mint a sürgősségi beavatkozás költsége.
Magyar szerint a paksi termelés teljes kiesése az állami költségvetésbe kerülnehavonta legalább 50 milliárd forintot, azaz nagyjából 137 millió eurót. Ez a becslés nem tartalmazza azokat a többletköltségeket, amelyeket a vállalkozásoknak és a tágabb értelemben vett gazdaságnak jelent, ha a hazai nukleáris termelést drágább villamosenergia-importtal helyettesíti.
A kormányfő úgy becsülte, hogy jelenleg a vízhiány és a csökkent paksi termelés csökken0,1%-kal a magyar GDP-ből, bár hangsúlyozta, hogy pontos számítások még nem állnak rendelkezésre.
A paksi kibocsátás fenntartása azért is kiemelten fontos, mert az atomerőmű általában központi szerepet tölt be Magyarország villamosenergia-ellátásában. A közelmúltban rekordalacsony Duna-vízszint már arra kényszerítette az üzemet, hogy a szokásos kapacitása alatt működjön.
A kormány tisztviselői elmondták, hogy számos mérnöki lehetőséget mérlegeltek vízgazdálkodási, energetikai és nukleáris szakértőkkel.
Néhányat azért utasítottak el, mert a nukleáris biztonságnak kellett maradnia a legfontosabb szempontnak – mondta Magyar. A kormány végül a mederküszöböt és az uszályok esetleges telepítését választotta a legbiztonságosabb, leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb azonnali kombinációnak.
Az Országos Atomenergia Hivatal a tervezéstől kezdve figyelemmel kíséri a projektet, a modellezésben pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökei működtek közre.
A Honvédelmi Szakigazgatási Hivatal koordinálja a számos érintett állami szerv, vállalkozó és katonai egység munkáját.
Magyar az árvízi vészhelyzet fordítottjaként jellemezte a helyzetet: a hatóságok ahelyett, hogy megvédenék az infrastruktúrát a túl sok víztől, a kritikus infrastruktúra védelme érdekében megfelelő vízszint fenntartására törekednek.
A felgyorsult építkezés környezetvédelmi engedélyezési kérdéseket is felvetett.
A kormány vészhelyzetnek minősítette a helyzetet, lehetővé téve a fizikai munkák megkezdését az összes eljárás befejezése előtt. Az illetékesek azonban hangsúlyozták, hogy ez nem szünteti meg a környezettanulmányokat vagy az engedélyek megszerzésének követelményét.
A vízgazdálkodási hatóság szerint hidrobiológusok és ökológusok vettek részt a tervezésben. A környezetvédelmi engedélyezési eljárásnak szeptember végén el kell kezdődnie, és megvizsgálja a vadvilágra és a folyami ökoszisztémára gyakorolt hatásokat.
A küszöb állandó üzemeltetési engedélye csak akkor lesz lehetséges, ha az építmény megfelel a vonatkozó követelményeknek.
Magyar szerint a modellezés azt sugallja, hogy az építmény legfeljebb egy centiméterrel emelné meg a Duna vízszintjét egy jövőbeli árvíz során, így nem növelheti jelentősen az árvízkockázatot.
A veszélyhelyzet egy szélesebb körű vitát is felélesztett arról, hogy Magyarország atomenergia-rendszere hogyan alkalmazkodjon az egyre szélsőségesebb folyami viszonyokhoz.
Magyar elmondta, a kormány megvizsgálja a telepítés lehetőségéthűtőtornyok vagy zárt hurkú hűtőrendszerek. Az ilyen beruházások költségesek lennének, de szerinte végül szükségessé válhat a meglévő paksi üzem élettartamának meghosszabbítása, a tervezett Paks II bővítés vagy mindkettő.
Azt is megkérdőjelezte, hogy a Paks II. meglévő környezetvédelmi és hűtési engedélyei megfelelően tükrözik-e a jelenleg Magyarországon tapasztalható folyami viszonyokat.
A kormány szélesebb körű klíma- és vízgazdálkodási stratégiákat készít elő, köztük a Vizet a Tájba Programot, Magyar elmondta, Magyarország a következő uniós költségvetésről szóló tárgyalások során a vízgazdálkodást kívánja kiemelten kezelni.
Amellett érvelt, hogy a Duna használatát szabályozó nemzetközi egyezményeket újra kell gondolni, mivel ezek nagyon eltérő áramlási viszonyokra születtek.
Magyar mondta, Ausztria és Szlovákia betartotta a meglévő megállapodásokat, de a hidrológiai alaphelyzet lényegesen megváltozott.
Ha ma lemaradtál róla: az orosz Roszatom megtöri a csendet, miközben megépíti Magyarország legújabb atomreaktorait
A miniszterelnök a csütörtöki tájékoztatón arra is felhasználta, hogy bírálja Orbán Viktor egykori kormányát, amely 16 évig kormányozta Magyarországot Magyar 2026 májusi hivatalba lépése előtt. Magyar azzal vádolta az előző kormányt, hogy nem készített elegendő hosszú távú megoldást a Duna alacsony vízszintjére, és elhanyagolta az esetleges beruházásokat, például a paksi szivattyú-infrastruktúra megváltoztatását.
Ezek a jelenlegi kormány politikai állításai voltak, nem pedig a technikai értékelés részeként bemutatott megállapítások.
Magyar kritizálta az interneten terjedő javaslatokat is, köztük a kotrással, robbantással vagy nagyméretű szivattyúrendszerekkel kapcsolatos javaslatokat, azzal érvelve, hogy egyesek veszélyeztethetik a nukleáris biztonságot.
Külön támadta a Mi Hazánk vezetőjét, Toroczkai Lászlót a paksi turbinák leállításával kapcsolatos bírálatok miatt, mondván, a nukleáris biztonságot nem lehet csorbítani az áramtermelés fenntartása érdekében.
A kormány fenntartja, hogy a rendkívüli intézkedések megakadályozzák, hogy a paksi atomerőmű elveszítse teljes termelési kapacitását, de az illetékesek elismerik, hogy egyelőre nincs egyértelmű jel arra vonatkozóan, hogy a Duna mikor térhet vissza lényegesen magasabb szintre.
Emiatt a válság nagyobb, mint egy közvetlen mérnöki probléma.
A kormány egy szélesebb körű energiatervet készít elő, amely kiterjed a szélenergiára, a villamos energia tárolására és az energiaforrások nagyobb diverzifikációjára. Magyar elmondta, Magyarországnak nagyobb kapacitásra van szüksége az energia megtartásához és tárolásához, és biztosítania kell, hogy a villamos energia minél több hazai és külső forrásból álljon rendelkezésre.
Eközben Paks számára továbbra is meghatározóak a következő napok. Az uszályokat azonnali használatra készítik elő, az állandóbb mederküszöb építése pedig éjjel-nappal folyik.
Ha a Duna továbbra is a mínusz 140 centiméteres küszöb felé zuhan a beavatkozások érvénybe lépése előtt, Magyarország még több mint négy évtizedes működése során a paksi atomerőmű első teljes leállása elé nézhet.
Napi