magyarnemzet Kultúra

Rendkívüli filmes kultúrkincseket vetítenek Kós Károly kalotaszegi akropoliszában

Szerző: magyarnemzet 2026. 08. 13. 1 percnyi olvasás


Rendkívüli filmes kultúrkincseket vetítenek Kós Károly kalotaszegi akropoliszában

Hamarosan startol a Nemzetközi Népismereti Filmszemle, amire a tavalyinál jóval több pályamű érkezett.


Árpád-házi lovagkirályunk szentté avatásának ünnepén, június 27-én, László-napon mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Dicsérjük Szent László királyt! című lovas zarándokfilmet. A Bujdosó Erika Ágnes rendezésében és operatőri munkájával megvalósult alkotás mélységében tárja elénk Erdély élő Szent László-i örökségét mind szellemi, mind művészeti szinten. Azt a sajátosan magyar örökséget és legendáriumot, amely Székelyderzstől a Felvidéken és a Muravidéken át valójában a nyugati országrészig, a veleméri Árpád-kori templom világhírű freskóciklusáig hálózza be a Kárpát-medencét.

Szent László
Szent László lovagi eszménye előtt is tiszteleg a film


A rendező elmondása szerint a film formabontó módon közelít a műfajhoz: nem a civil lovas zarándokokra fókuszál, hanem magát a nézőt hívja belső utazásra. Bujdosó Erika Ágnes elmondta, hogy a film ötlete hirtelen jött, mindössze három nappal a lovas zarándoklat indulása előtt kapott felkérést a forgatásra. 

A fegyelmezett, nagyjából húszfős állandó magból álló – de a kísérőkkel együtt harminc fősre duzzadó – csapatban az alföldi, homokhátsági, hortobágyi és budapesti fiatalok mellett székelyföldiek és lóháton zarándokoló lelkészek is jelen voltak. 

Az első napok atmoszférája, a lószerszámok csörgése és a lovak fújtatása azonnal egyértelművé tette, hogy egyedülálló érték születik.

Forrás: Cifra Produkció


Rejtett kincsek és a Kárpát-medence egysége

A film egyik legfontosabb pillére az ősi templomi freskók bemutatása. A stáb olyan mélységű szellemiséget talált például a bögözi vagy az oklándi istenházában, amely messze túlmutat a puszta művészettörténeti adatokon. A freskók részleteit sokszor még a helyi lelkészek is a filmet nézve, a kamerának köszönhetően láthatták először ilyen közelről. 

Fontos adaléka a szép operatőri munkával megáldott filmnek, hogy László királyunk idejét korabeli csatajelenetekkel is megidézi, 

és életre kelti a lovagkirályról szóló freskóciklusok legtöbbet tárgyalt pontját, a kun harcos által elrabolt magyar leány megmentését.

Lapunk kérdésére, amely a templomok Szent László-freskóin visszatérően megjelenő középkori nagyváradi bazilikára és erődítményábrázolásra vonatkozott, az alkotók megerősítették: a várból való kivonulás a ciklusok elmaradhatatlan, ikonikus kezdőpontja. Sok helyen ezeket a jeleneteket a később beépített karzatok eltakarták, így az alkotónak fizikailag is nehéz körülmények között, ezek mögé bemászva kellett rögzítenie a képeket.

ad

További tartalom Önnek