Szeptember 15-től a jelenlegi 27 százalék helyett 5 százalék lesz a tűzifa áfája, és ugyanez vonatkozik a pelletre, a brikettre és a faszénre is. Ideális esetben ez bruttó 17 százalékos árcsökkenést jelenthet a lakosság számára, kérdés azonban, hogy a kereskedők valóban teljes egészében továbbadják-e az adócsökkentésből származó megtakarítást – írta a Világgazdaság.

Nincs garancia, a kereskedők benyelhetik az áfacsökkentést

A tűzifa ugyanis piaci termék, amelynek árát a kereslet és a kínálat alakítja.

Ez röviden azt jelenti, hogy a kereskedők könnyen zsebre tehetik azt az összeget, amennyivel csökkenne a fogyasztói ár. És hozzátehetjük, erre van már keserű példa. Emlékezzünk csak vissza: a korábbi élelmiszeráfa-csökkentések után nem egyszer az elméletileg jelentős adómérséklésnél jóval kisebb áresést mértek a boltokban.

Ez természetesen nem bizonyítja, hogy a kereskedők minden esetben „benyelték” az áfacsökkentést, hiszen közben a beszerzési és egyéb költségek is változhattak, arra azonban jó példa, hogy az adócsökkentés önmagában nem garantálja a fogyasztói árak ugyanilyen arányú mérséklődését.

A helyzet kezelésére három lehetőség kínálkozik:

• a kormány hatósági árat vezethetne be a lakossági tűzifára,
• az állami erdészeteken keresztül növelhetné a kínálatot,
• vagy valamilyen állami programban szabott áron biztosíthatná a tüzelőt a rászorulóknak.

A hatósági ár azonban a rezsicsökkentés további kiterjesztését jelentené, a kínálat mesterséges növelése pedig környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból is problémás lehet.

A rászorulók támogatására ugyanakkor már létezik állami program. A 2026-os szociális tűzifaprogram keretében az 5000 főnél kisebb településeken élő rászoruló háztartások juthatnak ingyenesen vagy kiegészítésként tűzifához. A program jogosulti körének bővítése is napirenden van. Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter az állami erdőgazdaságok vezetőit soron kívüli egyeztetésre hívta, és a szükséges mennyiség kitermelésére, valamint a folyamatos ellátás biztosítására utasította őket.

Csökken a tűzifa mennyisége növekszik az ára

A tűzifa ára az elmúlt évtizedekben jelentősen emelkedett: a KSH adatai szerint 2000 óta 67 százalékkal drágult. Az áremelkedés különösen 2022-ben és 2023-ban gyorsult fel, majd a 2024-es mérséklődés után ismét növekedés következett. A lakossági vásárlóknak ezért érdemes lehet szeptember 15-ig várniuk a tűzifa beszerzésével, amennyiben nincs olyan korábbi szerződésük, amely az átvételkori szabályokhoz köti az árat.

Mintegy másfél millió magyar él olyan lakásban, amelyet részben vagy egészben tűzifával fűtenek. A kormány szerint az áfacsökkentés több százezer háztartást érinthet.

Mindeképp megsínyli a lépést a költésgvetés, a vásárlók előnye nem garantált

Az intézkedésnek ugyanakkor jelentős költségvetési ára van. A hatásvizsgálat szerint az áfacsökkentés 2026-ban 16 milliárd, a következő négy évben pedig összesen 98 milliárd forinttal rontja a költségvetés egyenlegét.

A jogszabály parlamenti vitája augusztus 12-én kezdődött. A hatásvizsgálat szerint az intézkedéshez szükséges személyi, pénzügyi, szervezeti és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.

A jogszabály megszületéséig pedig érdemes felidézni, amikor Magyar Péter kormányfő még július 27-én beszélt a témáról a parlamentben. Úgy fogalmazott: „Az Orbán-kormány úgy beszélt a rezsicsökkentésről, mintha minden magyar családot megvédett volna. A fával fűtő emberek jól tudták, hogy ebből egy szó sem igaz, ők a rezsicsökkentésből a kezdetektől kimaradtak, pedig másfél millió honfitársunk él olyan háztartásban, amit részben vagy teljesen tűzifával fűt.”

Ennek apropóján felidéztük, hogy az Orbán-kormányok milyen intézkedésekkel segítették a tűzifával fűtőket.

• 2011 – Elindul a szociális célú tüzelőanyag-program 800 millió forintos kerettel, kifejezetten az ötezer főnél kisebb települések számára, mivel ezeken jellemzően magasabb az idősek aránya és alacsonyabb az önkormányzati saját bevétel. A program lényege, hogy az állami erdőgazdaságok biztosítják a tűzifát, az önkormányzatok pedig szétosztják a rászorulók között.
• 2012 – A keret 1 milliárd forintra emelkedik.
• 2013 – A keretösszeg 2 milliárd forintra nő. Ezzel egy időben jelenik meg az a rendelet, amely formalizálja a feltételeket: háztartásonként legfeljebb 5 köbméter tűzifa, előnyben a lakásfenntartási támogatásra jogosultak és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelők.
• 2014 – A magas munkanélküliséggel sújtott települések önkormányzatai önerő nélkül igényelhetnek fát az állami erdészetektől, a szállítás azonban továbbra is önkormányzati feladat marad. A keret 3 milliárd forintra nőtt.
• 2016 – A tűzifatámogatás elosztási módszertana megváltozik: a Belügyminisztérium ezután a közfoglalkoztatásban dolgozók átlagos éves létszáma és a 80 év felettiek száma alapján állapítja meg az önkormányzatonkénti összeget.
• 2017 – A keret 4 milliárd forintra emelkedik.
• 2018 március – További 1 milliárd forintot csoportosítanak át a 2017-es keretre.
• 2018–2019-es fűtési szezon – 2320 önkormányzat nyer támogatást, összesen 5,5 milliárd forint igényelt keretből (mintegy 4 milliárd forint tényleges kiosztással), keménylombos tűzifára, lágylombos tűzifára és barnakőszénre bontva.
• 2019 – A keret 5 milliárd forintra nő – és ez az összeg azóta minden évben változatlan.
• 2026. január 26. – Kormányrendelettel biztosítják a rendkívüli eljárásrendet a szociális célú tűzifa gyorsabb kiosztására – az önkormányzatok többletigényeit rugalmas költségvetési átcsoportosítással, az operatív törzs döntése alapján finanszírozhatja az állam, a keret pedig a pénzügyminiszter jóváhagyásával túlléphető.
• 2026. január 29. – Nagy István bejelenti, hogy a fával fűtők is jogosultak a rezsicsökkentésből eredő energiaár-kompenzációra, vagyis a hideg időjárás miatti energiatöbbletre járó 30 százalékos kedvezmény nemcsak a távfűtésre, gázra és villanyra, hanem a tűzifára is kiterjed. Emellett előrehozzák a szociális tűzifaigénylési akciót, és a Magyar Honvédség kijelölt állománya is segít eljuttatni a tüzelőt azoknak, akiknek elfogyott a fájuk vagy krízisben voltak.