Visszaesést mutatott az építőipar termelés júniusban, annak volumene a megelőző havitól 3,9, míg a tavaly júniusitól 5 százalékkal maradt el a kiigazított adatok alapján. Negyedéves alapon pedig, az ágazat januári beszakadása nyomán is, érdemben, 5,6 százalékkal nőtt a volumen a második negyedévben – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője.

A jövő sem kecsegtet jobb eredményekkel az épületek terén

Az ágazat két főcsoportja merőben eltérő képet mutatott az év hatodik hónapjában is. Az épületek építése éves szinten 5,5, míg havi alapon 12,6 százalékkal zsugorodott. A szakértő szerint az utóbbi adatot részben magyarázza a májusi kedvezőbb szám és annak korrekciója, azonban továbbra is szemlélteti az ágazat egyik legnagyobb problémáját, a termelés jelentős egyensúlytalanságát.

A szegmens projektjei nagyobb részt a vállalati szférához kötődnek, így a gyengébb adatokat változatlanul a visszafogott beruházási hajlandóság eredményezi.

Az építmények kategóriájában jelentős a növekmény

Az egyéb építmények esetében ezzel szemben éves szinten 5,6, míg havi alapon 9,1 százalékos növekedést regisztrált a KSH. Utóbbi kapcsán, hasonlóan az épületek építéséhez, elmondható, hogy a megelőző hónap korrekcióját láthatjuk, vagyis ezen szegmens vonatkozásában is számottevő volatilitást mutatnak az adatok. A kilátások Molnár Dániel szerint némiképp kedvezőbbek, bár már megjelentek az óvatosságra intő jelek:

Az egyéb építmények építése nagyobb részben az állami megrendelésekhez kötődik, így az új rendelések visszaesését a kormányváltás, a projektek felülvizsgálata is magyarázza.

A drágulás bezzeg töretlen

Az árak esetében ellenben kedvezőtlen adatok érkeztek. Az első negyedév során az építőipari árak negyedéves bázison 1,9 százalékkal nőttek, emiatt az éves árdinamika ismét gyorsult, 5,3 százalékra. Vagyis a gyengébb kereslet és az erősebb árfolyam nyomán az importárakban megjelenő költségcsökkentés ellenére az építőipari árak változatlanul érdemben emelkednek, ami így korlátozó tényezőként jelenhet meg a kilábalásban is – áll Molnár Dániel elemzésében.

Marad a bizonytalanság

Előretekintve, továbbra is jelentős bizonytalanság övezi az építőipar kilátásait a szakértő szerint. Egyrészről a rendelésállomány egyes szegmensekben, főleg az egyéb építmények esetében, még bővülést vetít előre, miközben a Lakhatási Tőkeprogram, illetve az Otthon Start Program indukálta kereslet a lakásépítések révén támogatja a növekedést.

Másrészről viszont a vállalati szegmensben változatlanul az óvatosság a jellemző, a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság tartósan visszafogja a beruházási hajlandóságot. Az üzleti bizalmi index habár az elmúlt hónapokban fokozatosan javult, továbbra is inkább negatív hangulatot tükröz a magyar gazdaságban, ami így a beruházási döntéseket ugyancsak negatívan érinti. Az építőipar stabilizációját a későbbiek során a beérkező uniós források generálta többletkereslet is segítheti, ennek hatása az év vége felé jelentkezhet.