A Tisza-kormány egyik gyakran hangoztatott ígérete az átláthatóbb állam és a közpénzek felhasználásának szigorúbb ellenőrzése. A Magyar Nemzet közérdekű adatigénylésére adott válaszuk azonban éppen az ellenkező irányba mutat: amikor lapunk arra volt kíváncsi, milyen átvilágításokat rendeltek meg, kik végzik azokat, milyen szerződések születtek, és mennyibe kerülnek ezek a munkák, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium nem adta ki a kért adatokat.

A tárca válasza nem arról szólt, hogy nem rendelkezik az információkkal. Éppen ellenkezőleg: azt közölte, hogy az átvilágítások folyamatban lévő intézkedéseket, illetve jövőbeli hatósági és szervezeti döntéseket alapoznak meg. 

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium válaszából az derül ki, hogy az átvilágításokhoz kapcsolódó dokumentumok és információk léteznek, ám a tárca szerint ezek jelenleg nem hozhatók nyilvánosságra. A minisztérium szerint a vizsgálatok célja, a megbízottak személye, a kiválasztási eljárás dokumentációja és az elkészült jelentések döntés megalapozását szolgáló adatnak minősülnek. Erre hivatkozva tagadták meg a kért információkat. 

A minisztérium további indokként azt hozta fel, hogy az átvilágítások bizonyos elemei folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokhoz kapcsolódnak, a szerződéses dokumentáció pedig üzleti titkot is tartalmazhat. Vagyis miközben a Tisza-kormány az átláthatóságot hirdeti, a nyilvánosság által feltett konkrét kérdésekre nemhogy nem adott választ, hanem az adatigénylés több pontját megtagadta.

Három minisztériumnál viszont nincs mit kiadni

A történet másik része még érdekesebb. A Magyar Nemzet ugyanezekre a kérdésekre több másik minisztériumtól is választ kért.

Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium közölte:

A Pénzügyminisztérium szintén azt válaszolta, hogy a kért adatokkal nem rendelkezik, és a Miniszterelnökséghez irányította az érdeklődést.

A Miniszterelnökség pedig azt közölte, hogy a kormányzati struktúra átvilágítása tárgyában szerződést nem kötött.

Így különös ellentmondás rajzolódik ki: három tárca válaszából az következik, hogy a kért átvilágításokhoz náluk nem állnak rendelkezésre dokumentumok, illetve nincs ilyen tárgyú szerződés, miközben a Gazdasági és Energetikai Minisztérium már folyamatban lévő átvilágításokról beszél – és éppen ezekre hivatkozva tartja vissza az információkat.

Ha átláthatóságot ígérnek, a közérdekű adatokat is meg kellene mutatni

A közérdekű adatigénylés lényege éppen az, hogy a közvélemény ellenőrizhesse, mi történik a közfeladatot ellátó szervekben, különösen akkor, ha annak közpénzügyi vagy kormányzati jelentősége van.

A mostani válaszok alapján azonban a nyilvánosság nem tudhatja meg, kiket bíztak meg az átvilágítással, milyen eljárásban választották ki őket, milyen dokumentumok készültek, és milyen szerződések alapján dolgoznak. 

Mindez azért különösen figyelemre méltó, mert a Miniszterelnökség válaszában maga is kiemeli az „átlátható működést” és a közpénzek szabályos felhasználását. A gyakorlatban azonban éppen az átvilágításokra vonatkozó közérdekű adatok megismerése ütközött akadályba.

A minisztérium ugyanakkor jelezte: az adatigénylés megtagadása miatt az infótörvény alapján bírósághoz, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is lehet fordulni.