A paksi atomerőmű hűtésének biztosítása érdekében a kormány már a fenékküszöb kivitelezését is megkezdte, miközben a csütörtöki kormányzati tájékoztatón elhangzottak alapján komoly kérdések merülhetnek fel az új paksi blokkok hosszú távú hűtési megoldásával kapcsolatban is. Magyar Péter szerint ugyanis az előző kormány nem készítette elő sem a Paks I., sem a Paks II. esetében azt az átállást, amely a jelenlegi, szabadvízi hűtés helyett zárt láncú technológiával oldaná meg az erőművek hűtését. A miniszterelnök szerint pedig ez a megváltozott körülmény akár Paks II. megépítését is veszélyeztetheti. Közben az is magyarázatra szorul, hogyan lett a korábban elutasított ideiglenes védműből egyik napról a másikra a paksi probléma egyik legfontosabb megoldási eleme. Emlékezetes, korábban Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke is felvetette a fenékküszöb építését, akkor Magyar Péter lényegében lehülyézte az ellenzéki pártvezetőt. 

A kormányzati tájékoztatón Magyar Péter azt állította, hogy az előző kormány nem készült fel megfelelően a mostanihoz hasonló, rendkívül alacsony dunai vízállásra. A miniszterelnök szerint a szakemberek korábban javasolták a paksi szivattyútelep áthelyezését, illetve azt is, hogy a Paks I. és Paks II. esetében a szabadvízi hűtési technológiát zárt láncú rendszer váltsa fel, ám ezek a megoldások nem készültek el. Magyar szerint az erőműnek és az MVM-nek megvolt volna a szükséges forrása a fejlesztésekre, de ezeket más célokra fordították.

Mindez azért különösen figyelemre méltó, mert a Paks II. beruházás jövőjével kapcsolatban eddig elsősorban az építkezés ütemezése és a beruházás költségei voltak a középpontban, most azonban maga a hűtés kérdése is előtérbe került. 

A jelenlegi helyzet súlyosságát mutatja, hogy Paksnál már most is mindössze két turbina működik a nyolcból, ezek csaknem 500 megawattot termelnek. A vízszint jelenleg mínusz 119–120 centiméter körül van, a szakemberek szerint pedig vasárnapra vagy hétfőre mínusz 132 centiméterig is apadhat a Duna. Ezen a szinten a jelenleg működő két turbina egyikét is le kellene állítani, mínusz 140 centiméternél pedig a teljes erőművet le kellene állítani. A kieső termelés a kormányzati tájékoztatón elhangzottak szerint havi legalább 50 milliárd forintos költségvetési veszteséget jelentene.

Egy hete még nem lehetett, most már a legfontosabb megoldás

Különös fordulatot vett a fenékküszöb ügye is. Magyar Pétert az RTL arról kérdezte, miért mondta korábban, hogy nem lehet ideiglenes védművet építeni a Dunán. A miniszterelnök erre azt válaszolta: „Valószínűleg rosszul fogalmaztam.” A csütörtöki tájékoztatón ezzel szemben már arról beszélt, hogy a fenékküszöb a legbiztonságosabb és legköltséghatékonyabb megoldások egyike, amelyet a szakemberek és a hatóságok is támogatnak.

A kormány most már nemcsak lehetséges megoldásként tekint a fenékküszöbre, hanem annak kivitelezését is megkezdte. A létesítményből összesen 145 ezer köbméter követ építenek be: első körben 35 ezer, később további 110 ezer köbmétert mozgatnak meg.

A vízügyi szakemberek szerint a fenékküszöb az augusztusi rekordalacsony, mínusz 140 centiméteres vízállást mintegy fél méterrel képes megemelni. A cél az, hogy a beavatkozás az árhullámok levonulását érdemben ne akadályozza.

A kormány közben egy másik, tartalékmegoldással is készül: két, egyenként mintegy 80 méteres bárkát helyeznek készenlétbe, amelyeket szükség esetén elsüllyesztenének. Egy bárka várhatóan mintegy 20 centiméterrel emelheti meg a vízszintet, így a két eszköz optimális esetben akár 40 centiméteres emelkedést is biztosíthat. 

A kormány szerint nem volt hónapokkal előre látható a válság

Magyar Péter a tájékoztatón azt is visszautasította, hogy a mostani helyzetet hónapokkal korábban előre lehetett volna látni. Azt állította, hogy a Duna vízállása legfeljebb néhány nappal korábban jelezhető megfelelő pontossággal, ezért szerinte aki azt állítja, hogy hónapokkal előre lehetett volna készülni, az „lódít, vagy inkább hazudik”.

A miniszterelnök szerint ugyanakkor az előző kormány mulasztása miatt személyi és intézményi felelősség is felmerülhet. Mint mondta, nem készültek tervek egy, a mostanihoz hasonló haváriahelyzetre. Hozzátette:

A tájékoztatón az is elhangzott, hogy az Országos Atomenergia Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a beruházást, és több olyan műszaki lehetőség is volt, amelyet a hatóság előzetes jelzése miatt el kellett vetni. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökcsapata, az MVM, a vízügyi szervek, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint a honvédség is részt vesz a munkában.