Takaicsi Szanae japán miniszterelnök egy sajtótájékoztatón dühös hangnemben ítélte el Vlagyimir Putyin látogatását, mert szerinte a Kuril-szigetek mind történelmi szempontból, mind a nemzetközi jog alapján Japán szerves és elidegeníthetetlen részét képezik.

–szögezte le. Hozzátette, hogy a látogatás rendkívüli módon megnehezíti a két ország közötti kapcsolatok közép- és hosszú távú normalizálását. A tokiói külügyminisztérium ezzel egy időben hivatalos és éles diplomáciai tiltakozást nyújtott be Moszkvának.

Putyin első látogatása egy komoly üzenet mindenkinek

Az orosz állami média beszámolói szerint Vlagyimir Putyin a Csendes-óceáni Flotta nagyszabású hadgyakorlatának megtekintése után érkezett a stratégiai fontosságú szigetre. Bár orosz miniszterelnökök már megfordultak itt, Putyin elnökként még soha nem tette be a lábát a vitatott területre.

A helyszínen az elnök megtekintett egy modern halfeldolgozó üzemet, meglátogatta a helyi kórházat, iskolát, és lazán még viccelődött is a helyiekkel a szokatlanul napos időjárás miatt, megjegyezve, hogy a sziget olyan, mint egy üdülőhely.

A diplomáciai üzenet azonban ennél jóval keményebb volt. Putyin már a látogatást megelőzően, a Szahalin-szigeten tartott katonai egyeztetésen világossá tette:

Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Japán a korábbi békülékeny hangnem helyett az utóbbi években – az ukrajnai háború kitörése és a szankciók bevezetése óta – ellenséges és merev álláspontra helyezkedett.

Nyolcvan éve tartó feszültség és a béke hiánya

A konfliktus gyökerei 1945-ig nyúlnak vissza, amikor a második világháború legutolsó napjaiban a Szovjetunió elfoglalta a Japán északi részén található szigetláncot. Japán azóta is követeli a négy legdélebbi sziget visszaadását. Mivel a felek képtelenek megegyezni a határokról,

A helyzetet tovább rontja, hogy Moszkva az utóbbi időben jelentősen fokozta katonai jelenlétét a térségben, Iturup szigetén működik például a régió legfontosabb orosz katonai légibázisa.