Most, hogy a magyarországi politikai pártok alkotta Országgyűlés kizárólag magát egyazon ideológiai oldalra soroló formációkból áll, több politológiailag érdekes kérdés is felmerül. Az egyik legfőbb pedig úgy szól: létezik-e még a korábbi formájában a jobboldali–baloldali törésvonal, vagy valami teljesen másnak lehetünk tanúi a mai Magyarország pártrendszerében?

Az április 12-i országgyűlési választások előtti szisztémában jól tapinthatóan a volt kormánypártok tudatosan tartották a politikai közbeszéd felszínén a klasszikus jobb-bal felosztást, főleg ideológiai aspektusban. Minden akkori ellenzéki pártot baloldali vagy liberális jelzőkkel illettek, így az általuk jobboldalinak, illetőleg konzervatívnak mondott politikai oldal domináns, vagy épp egyedüli aktoraként állították be a maguk politikai közösségét.

Az új kormányzó párt erősödése és kétharmados felhatalmazása aztán leszámolt ezzel az egyre haloványabb magyarázóerővel bíró politikai dichotómiával, és zárójelbe tette azt napjainkra. Ez a folyamat meg is pecsételte a hazánkban addig fennálló politikai status quo-t.

A fenti kérdéskört Tóth Tamással, az Iránytű Intézet vezető elemzőjével veséztük ki, aki az Economx érdeklődésére kifejtette, mit gondol a bal-jobb felosztás jelenlegi funkciójáról; esetleges új pártok megjelenéséről-megerősödéséről, és hogy ezt hogyan alakíthatja tematizálásával a Tisza Párt, illetve a kormányzat; valamint arról, a mostani politikai klímában milyen fő feladata lehet majd a frissen megválasztott Baka Andrásnak köztársasági elnökként.

Van esélye egy baloldali-liberális mezőben mozgó pártnak most szavazótábort építeni?

Magyarországon nem időszerű beszélni jobb- és baloldalról a lakosság szempontjából

– jelentette ki Tóth Tamás, hozzáfűzve, hogy „ezt azért a DK még szereti hangsúlyozni, hogy képviselet nélkül maradt a baloldal a parlamentben. De a választási eredmények azt bizonyították, hogy a magukat baloldalinak valló emberek is gond nélkül leszavaztak Magyar Péterre. Tehát ez nem igaz, hogy teljesen képviselet nélkül maradtak volna” – tette hozzá az elemző.

A politológus úgy látja, erről a kérdésről leginkább a politikatudomány keretin belül érdemes beszélni, mivel „az állampolgárok részéről jelenleg nem mutatkozik arra igény, hogy egy komolyabb baloldali párt betörjön a magyar politikába”.

Ezek a döntő szempontok, amik strukturálják most a magyar pártokat. Előtérbe kerülnek a szakpolitikai viták?

Tóth Tamás szerint „a változásra való igény és az emberek pénztárcája nagymértékben befolyásolta, hogy kire akarnak szavazni”. Leszögezte, mindig a problémákat érdemes figyelni, és hogy melyik párt milyen válaszokat ad azokra.

A Tisza Párt volt az, amelyik megfogható problémákkal foglalkozott a választási kampányban

– húzta alá Tóth, jelezve, „most is azt tapasztaljuk, hogy válságban a válságkezelést hogyan kommunikálja, milyen lépéseket tesz a kormánypárt, így a lakosságot ezek a kézzelfogható problémák és azok megoldása mozgatja, vagy felosztja”.

Tóth Tamás lapunknak elmondta, az úgynevezett jobboldalon azt vehettük észre, hogy

A jobboldali értékek szerinte nagyon le lettek egyszerűsítve, bár ez igaz volt a baloldalra is, de „nem volt karakteres baloldali párt, amelyik ezt szimbolizálhatta volna, vagy olyan ügyeket karolhatott volna fel, amiket baloldali pártként, például a szociális helyzet romlását, tudta volna képviselni”.

Marad a személyközpontúság vagy valami teljesen más jön?

Szavai szerint „korábban is azt tapasztalhattuk, hogy nagyon személyekhez kötött volt a politika eddig is Magyarországon, és Magyar Péter is jelenleg ebbe az irányba vitte el a politikát: szeret inkább ő nyilatkozni akár szakpolitikai témákban is. Viszont azt gondolom, hogy az emberek nem igényelnek most többet”. Mint folytatta,

A politikai elemző emlékeztetett arra, hogy a politikusok ismertsége is fontos, pillanatnyilag a miniszterelnök a legismertebb, a többiek pedig eléggé le vannak szakadva tőle ebből a szempontból.

Hogyan alakulhat át a hazai pártrendszer: jöhetnek idővel újabb pártok?

Az Iránytű Intézet elemzője szerint

Példaként említette a melegek házasságával és örökbefogadásával kapcsolatos kérdést: „hogyha azt látjuk, hogy ebben megengedőbbek lesznek, mint a korábbi szabályozás, akkor máris elvettek mondjuk egy új liberális párt elől egy témát”. Emellett úgy véli, „a baloldaliság esetében, ha a nyugdíjakon emelnek, akkor nagyon kevés lesz az a tér, ahova be tudna törni egy új formáció”, amelyik magát baloldaliként identifikálja.

A Fidesz meggyengülése miatt is várható, hogy jönnek új formációk, de csak a ciklus második felétől

– rögzítette várakozását, hozzátéve, azért is gondolja így, mert „akkor már látni lehet majd, mennyire tartották be az ígéreteiket, mennyire lesznek esetleg csalódottak azok az emberek, akiket egy új párt meg tud szólítani. De jelenleg nincs tér, egy új formációnak nem lehet akkora bázisa, ami miatt esélyesen indulhat a következő választáson”.

Ebben hozhat változást az új államfő személye

A politikai elemző szerint a pártokhoz való viszonyát tekintve Baka András személye abban különbözik a korábbi elnökökétől, hogy „nagyon hozzászokhattunk, hogy pártpolitizálnak az eddigi köztársasági elnökök, de ha ebből a térből ő ki tud lépni, és úgy gondolom, ki tud, akkor már képes elérni azt, hogy nagyobb bizalom legyen az államfő felé. Személy szerint várok változást ebben, de az biztos, hogy a mindenkori köztársasági elnök személye Magyarországon kevésbé ismert, korábban sem tudta a választók többsége, ki is a köztársasági elnök”.

Jelezte ugyanakkor azt is,

– vetítette előre az Economxnak Tóth Tamás.

Arról, hogy a Tisza-kormány alkotmányozási folyamata közepette végül milyen új választási rendszert honosíthatnak meg, ebben a cikkünkben írtunk.