Továbbra sincs hivatalos tájékoztatás arról, hogy a Magyar Államkincstárt megtámadó hackerek milyen adatokat másoltak le és milyen károkat okoztak.

Péter-Kovács Zoltán kiberbiztonsági szakértő az ATV-nek azt mondta, a behatoló egy rendszerben felejtett, korábban tesztelésre használt szerveren keresztül juthatott be. Mivel az egymással összekapcsolt hálózatokat nem megfelelően választották el egymástól, ezért ettől a ponttól újabb rendszerek felé tudott továbbhaladni.

Érdekesség a szakértő szerint, hogy a támadó az akcióját lépésről lépésre dokumentálta, így meglepően részletesen ismerni lehet az útvonalát.

A művelet öt-öt és fél napig tarthatott, de megfelelő ellenőrzés mellett már másfél nap után meg lehetett volna állítani azt, ezért felmerül a szakértő szerint az üzemeltetés felelőssége is. Az Állami Számvevőszék már 2019-ben figyelmeztetett a nyugdíjbiztosítási rendszerek sérülékenységére.

A támadók titkosíthattak adatokat, amelyek biztonsági mentésekből helyreállíthatók. Az igazi veszélyt az jelentheti, ha személyes vagy pénzügyi információkat vittek magukkal.

Korábban a Magyar Államkincstár azt nyilatkozta lapunknak, hogy az incidens teljes körű kivizsgálásán több szervezet kiberbiztonsági szakértői együttműködve dolgoznak, de a jelenlegi információk alapján a támadás ügyfél-, illetve állampolgári adatokat nem érintett, és adatvesztés sem történt.