Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban jelenleg is zajló ebolajárvány úgy alakul, hogy meghaladhatja a betegség valaha volt leghalálosabb kitörését. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz közölte, hogy a 2026-os járvány a jelenlegi ütemben felül fogja múlni a 2014 és 2016 közötti kitörést, amely akkor 11 ezer ember halálát okozta − írja a BBC.

A 2026. május 15-én bejelentett kitörésnek eddig legalább 4300 igazolt esete volt, és több mint kétezren hunytak el a betegségben. A WHO szerdán közölte, hogy reményei szerint három hónapon belül visszafordíthatja a járvány terjedését, de figyelmeztetett, hogy ez csak a fertőzés megfékezését jelenti, nem pedig a járvány felszámolását.

A járványt hivatalosan csak májusban jelentették be, de egészségügyi tisztviselők ezen a héten már arra utaltak, hogy a kitörés valójában három hónappal korábban, februárban kezdődhetett.

„Üldözzük a vírust, de az előttünk jár” − mondta Mohamed Janabi, a WHO afrikai igazgatója Buniában, a járvány központjához közeli városban. Olyan kutatásokra hivatkozott, amelyek szerint a vírus már februárban elkezdett terjedni, de kezdetben tévesen malária vagy tífusz gyanújával diagnosztizálták.

Brit tudósok már keresik az oltóanyagot a fertőző betegség ellen

A szakemberek megállapították, hogy a 2026-os kitörést az ebolavírus ritka, Bundibugyo altípusa okozza, amely korábban mindössze két alkalommal idézett elő járványt, 2007-ben és 2012-ben. Azonban erre a típusra jelenleg nincsen jóváhagyott védőoltás vagy elismert terápiás gyógyszer.

A kitörés helyszínéhez, Kongó keleti részén a regionális instabilitás tovább nehezíti a betegség terjedésének megfékezését. Ennek eredményeként Janabi szerint az egészségügyi dolgozók a betegek mintegy 30 százalékát tudják csak elérni.

Az ebola egy ritka, de halálos betegség, amelynek tünetei a fertőzést követő második és 21. nap között jelentkeznek. Az influenzához vagy a maláriához hasonló tünetek, mint a láz, fejfájás és fáradtság, hirtelen kezdődhetnek. A betegség előrehaladtával hányás és hasmenés is kialakulhat, amely szervi elégtelenséghez vezethet. A vírus emberről emberre fertőzött testnedvekkel, például vérrel vagy hányadékkal való érintkezés útján terjed.

Az Egyesült Királyság gyógyszerhatósága, az MHRA engedélyezte a Bundibugyo altípus elleni védőoltás első humán vizsgálatainak megkezdését. Az oltóanyagot az Oxfordi Egyetem kutatócsoportja fejleszti, ugyanazon technológia alapján, amelyet az Oxford−AstraZeneca Covid-vakcinánál is alkalmaztak. További három csoport is dolgozik különböző Bundibugyo elleni oltóanyagokon, bár ezek egyelőre még nem jutottak el a klinikai vizsgálatok szakaszába. A WHO emellett egy külön klinikai vizsgálatot is támogat Kongóban annak megállapítására, hogy két már létező antivirális terápia javíthatja-e a túlélési arányt.