A magyar futball pénzügyei továbbra is erősen függnek a központilag elosztott finanszírozástól, nem pedig a szurkolóktól, akik jegyet vásárolnak – derül ki az ország élvonalbeli bajnokságának új elemzéséből. Az NB I-es klubok összesen több mint 63 milliárd forint (körülbelül 173 millió euró) bevételt produkáltak 2024-ben, ennek ellenére a jegy- és bérleteladások ennek mindössze 4 százalékát adták.

A számokat az Mfor által közzétett elemzés emelte ki, amely azt vizsgálta, hogyan finanszírozzák a magyar 12 csapatos első osztályt, és hogyan befolyásolja a struktúra a klubok üzleti döntéseit.

A nemzetközi olvasók számára az NB I – hivatalosan az OTP Bank Liga – a magyar klubfutball legmagasabb rangja, és olyan csapatokat foglal magában, mint a Ferencváros, az Újpest és a Paks.

A magyar futball pénzügyei sokkal inkább a központi pénzekre támaszkodnak, mint a szurkolókra

A G7 által elemzett vállalati beszámolók szerint az NB I-es klubok nagyjából 2,54 milliárd forintot (7 millió eurót) szedtek be jegyekből és bérletekből 2024-ben. A 63 milliárd forintot (173 millió eurót) meghaladó bajnoki összbevétel mellett a meccsnapi belépők így csak a bevétel 4 százalékát produkálták.

A különbség különösen szembetűnő, ha összehasonlítjuk a jelenlegi 2026/27-es szezonra központilag elosztott pénzekkel.

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) júliusban jelentette be, hogy a szezon során 10,5 milliárd forintot (28,9 millió eurót) osztanak szét a 12 NB I-es klub között. A pénz nem egyenlő arányban oszlik meg, mivel a kifizetések részben a sport- és a játékosválasztási kritériumoktól függenek.

Összehasonlításképpen az Mfor számításai szerint a 2024/25-ös nyitóhétvégéhez hasonló jegybevételű fordulókból álló teljes szezon mintegy 2,8 milliárd forint (7,7 millió euró) elméleti bruttó jegyértéket eredményezne. A kiadvány hangsúlyozta, hogy ez inkább becslés, nem pedig a klubok tényleges készpénzbevétele.

A közszolgálati műsorszolgáltató milliárdokat fizet a televíziós jogokért

A központi finanszírozás több jelentős szerződésből épül fel.

Az MLSZ tájékoztatása szerint a magyar közszolgálati műsorszolgáltató, az MTVA 6 milliárd forintot (16,5 millió eurót) fizet a 2026/27-es szezon közvetítési jogaiért. Az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. további 6 milliárd forintot (16,5 millió eurót) fizet marketingjogokért és 3 milliárd forintot (8,2 millió eurót) fogadási jogokért. Mindhárom megállapodás csak egy szezonra szól.

Az Mfor megjegyzi, hogy a televíziós jogdíj 40%-kal csökkent a korábbi megállapodás alapján fizetett 10 milliárd forinthoz képest. A többlet Szerencsejáték-finanszírozás azonban azt jelenti, hogy a klubok számára újraelosztható összeg nem csökkent ugyanabban az ütemben.

Kele János sportközgazdász az Mfor elemzésében azzal érvelt, hogy ez a finanszírozási struktúra gyengíti a klubok azonnali kereskedelmi ösztönzését a látogatottság maximalizálására. A szurkolók továbbra is kulcsfontosságúak a légkör, a szponzori vonzerő, a közösségi kapcsolatok és a hosszú távú márkaérték szempontjából, hangsúlyozta, de a közvetlen hozzájárulásuk a forgókapuknál viszonylag csekély.

Az anyagi ösztönzők még a csapatválasztást is befolyásolhatják

A rendszernek közvetlen sport dimenziója is van. Az MLSZ szabályai szerint az NB I-es klubokat anyagilag ösztönzik magyar és fiatal játékosok pályára állítására. Átlagosan öt magyar játékosnak kell a pályán lennie, köztük egy 21 éven aluli futballistának.

AmennyireNB I-es központi elosztás 45%-ahazai és fiatal játékos percekhez kötődik. 10,5 milliárd forintos központi poolon, ami 4,725 milliárd forintot (körülbelül 13 millió eurót) jelent.

Az ösztönzés már befolyásolta a pályán hozott döntéseket. Az Mfor a Nyíregyháza Újpest elleni meccsét idézte, amikor a félidőben a 19 éves Molnár Mátyás kapus állt be. Bódog Tamás vezetőedző utólag elismerte, hogy a cserénél szerepet játszott az utánpótlás-követelmény betartása.

Ferencváros operates on a different scale

Az egyes magyar klubok közötti anyagi különbségek is jelentősek. Az Mfor által idézett G7-alapú számítások szerint a Ferencváros költségvetése megközelítette a 20 milliárd forintot (55 millió eurót) 2024-ben, míg a kisebb tartományi klubok jellemzően 2-3 milliárd forintból (nagyjából 5,5-8,2 millió euróból) működtek.

A Paks például 2,9 milliárd forint (8 millió euró) bevételt könyvelhetett el, miközben harmadik lett a bajnokságban és megnyerte a Magyar Kupát. A Ferencváros eközben nemcsak a jóval nagyobb költségvetésből, hanem az európai versenyből, a nagyobb stadionból, az erősebb kereskedelmi márkából és a nemzetközi átigazolási piacon való nagyobb láthatóságból is profitál.

A játékoseladások 2024-ben 9,3 milliárd forintot (25,6 millió eurót) hoztak az NB I-es kluboknak, ami az összbevétel közel 15 százaléka. Az Mfor ugyanakkor megjegyzi, hogy az MLSZ saját stratégiája szerint a vizsgált regionális bajnokságok közül Magyarország rendelkezik a legalacsonyabb játékoseladási bevételekkel, valamint negatív nettó átigazolási egyenleggel.

Milliárdokat fektettek be, de kevés nemzetközi ifjúsági siker

A férfi utánpótlás-labdarúgásban elért magyar rekord újabb perspektívát kínál a hazai játékba befolyó összegekre. 2010 óta csak néhány alkalommal jutottak magyar csapatok a selejtezőn keresztül a férfi ifjúsági Európa-bajnokság döntőjébe. A kiemelkedő időszak U17-es szinten jött: Magyarország kijutott a 2017-es U17-es Európa-bajnokságra, 2006 óta először szerepelt ezen a tornán, és ismét kvalifikálta magát a 2019-es kiírásra. Az UEFA-rekordok mindkét megjelenést megerősítik. A 2019-es csapat egy lépéssel tovább ment, és az Európa-bajnokságon nyújtott szereplésével helyet szerzett a brazíliai U17-es labdarúgó-világbajnokságon – közölte az UEFA.

Ebben az időszakban az egyéb versenyeken való megjelenésekhez némi összefüggésre van szükség. Magyarország a 2014-es U19-es Európa-bajnokságon házigazdaként szerepelt, és az ott elért eredménye kijutást biztosított a 2015-ös U20-as labdarúgó-világbajnokságra. Az UEFA kifejezetten Magyarországot jelölte meg házigazdaként, nem pedig az elitkörben továbbjutott hét csapat egyikeként. Hasonlóan, a 2021-es U21-es Európa-bajnokságon Magyarország Szlovéniával közösen vett részt, míg a 2023-as U17-es Európa-bajnokságot szintén Magyarországon rendezték, amivel a hazai csapat automatikusan helyet kapott.

Vagyis a magyar futballba fordított jelentős források ellenére 2019 marad az utolsó alkalom, hogy magyar férfi serdülő válogatott a selejtező versenyen keresztül Európa-bajnokságra kijutott – és egyben az utolsó alkalom is, hogy ifjúsági világbajnokságon pályán szerzett helyet.

Következtetés

Az ábrák a központi kérdést szemléltetikA magyar futball pénzügyei: a klubok fokozatosan fel tudnak-e építeni egy olyan modellt, amely erősebben a szurkolókon, a kereskedelmi bevételeken és a nyereséges játékosfejlesztésen alapul, vagy pénzügyi stabilitásuk továbbra is elsősorban a központilag egyeztetett és elosztott finanszírozáson múlik. Mivel a fő műsorszolgáltatási, marketing- és fogadási megállapodások jelenleg csak a 2026/2027-es szezonra érvényesek, ez a vita valószínűleg a jelenlegi kampányon túl is nagyon aktuális marad.

Nagyon elkeserítő azonban, hogy az elmúlt években a klubok nem törekedtek a látogatottság növelésére, illetve saját márkás áruk értékesítésére, hiszen lényegében a központi költségvetésből kaptak támogatást. Ha azonban csökken az alap bevétele, akkor a nagy európai klubokhoz hasonló modelleket kell alkalmazniuk, ahol a klubok például bérlet- és meccsjegy-vásárlásra ösztönzik a szurkolókat.

További hírek a magyarországi futballról itt olvashatók.