KultúraSzerző: origo 2026. 08. 13. 2 percnyi olvasás
Már javában készül a 80. születésnapjára.
A „Mindenen túl…” koncert idén több magyar városban is megszólal. Charlie és zenekara több évtized repertoárjából válogat: a Generál és a Tátrai Band korszakától a szólólemezeken át a Mindenen túl dalaiig. Az azonos című album különösen közel áll hozzá, a legjobb lemezének nevezi, de mint mondja: egy koncert műsorát nem lehet egyetlen korszakra építeni. Túl sok a dal, amelyet a közönség hallani szeretne.
Egy-egy koncert időtartamába természetesen sok dal nem fér bele. Mint mondja, mindig akadnak számok, amelyek hiányoznak a közönségnek, ezért a program összeállítása folyamatosan változik. A felelősséget tréfásan magára vállalja: „Ha valakinek baja van, akkor én vagyok a hibás, mert én állítottam össze.” A műsor ráadásul helyszínenként és évszakonként is módosul. Charlie szerint a nyári szabadtéri koncerteken a közönség elsősorban szórakozni akar, ezért oda lendületesebb program kell. Egy koncertteremben vagy a Budapest Jazz Orchestrával viszont elővehetők azok a finomabb, jazzesebb, gospelesebb dalok is, amelyek szabadtéren kevésbé működnének.
Évtizedes rutinja van abban, hogy felmérje, egy adott estén mit „szabad” és mit nem érdemes játszani. Egy dolog azonban nem változik: a zene elsőbbsége a látvánnyal szemben.
Charlie soha nem akart táncosokat maga mögé vagy önálló show-műsort a dalok köré. A nagykoncerteken is ezt az egyszerűséget keresi: „Csak világítás van és szól a zene.” Ma már, ahogy nevetve megjegyzi, nem „ugrabugrál” úgy a színpadon, mint régen.
Most van az a korszak, hogy érzem, nagyon jól tudok énekelni és boldog vagyok, hogy ezt az egész dolgot még együtt csináljuk. Rendkívüli zenészekkel dolgozom
– szögezi le az énekes. Charlie szerint az énekes önmagában kevés ahhoz, hogy valaki hitelesen mozogjon a pop, a rock, a blues, a soul és a jazz között. Ehhez olyan muzsikusok kellenek, akik együtt képesek kialakítani egy saját zenei nyelvet, ez az együttese, a Charlie Band. Amikor pedig megkérdezik, milyen műfajt játszanak, a válasz is készen van:
Ez a Charlie -stílus.
A folytatásnak már konkrét terve is van.
Charlie 2027-ben nyolcvanéves lesz, és ezt nem egyszerű jubileumi visszatekintéssel szeretné megünnepelni. A Budapest Jazz Orchestrával különleges koncertre készül, amelyen kizárólag angol nyelvű dalokat énekel majd.
Mintegy harminc külföldi számot választott ki, amelyekhez már készülnek a hangszerelések. Ezt személyes összegzésnek tekinti: „Nekem ez lesz a legfontosabb dolog.” Hogy fizikailag hogyan bírja mindezt? A választ a múltjában keresi. Külföldön tizenöt éven keresztül napi négy-öt órát töltött színpadon: énekelt, trombitált, gitározott, harsonázott és kongázott. Úgy érzi, ehhez az élethez egyszerűen megedződött. Közben pontosan látja azt is, hány zenésztársa nincs már vele.
Nem tudom, hogy kinek köszönhetem ezt az állóképességet, de valószínű, hogy a szüleimnek, a génjeimnek. Tehát bírom, és azokban a nagy melegekben is bírtam
– árulja el. A befejezésről is beszélt lapunknak: „És mikor hagyom abba? Fogom tudni, hogy mikor hagyom abba.”
Napi