A klubok szempontjából a tét mintegy 400 millió forintnyi támogatás, játékosaikéból pedig egy teljes karrier beindítása. A Magyar Labdarúgó-szövetség két év alatt másodszor változtatott jelentősen a magyar, valamint az utánpótláskorú labdarúgók szerepeltetését motiváló „hazai szabályán”. A 2026–2027-es idény első két fordulóját elemezve pedig úgy tűnik, olyan kompromisszumos megoldás született, amely betartását immár mind a tizenkét csapatnál reális célként tudták kitűzni a százmilliókét cserébe. 

Azóta már a harmadik kört is lejátszották az új idényből (igaz, a Real Madrid elleni gálameccs miatt az FTC Győr elleni bajnokiját elhalasztották), és továbbra sincs olyan csapat, amely legalább a minimum követelményeket ne teljesítette volna minden meccsén. 

A célszámok tavalyhoz képest nem változtak: azaz a mérkőzésenként öt magyar (állampolgársággal is rendelkező) játékos, köztük pedig egy U21-es – ettől az évtől kezdve már a 2006. január 1-je után születettekről beszélünk – labdarúgó szerepeltetése elvárt. Azonban a kluboknak nem kötelező őket minden meccs minden percében pályán tartani. Fordulónként minimum 45 fiatalperc és négy magyar játékos, maximum pedig 180 fiatalperc és hat labdarúgó játékideje számolható el. A 33 kör végén kell kijöjjön a 4+1-es átlag. Így az edzők és klubvezetők szabadabb kezet kaptak az összeállításoknál. A nemzetközi kupaszereplők pedig beszámíttathatnak az átlaghoz olyan játékperceket is, amelyek a különböző UEFA-sorozatokban jönnek össze...

Az előző idényben négy csapat volt, amely végül nem teljesítette a hazai ajánlás minden kritériumát, az Újpest (mintegy 2600 fiatalperc), a Zalaegerszeg (1950), a Nyíregyháza (1670) és a Ferencváros (1620). A négyesből egyedül az FTC volt az, amely kiemelt állami akadémiával is bír, így az öt magyar pályán tartására azért végig odafigyelt az Üllői úti klub, ami a sportállamtitkárság kritériuma volt az akadémia státuszának megőrzéséhez.  

Fiatalpercek az első három forduló után (a tabella állása szerint)
	összes	elszámolható	1. forduló	2. forduló	3. forduló
Újpest	366	360	90	186	90
Puskás	662	540	246	236	180
Vasas	312	312	90	100	122
Győr	507	302	122	385	X
MTK	157	157	67	45	45
Kisvárda	428	428	68	180	180
Paks	219	219	90	53	76
DVSC	574	360	285	199	90
Nyíregyháza	195	195	60	90	45
ZTE	170	170	45	45	80
Kispest	724	540	220	249	255
FTC	180	180	90	90	X

A ZTE és a Nyíregyháza a fiataloknak jutó játékpercek tekintetében ezúttal is közelebb volt a kötelező minimumhoz, mint az idény végén szükséges átlaghoz. S meglepő lehet az MTK Budapest teljesítménye is ebből a szempontból, amely konkrétan a legkevesebb (157) fiatalpercet biztosította az első három fordulóban. Mindez annak tükrében erős kontraszt, hogy a kék-fehérek a 2025–2026-os idényben épphogy a legtöbb fiatalpercet hozták össze (több mint 5900-zal). 

A legtöbb játéklehetőséget eddig az újonc Kispest biztosította a 2006-os vagy még később született futballistáinak: 724 percet. Ezekből azonban az MLSZ szabályainak értelmében 540 percet tudott maximálisan elszámolni. Ebből is következtethetünk arra, hogy a Honvéd esetében egyáltalán nem csak a szabály miatt bíznak ennyire a fiatalokban. Hasonló a helyzet a Puskás Akadémiánál is: Felcsúton 660 játékperc felett járnak az U21-esek. 

A kép nem lehet teljes a címvédő és a Ferencváros elmaradt meccse miatt, így érdemes megjegyeznünk, ha a meccsátlagot nézzük, úgy jelenleg a Győr áll a legjobban, Efraín Juárez együttesében 253 perc jutott a fiataloknak. A második játéknapon, a Nyíregyháza ellen egészen extrém módon a játékpercek 39 százaléka a támogatott korosztály tagjaié volt. 

Az első három forduló fiatalpercei
	2026–2027		2025–2026		2024–2025
1.	1470	12,37%	1023	8,61%	709	5,97%
2.	1865	15,70%	1275	10,73%	1054	8,87%
3.	1163	11,75%	1388	11,68%	1089	9,17%
Átlag		13,28%		10,34%		8,00%

A legutóbbi három idényrajtot összevetve a mostani szezon indult a legmagasabb átlaggal. A 2024–2025-ös kiírásban csupán a játékidő nyolc százaléka jutott a fiataloknak, a következő szezonban már több mint tíz, most pedig jóval tizenhárom százalék felett járunk. S ezen jó eséllyel javíthat majd még az ETO–FTC-meccs, ha pótolják. 

Mindezt úgy, hogy a klubokon kisebb a nyomás, és a már említett MTK, Nyíregyháza, ZTE trió mellett Paks átlagának is javulnia kell majd a szezon végéig. 

Három forduló átlaga a szezonátlaghoz képest
	1-3. forduló	1-33. forduló
2024-2025	8%	9,41%
2025-2026	10,34%	11,35%
2026-2027	13,28%	?

Mivel a korábbi években az első három forduló átlagához képest az idényátlag még javult is legalább egy százalékkal, így kijelenthetjük, a szezonrajt alapján akár az 56 ezer percet is elérheti az utánpótlás-korosztályú futballisták által pályán töltött játékidő.  

Ha ezt játékosokra fordítjuk, azt jelenti, mintegy másfél U21-es korosztályú futballista kap lehetőséget csapatonként, és több mint 2,9 meccsenként az NB I jelenlegi kiírásában. 

Ha a folyamatot ötéves periódusban vizsgáljuk, szembetűnő a különbség. A fiatalszabály visszavezetése (2018-ig korábban már létezett egy verzió, majd a hangsúly a nevelőklubok jutalmazására került át néhány idényig, a ma is létező produktivitási pontrendszeren keresztül) előtt 0,65 az U21-es korosztályhoz tartozó, vagy annál is fiatalabb játékos lépett pályára átlagosan egy meccsen csapatonként. Ehhez képest a 2024–2025-ös kiírás volt aztán az első teljes évad, ahol sikerült egy fiatal/meccs feletti átlagot hozni (1,03), ami Barczi Róbert, az MLSZ sportigazgatójának tavalyi állítása szerint  a program  – nemzetközi összevetéseken alapuló – minimális célja volt. 

A Magyar Labdarúgó-szövetség által augusztus elején kiadott Professzionális Futballkörkép szerint már a 2025–2026-os szezonban (44 829 perc) is sikerült lehagyni az összevetéseknél figyelembe vett dán (41 641 perc), szlovák, horvát és osztrák bajnokság mindegyikét. Utóbbival kapcsolatban ugyanakkor megjegyzendő, hogy a sógoroknál alkalmazott „fiatalszabály” annyiban jelentősen eltér a magyartól, hogy nem az állampolgárságot veszi figyelembe, hanem az adott ország utánpótlásában eltöltött időt, így például anno Szoboszlai Dominik is megfelelt a Red Bull Salzburg akadémiáján ennek, miközben osztrák útlevele nem volt, és a hozzá hasonló fiatal tehetségek játékidejei ebben az összevetésben sem szerepelnek így. A horvátoknál pedig az előző szezon számított átmeneti évnek (maximum hat légiós lehetett csapatonként pályán), és mostantól alkalmaznak hasonló ösztönzőprogramot az U21-es korosztályhoz tartozó, vagy annál is fiatalabb játékosok bátrabb bevetése érdekében. 

Ennek ellenére az NB I-ből a nemzetközi piacra történő értékesítés – ami, ahogyan az azóta már az MLSZ alelnökének is megválasztott Szalai Ádám fogalmazott decemberben az Indexnek, a program másik fontos célja lenne a klubok üzletmodelljének egészségesebbé tétele érdekében – jelentős elmaradást mutat még mindig az említett ligákhoz képest. 

A júniusi adatfelvétel szerint 24 magyar szerepelt az Európai Labdarúgó-szövetség klubkoefficiensei alapján a tíz legerősebbnek számító bajnokságban (valamint az első öthöz tartozó másodosztályban). A románoknak 26, a szlovénoknak 34, az osztrákoknak 60, a szlovákoknak 70, a szerbeknek 77, a horvátoknak 82, míg például a dánoknak 98.

Az sem sokkal szívderítőbb, ha a teljes értékesítési volument nézzük az elmúlt tíz-tizenkét évből... 

A svájci székhelyű Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) tavaly év végén 50 ország 2016 és 2025 közti értékesítéseit összegezte. Ebben a rangsorban a magyar klubok mindössze a 45. helyen végeztek, összességében 45 millió eurós, idényátlagot tekintve 1,8 milliárd forintos bevételt generálva. Az azonban már ebből a kimutatásból is látszott, miért érdemes a fiatalokat szerepeltetni: az értékesítési bevételek több mint 50 százaléka ugyanis 20 éves vagy annál is fiatalabb futballisták játékjogából folyt be.   

A legutóbbi időszak talán már ilyen téren is mutat némi előrelépést – ám jelentősnek tűnő, akár három-négy éves elmaradásban a fiatalpercek növekedéséhez képest. Ezen a nyáron a DVSC Szűcs Tamás játékjogát 2,5 millió euró körüli összegért a portugál Famalicaóhoz, az MTK Vitályos Viktorét cirka 2 millióért a cseh Sparta Prahához, Átrok Zalánét pedig nagyjából egymillióért a belga Zulte Waregemhez értékesítette. (A görög liga a 12., a dán a 16. ebben a rangsorban, ezért Vitális Milán és Markgráf Ákos eladása itt nem számít.) Télen pedig a Ferencváros kötött régiós szinten is kiemelkedő üzletet Tóth Alex (több mint 12 millió euró a Bournemouth-tól) átigazolásával. 

HAZAI SZABÁLY AZ NB I-BEN
	2020-2021	2021-2022	2022-2023	2023-2024	2024-2025	2025-2026	2026-2027?
fiatalok száma/csapat/meccs	0,68	0,65	0,96	0,71	1,03	1,25	1,48(?)
magyararok a legjobb ligák felé	1	2	1	3	6	6	3*
ebből érkező bevétel	450 ezer	2,7 millió	1 millió	1,8 millió	10,5 millió	17,2 millió	5,5 millió*

*Még a nyári átigazolás sem zárult le. Forrás: MLSZ; Transfermarkt.

Arról, hogy az államilag kiemelt akadémiák programjára 2020 és 2025 között több mint 100 milliárd forint ment el, itt írtunk bővebben. 

LABDARÚGÓ NB I, 2026–2027, 4. FORDULÓ

Augusztus 14., péntek

• 17.30: Kispest-Honvéd FC–Vasas FC

Augusztus 15., szombat

• 16.30: Újpest FC–MTK Budapest 
• 17.30: Nyíregyháza Spartacus FC–Kisvárda

Augusztus 16., vasárnap

• 16.30: Debreceni VSC–ETO FC Győr
• 17.30: Puskás Akadémia FC–Paksi FC 

Augusztus 17., hétfő

• 17.30: Zalaegerszegi TE–Ferencváros

(Borítókép: Tóth Rajmund, ez ETO FC Győr játékosa (k) a csapat edzésén, Fotó: MTI/Illyés Tibor)