Történelmi csúcsot ért el a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezető részvényindexe, a BUX, amikor 150 ezer pont felett zárta a szerdai kereskedést.

Miért fontos ez? A BUX index a legnagyobb tőkeértékű és forgalmú hazai részvények értékváltozását méri, ezért fontos indikátora a hazai tőkepiac és nagyvállalati szektor teljesítményének.

• A BUX mozgását alapvetően a négy legnagyobb kapitalizációjú, úgynevezett bluechip részvény határozza meg. Ezek az OTP, a Mol, a Richter Gedeon és a Magyar Telekom részvényei, amelyek az index kosarának 90 százalékát teszik ki.

Előzmények: az első BUX kosár 1991-ben hat részvényt tartalmazott, mára 18 vállalat szerepel az indexben. 1991-ben 1000 pontról indult a BUX, vagyis azóta százötvenszeresére növekedett az értéke.

• A Richter Gedeon (1994), az OTP (1995), a Mol (1996) és Magyar Telekom (1998) részvényei már az évtized végére mind az index részét képezték.
• Bő egy éve érte el az index első alkalommal a 100 ezer pontot, és a hazai tőkepiac dinamizmusát jelzi, hogy azóta még 50 százalékos növekedést produkált a BUX.

Számokban: a BUX 2020-at 46 ezer ponton indította, ám a Covid-járvány hatására jelentőset esett az index, ugyanis pár hét leforgása alatt az értékének harmadát vesztette el.

• Hosszabban tartó csökkenést még 2022 második fele hozott, amikor az ukrajnai háború következtében kibontakozó energiaválság borzolta a befektetők kedélyeit.
• Azóta viszont töretlen a növekedés, 2023 eleje óta közel négyszeresére nőtt a részvényindex értéke.
• A választások közeledtével, majd azokat követően gyors ütemben emelkedett az index, majd május végére visszacsúszott a választások előtti rekord szint alá. Június eleje óta viszont újra gyors ütemben emelkedik a BUX.

Reakciók: az index emelkedési üteme reális, mivel a tőkepiaci trendek nemzetközileg is hasonlóan pozitívan alakulnak, valamint az indexben szereplő cégek legfrissebb jelentései is erős teljesítményről tanúskodtak – mondta lapunknak Elek Péter, a Generali Investments CEE portfóliómenedzsere.

• A kormányváltásra a befektetők lassabban reagáltak a részvények esetében, mint a kötvénypiacon, ám Elek szerint most a tőzsdén is a NER kiárazódását tapasztalhatjuk.
• A BUX indexben szereplő összes cég ki volt téve az Orbán-kormányok különadóinak, és Elek szerint pozitív jelzés a piacoknak, hogy a Tisza-kormány nem támogatja az ilyen típusú piaci beavatkozásokat.
• A költségvetési helyzet miatt a közgazdász nem számít arra, hogy az új kormány eltörölné a különadókat, de már az is pozitívum, hogy idővel csökkentheti ezeket, valamint hogy újabbakat valószínűleg nem fog kivetni.
• Az új rekordhoz az is hozzájárult, hogy az index súlyának közel felét kitevő OTP Bank július végén belépett a balti piacokra – tette hozzá Elek.
• A NER kedvezményezett cégei, mint a 4iG vagy az MBH Bank – amelyeknek állami hátszél nélkül romlottak a kilátásai – sem húzzák le a BUX-ot, mivel a súlyuk az indexkosárban elenyésző.

Mi várható? „Amennyiben a nemzetközi környezet nem romlik, a magyar piac mehet minden további nélkül felfelé” – értékelte a közeljövő kilátásait Elek Péter.

• A Tisza-kormány törekedni fog a költségvetés bevételeinek növelésére, de újabb terheket a tőzsdei cégekre nem tesz a portfóliómenedzser szerint.