A miniszterelnök egy újabb videót osztott meg közösségi oldalán a „több évtizede nem látott méretű paksi beruházás” helyszínéről, ahol megmutatta, hogy az egyik – vízszint emelése céljából elsüllyesztendő – bárka már szerda este óta pozícióba állt, amikor pedig vízzel megtöltve elsüllyed, jobban ellenáll majd a Duna víznyomásának. A videóban Magyar Péter a paksi atomerőmű működését veszélyeztető rendkívül alacsony dunai vízállás miatt indított védelmi munkálatokról egyeztet egy vízügyi szakemberrel és a helyszínen dolgozó szervezetek képviselőivel.

A bejelentkezés során a szakemberekkel együtt megmutatták a hideg vizes csatornát is, amely a vízszint csökkenésével neuralgikus ponttá válik.

Magyar Péter elmondta, hogy a második, 80 méteres bárka már úton van, reggel állítólag még Dunaszekcsőnél volt, délután 3-4 óra magasságában pedig már a helyszínre, vagyis a Duna paksi atomerőmű és Dunaszentbenedek közötti szakaszára érhet.

Az is kiderült, hogy a bárkák a Jégtörő és a Botond névre „hallgatnak”.

Fenékküszöb épül a vízszint emelése érdekében

A miniszterelnök kérésére az egyik szakember összefoglalta a fenékküszöb építésének folyamatát is. Eszerint maga a fenékküszöb teljes kialakítása 145 ezer köbméter követ igényelne, ehelyett első körben csak annyit igyekeznek elérni, ami már kiváltja a kívánt hatást, vagyis kellően megemeli a vízszintet. Ez a szakember szerint egy bővebb számítással mintegy 35 ezer köbméter követ igényel. A minimum ennél is kevesebb, 27 ezer köbméter – már ennyivel is el lehet érni a kívánt emelési magasságot.

Leszögezték, hogy az intézkedések hatására ez folyamatosan növekszik. Közölték, hogy a mederfelmérések már megtörténtek, erre készültek a tervek.

A szonár és a honvédség abban lesz nekünk nagy segítségünkre, hogy a mederváltozásokat a beavatkozások hatására fogjuk folyamatosan monitoringozni, és ezekre mindig a megfelelő válaszlépéseket fogjuk megtenni

– tette hozzá a szakember. 

Számos alternatív megoldást megvizsgáltak – például a víz duzzasztását az erőmű csatornájánál, mederkotrást és szivattyús rendszereket –, de ezeket nukleáris biztonsági vagy műszaki okokból elvetették. Végül a fenékküszöb építése bizonyult a legalkalmasabb megoldásnak.

Magyar Péter elmondta, hogy Romániában a cernavodai atomerőműnél hasonló problémák miatt éppen blokkok leállítására készülnek, míg Pakson a cél az, hogy ezt elkerüljék.

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a kormány, a honvédség, a vízügy, a védelmi igazgatás és a paksi atomerőmű együtt dolgozik a megoldáson, valamint arra kérte a nyilvánosságot, hogy a viták és dezinformáció helyett támogassák a szakemberek munkáját.

Az elmúlt napokban a paksi atomerőmű működésében a Duna alacsony vízállása okozott komoly fennakadásokat. Az 1., a 3. és a 4. blokkot le kellett állítani, a 2. blokk pedig ötvenszázalékos teljesítményen üzemelt 11 napon keresztül. 

(Borítókép: Munkagépek dolgoznak az MVM Paksi Atomerőmű hűtővízellátásának biztosítására tervezett fenékküszöb megemelésén 2026. augusztus 13-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)