A Tisza-kormány egyelőre sem koncepcióval, sem pénzzel nem rendelkezik arra, hogy mit kezdjen azokkal a határon túli épületekkel, amelyeket még az előző kabinet által alapított Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KEOMA) vásárolt. Emiatt a minisztériumok egymás között tologatják az intézmény portfólióját − írja a HVG.

A kekva augusztus végén a többi, nem egyetemeket fenntartó alapítvánnyal együtt megszűnik, ugyanakkor az általa aranyárban megvett, sok esetben romos épületek a birtokában maradnak. A lap által megszerzett adatokból kiderült, hogy a KEOMA összesen 41 határon túli, Kárpát-medencei épületet vásárolt. Ezek között közös befektetésre szánt hotelek mellett nagyon rossz állapotban lévő romos épületek, sőt kastélyok is vannak.

A főleg erdélyi ingatlanokért indokolatlanul magas vételárat fizetett az alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke Magyar Levente korábbi külügyminiszter-helyettes volt. Az előző kormányhoz kötődő projekt célként a kárpát-medencei, magyar kötődésű kulturális örökség megmentésé tűzte ki maga elé, ezért több helyen vásároltak olyan épületeket, amelyek így a magyar állam kezébe kerültek.

Középkori ingatlanok a lőcsei, bártfai, késmárki főtéren a Szepességben, Kassán egy reneszánsz stílusú épület a város szívében, Pozsonyban az a klasszicista épület, ahol korábban a magyar nagykövetség is működött, Komáromban a hajdani Első Takarékpénztár rossz állapotú tömbje lett így például Szlovákiában magyar állami tulajdon.

Romániában Borszéken négy, Tusnádfürdőn két házat is vettek, és Erdélyben a jelek szerint olyan szállodákat is vásároltak, amelyeknek nem volt jelentős műemléki értékük vagy különösebb magyar kötődésük.

A megszerzett épületek közül csak egynek fejeződött be a felújítása

A megszerzett épületek közül csak egynek, a legkorábban megszerzett szatmárnémeti Pannónia Szállónak fejeződött be a felújítása öt év alatt, most pedig el kellene dönteni, hogy mi legyen a portfólióval, hol akarja az ingatlanokat megtartani, felújítani és hasznosítani a magyar állam, és hol lenne érdemes akár a vételi ár alatt inkább túladni rajtuk.

Az ügyben Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is nyilatkozott, aki elmondta, hogy bár a kekvákat megszüntető törvény az ő tárcájának adta át az alapítványt, de azt továbbpasszolták a Közlekedési és Beruházási Minisztériumnak, mert az semmilyen kulturális feladatot nem látott el, helyette csak hatalmas ingatlanvagyont halmozott fel. A kulturális tárca az átadáskor jelezte Vitézy Dávidnak, hogy az örökségvédelmi szempontból fontos épületeket tartsák meg, és fejlesszék őket.