Sugár Viktória az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán energiahatékony és ökologikus építést oktat, kutatási területe a sűrűn beépített városi szövet – jórészt a pesti bérházállomány – megújítása. Korábbi interjúnkban a történelmi bérházak jövőjéről beszélt. Most azt kérdeztük tőle, mit tehet a lakó a saját lakásában, és mit tehet a város az utcáin a mostanihoz hasonló hőhullámokkal.

A pesti bérházak száz éve mutatják, hogyan kell harcolni a hőséggel

A belvárosi épületállomány jelentős része védett környezetben áll, ezért megkérdeztük, hogyan lehet felkészíteni egy műemléki városrészt a hőségre anélkül, hogy sérülne a városkép.

Az értékvédelem és a klímaalkalmazkodás szerinte nem szükségszerűen ellentétes cél.

A történeti épületek eredeti megoldásai – a vastag fal, a nagy belmagasság, a zsalugáter, a belső udvar, az átjárható kapualj – éppen a gépi hűtés előtti kor válaszai voltak a hőségre.

A pesti bérházakban az átszellőztetett tetőtér, a beüvegezetlen pince és a „lichthofok”, vagyis a légudvarok rendszere folyamatos légáramlatot tartott fenn, amit a nem tökéletesen záró faablakokon beszivárgó levegő is segített.

– mondta. Szerinte ezeket a passzív rendszereket kellene korszerű tudással újra működőképessé tenni.

A belső udvarokban több növényzet, vízáteresztő burkolat, megfelelő talaj és a csapadékvíz helyben tartása alakíthat ki hűvösebb mikroklímát. A tetőkön a közterületről nem látható síkokon elhelyezett napelemek, napkollektorok, zöldtetők és világosabb fedések is szóba jöhetnek.

Budapest napelemes potenciálját vizsgáló kutatásukban a helyi szabályozást és a világörökségi területek láthatósági korlátait is elemezték: nem lehet minden tetőre ugyanazt ráhelyezni, de a korlátozások mellett is jelentős napenergia-potenciál marad, állapították meg. Az utcák nyári, ideiglenes árnyékolásáról – textillel vagy más könnyű szerkezettel – részben a kassai műszaki egyetemmel közösen folytatnak kutatásokat.

Ha nem akar brutálisan megsülni otthon, ezeket a lépéseket fontolja meg

Ha ön is egy 30 fok fölé melegedett lakásban olvassa ezt, a jó hír az, hogy néhány tízezer forintból is lehet érdemben javítani a helyzeten. Először éppen ezt kérdeztük: mi az, ami tényleg számít, és mi csak látszatmegoldás.

Egy biztonságosan rögzített külső árnyékoló, napvitorla vagy árnyékoló háló sokkal többet ér a legvastagabb belső függönynél is. Az üveg ugyanis átengedi a napsugárzást, a függöny pedig már odabent nyeli el – onnantól gyakorlatilag ő maga fűti a szobát. A külső árnyékoló ezzel szemben azelőtt fogja fel a napsugárzást, hogy az bejutna a lakásba – magyarázta lapunknak a rektorhelyettes.

Érdemes a belső hőforrásokra is figyelni, mert a sütő, a számítógép, a világítás és a készenlétben hagyott készülékek együtt érzékelhető hőt adnak le. A ventilátor nem hűti le a szobát, de a légmozgással sokat javít a hőérzeten. A párologtatásnál viszont óvatosan: csak száraz levegőben és jó szellőzés mellett működik, magas páratartalom mellett inkább fülledtebbé teszi a lakást.

Éjjel derül ki, mennyit ér a lakása

A mostani hőhullámban tartósan 20 fok feletti éjszakai minimumokat mérnek – a budapesti János-hegyen csütörtök reggelre mindössze 28 fokig hűlt le a levegő, ami országos rekord. Megkérdeztük a rektorhelyettest, építészeti szempontból miért éppen az éjszaka a kritikus pont.

„Azért, mert az éjszakai lehűlés adná meg a regenerálódás lehetőségét az embernek és az épületnek is” – felelte.

– részletezte, majd elmagyarázta: a századfordulós bérházak vastag téglafalai sok hőt tudnak elnyelni, ami késlelteti a nappali felmelegedést – de csak akkor előny, ha éjjel ki tudnak hűlni.

A belső udvari, rosszul átszellőző lakásokban ez különösen érezhető. A panelházak legfelső szintjén a tetőt érő erős napsütés és a hiányzó keresztirányú átszellőzés okoz gondot, a vasbeton szerkezet szintén tárolja a hőt.

És itt jön a leggyakoribb félreértés: a mai, jól megtervezett épület teljesíthet a legjobban, de a szigetelés és a korszerű nyílászáró önmagában nem garancia semmire.

Nagy üvegfelületek, hiányzó külső árnyékolás és elégtelen éjszakai szellőzés mellett a légtömör házban bent reked a meleg.

A döntő kérdés tehát nem az épület kora, hanem a környező városszövet sűrűsége, a tájolás, a hőtároló képesség, az árnyékolás és a szabályozható szellőzés együttese.

Hetven fokos aszfalt, kiszáradt gyep

Arra is kíváncsiak voltunk, mennyivel melegebb egy sűrűn beépített pesti utca a néhány kilométerrel arrébb lévő zöldfelületnél. Válaszában a szakértő előbb két dolgot választott szét: a levegő és a felszín hőmérsékletét.

Az embermagasságban mért léghőmérséklet-különbség ennél kisebb, jellemzően néhány fok – a hőérzetben mégis sokkal nagyobbat érzünk.

Ennek az az oka, hogy a kő, a beton és az aszfalt elnyeli a napsugárzás jelentős részét, felmelegszik, majd órákon át visszasugározza a hőt. Ez a városi hősziget lényege, vagyis az, hogy a beépített területek tartósan melegebbek maradnak a környező tájnál.

A növényzet ezzel szemben árnyékol és párologtat.

Sugár Viktória és csapatának budapesti kutatásai szerint azonban nem csak a zöldfelület nagysága számít, hanem az elhelyezkedése, a növényzet összetétele, vízellátottsága és a városszövettel való kapcsolata is.

A kiszáradt gyep például már alig hűt, a száraz földfelület pedig akár forróbb is lehet a környezeténél. Tartós aszályban ugyanígy erősen felmelegedhetnek a város körüli mezőgazdasági területek is.

Egy fasor többet ér, mint egy szökőkút

Zöldtető, utcai fasor, világos burkolat, párásítás: azt is megkérdeztük, ezekből melyik mennyit hoz valójában, és hány fokkal hűthető le így egy utca.

– szögezte le. A sűrűn beépített városi szövetre vonatkozó tanulmányokban az utcai léghőmérséklet csökkenése nagyjából 5 Celsius-fokig terjedt, a legerősebb eredmények viszont sosem egyetlen eszközhöz, hanem több, összehangolt beavatkozáshoz kötődtek.

– világított rá Sugár Viktória. Gyakran nem is a levegő hőmérséklete a döntő, hanem az, hogy mennyi sugárzás éri az embert: egy árnyékos járdán ezért érzünk sokkal nagyobb különbséget, mint amennyit a hőmérő mutat.

A zöldtetők elsősorban az épület és közvetlen környezete hőterhelését mérséklik, és csapadékvizet is visszatartanak, utcaszinten viszont csak akkor számítanak, ha nem elszigetelt mintaprojektként, hanem nagy felületen jelennek meg.

A világos burkolat kevesebb napsugárzást nyel el, de bánni kell vele tudni, mert az erősen visszaverő felületről érkező sugárzás akár ronthatja is a gyalogosok hőérzetét.

A párásítás vagy egy szökőkút pedig inkább lokális enyhülést ad: néhány méteren belül érezni, egy utcát nem hűt le, tartós szárazságban ráadásul a vízigénye sem mindegy. Az Óbudai Egyetemen Nánási Marcell doktorandusszal és Kistelegdi István professzorral közös kutatásuk fő tanulsága ezért az, hogy csodamegoldás nincs.

A légkondi nem tabu, csak nem az első lépés

A klímaberendezések terjedésével a nyári csúcsfogyasztás is nő: júniusban új nyári áramfogyasztási rekord született Magyarországon. Azt kérdeztük, lehet-e úgy tervezni egy házat, hogy eleve kevesebb hűtést kívánjon.

Lehet – vágta rá. A jól tervezett épület gépi berendezés nélkül, vagyis passzívan csökkenti a hőterhelést, és csak a maradékot hűti klímával. Ehhez kell a megfelelő tájolás, az észszerű üvegfelületi arány, a nyári napálláshoz méretezett külső árnyékolás, a jól szigetelt és világos tető, a hőtároló tömeg és az éjszakai átszellőztethetőség – mellette pedig az épület körüli növényzet és a lombos fák árnyéka.

A légkondicionálók terjedése a hosszabb hőhullámokkal együtt várható volt, és a belvárosi bérházakon esztétikai, műszaki hátrányai is vannak. Ilyen szélsőséges hőségben ugyanakkor egészségvédelmi szerepe is van

– mutatott rá a rektorhelyettes. A felújításról szólva leszögezte: a hőszigetelés nyáron sem káros, hiszen lassítja a külső hő bejutását.

Egy mai, hőhullámokra is felkészítő felújítás ezért csomagban kezeli a homlokzatot, a tetőt, a nyílászárókat, az árnyékolást, a szabályozható szellőzést, szükség esetén a hővisszanyerős gépi szellőzést – amely a távozó levegő hőjét visszaforgatja – és a hatékony hűtést.

Meg kell nézni a lakások tájolását, a felső szinteket, a belső udvarokat, és külön a sérülékeny lakók, az idősek, a kisgyermekek, a betegek helyzetét. Ennek a villanyszámlán is nyoma van: a jól szigetelt, árnyékolt lakás napközben előhűthető, és este már kevesebb áramot kíván.

Szivacsváros a járdaszegély mellett

A hőség mellé idén tartós szárazság is társult, ezért arról is kérdeztük, mit jelent a gyakorlatban a „szivacsváros” elve egy pesti utcában.

– magyarázta. Minden cseppet nem lehet visszatartani, de a tetők, udvarok és utcai zöldsávok összehangolt rendszerével jelentős hányada késleltethető vagy helyben elszivárogtatható.

Egy pesti utcában ez azt jelenti, hogy a járdaszegély mellett összefüggő, elegendő talajtérfogatú növénysávot alakítanak ki.

A burkolatról ide folyik az esővíz, egy kavicsos-talajos rétegben megmarad, és a fák hozzáférnek – nagy esőnél a többlet továbbra is elmegy a csatornába, csak késleltetve. Ez egyszerre vízgazdálkodási és hővédelmi megoldás: csökkenti a csatornahálózat terhelését, életben tartja a növényzetet, és párologtatással hűti az utcát. A hőség és az aszály kezelését ezért szerinte nem szabad különválasztani.

Amit ma másképp tanítanak

Végül azt kérdeztük, mit tanítanak ma másképp a hallgatóknak, mint öt éve, ha az általuk tervezett házaknak már ilyen nyarakat kell kibírniuk.

Nagyobb hangsúlyt kap a dinamikus épületszimuláció, a nyári hőkomfort, a mikroklíma, az életciklus-szemlélet, a beépített karbon, a csapadékvíz-gazdálkodás, valamint a meglévő épületek adaptív újrahasználata

– árulta el.

Már nem csak az a kérdés, mennyi energiát fogyaszt egy ház négyzetméterenként, hanem az is, miből épül, és hogyan hat a környezetére.

A legfontosabb szemléletváltás szerinte az, hogy a klímaalkalmazkodás ma már nem kiegészítő szempont a tervezésben, hanem kiindulópont.

(Borítókép: Egy régi pesti bérház. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)