Magyar Péter még annak bizonyítékaként ünnepelte a júliusi költségvetési többletet, hogy kormánya véget vetett a pazarlásnak és a lopásnak. A pénzügyminiszter csütörtöki bejegyzése azonban jelentősen árnyalta a miniszterelnök megközelítését: Kármán András szerint egyetlen hónap adata önmagában nem ad teljes képet, a látványos többletnek pedig csak egy része javítja tartósan az éves egyenleget.

Kármán András elismerte: nem minden megtakarítás marad meg

A júliusi adatok alapján az államháztartás központi alrendszere 524,3 milliárd forintos többlettel zárta a hónapot. A héthavi deficit így 2858 milliárd forintra csökkent, ami az éves hiánycél mintegy 68 százalékának felel meg. Április végén ugyanez az arány még 91 százalék körül állt.

Kármán András szerint a kormányváltás óta közel ezermilliárd forinttal javult az egyenleg, amiben állítása szerint szerepet játszott a takarékosabb állami működés is. Rögtön hozzátette azonban, hogy

A kedvező júliusi egyenleget több, részben átmeneti tényező alakította:

• a tervezettnél kevesebb kiadás jelentkezett,
• egyes kifizetések nem maradtak el, csupán a következő hónapokra tolódtak,
• egyszeri és szezonális hatások is javították a havi adatot,
• a Világgazdaság információi szerint a tanári béremelésekhez kapcsolódó elszámolás is szerepet játszott,
• ugyancsak javította az egyenleget a még Lázár János minisztersége alatt letárgyalt EIB-hitel elszámolása.

– fogalmazott a pénzügyminiszter. Kármán András szavai egybecsengenek azokkal a korábbi információkkal, amelyek szerint a kiugró júliusi többletet jelentős részben néhány rendkívüli tétel alakította.