EgyébSzerző: euronews 2026. 08. 13. 9 percnyi olvasás
A görög hatóságokat aggasztja a nyugat-nílusi vírus megugrása az országban, a múlt héten 45 új, helyileg terjedő fertőzést jelentettek.
A nyugat-nílusi vírus járványügyi képe Görögországban jelentősen romlott 2026 nyarán, a Görögországi Nemzeti Közegészségügyi Szervezet (EODY) mindössze egy hét alatt több tucat új esetet regisztrált, és rávilágított a vírus különösen intenzív keringésére Attikában.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az EODY heti járványügyi felügyeleti jelentése szerint 2026. augusztus 12-ig összesen 110 belföldön szerzett nyugat-nílusi vírusfertőzésről számoltak be.
Ezek közül 81 esetben a központi idegrendszert (CNS) érintő megnyilvánulások, például agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás, meningoencephalitis vagy akut petyhüdt bénulás fordult elő, míg 29 esetben enyhébb megnyilvánulások mutatkoztak, vagy nem mutattak központi idegrendszeri érintettséget.
Különös aggodalomra ad okot az esetek növekedésének sebessége. Csak az elmúlt héten 45 új, belföldön szerzett esetet diagnosztizáltak vagy jelentettek be, ez a szám az idei átviteli szezon kezdete óta regisztrált összes eset jelentős hányadát teszi ki.
A jelenlegi helyzet súlyossága a betegek állapotában is megmutatkozik. Augusztus 12-ig kilenc halálesetet regisztráltak a nyugat-nílusi vírusfertőzésben és központi idegrendszeri megnyilvánulásokban szenvedő betegek körében. Az összes elhunyt 65 év feletti volt, átlagéletkoruk 82 év, életkoruk pedig 66 és 91 év között volt.
Ugyanakkor 35 beteg még mindig kórházban volt. Közülük 19 normál kórházi osztályon, 16 pedig intenzív osztályon volt, míg egy sem magas függőségi osztályon. Összesen 61 beteget bocsátottak haza, a feljegyzett esetek közül öt nem igényelt kórházi kezelést.
Úgy tűnik, hogy a súlyosabb esetek fő jellemzője az életkor. A központi idegrendszeri megnyilvánulásokkal küzdő betegek medián életkora 73 év, bár az esetek sokkal szélesebb életkort ölelnek fel, 19 és 91 év között.
A 110, laboratóriumilag igazolt hazai eset nem feltétlenül tükrözi a fertőzöttek számát.
Az EODY emlékeztet arra, hogy egy 2010-es szeroepidemiológiai vizsgálat eredményei szerint a központi idegrendszeri érintettséggel járó nyugat-nílusi vírusfertőzés minden egyes esetéhez körülbelül 140 fertőzött személy tartozik, akiknél vagy enyhe tünetek jelentkeznek, vagy tünetmentesek maradnak.
Ez egy fontos figyelmeztetés a hivatalos adatok értelmezésekor: a regisztrált súlyos esetek csak egy részét képviselik a vírus teljes lakossági körforgásának.
A földrajzi mintázat különösen figyelemre méltó, mivel Attika van az idei vírustevékenység epicentrumában.
Augusztus 12-ig 39 településen, 14 regionális egységben és négy régióban: Attikában, Thesszáliában, Közép-Macedóniában és Peloponnészoszban jegyeztek fel és vizsgáltak ki eseteket.
Attikában Kelet-Attika, valamint Athén északi, nyugati, középső és déli szektora, valamint Pireusz érintett. Attikán kívül Karditsa, Larissa, Trikala, Imathia, Thesszaloniki, Pella, Serres és Laconia regionális egységeiben regisztráltak eseteket.
Maga az EODY is megjegyzi, hogy különösen Attika régióban különösen intenzív a vírus terjedése az idén, bizonyos területeken és regionális egységekben megnövekedett a megbetegedések száma.
Kelet-Attika különösen sújtottnak tűnik.
Spata-Artemida településen 11 olyan beteget regisztráltak, akiknél központi idegrendszeri megnyilvánulások fordultak elő, és kettőnél nem fordultak elő ilyen tünetek. Markopoulo Mesogaias településen nyolc, központi idegrendszeri érintettséggel és három nem érintett betegről számoltak be, míg Vari-Voula-Vouliagmeni településen öt olyan eset fordult elő, ahol központi idegrendszeri megnyilvánulások fordultak elő, kettő pedig anélkül.
Palliniben öt központi idegrendszeri érintettségű eset van, Agia Paraskeviben hat, Acharnesben három, Chalandriban három, Glyfadában három, Athén településen pedig három.
A súlyos esetek aránya különösen magas Kelet-Attika egyes településein. Markopoulo Mesogaiasban 100 000 lakosra 36,8 központi idegrendszeri megnyilvánulási eset jut, míg Spata-Artemidában ez az arány 31,5/100 000 lakos.
Az egészségügyi hatóságok figyelme nem korlátozódik azokra a területekre, ahol emberi eseteket már regisztráltak.
A járványügyi és geomorfológiai adatok értékelése alapján további településeket soroltak be a „nagy kockázatú területek” közé: Kifisia, Iraklio, Filothei-Psychiko és Metamorfosi az athéni északi szektorban, Kallithea és Nea Smyrni a déli szektorban, Nea Filadelfeia-Nea-Nea-Ymitos, valamint Daff-Ymitona települések. Amfipoli Serresben, Naousa hősvárosa Imathiában és Delta Thesszaloniki fővárosi egységében.
Ezekben a településeken a jelentés közzétételéig még nem jegyeztek fel humán esetet. Magas kockázatúként való besorolásuk olyan tényezőkből ered, mint a már érintett településekhez való közelség, geomorfológiai jellemzők, valamint jelenlegi és történelmi epidemiológiai adatok.
Az állat-egészségügyi felügyelet a vírus tágabb földrajzi terjedését is jelzi.
Augusztus 12-ig összesen öt helyen vagy településen, Kelet-Attika, Drama és Preveza regionális egységeiben, valamint Thesszaloniki Fővárosi Egységében regisztrálták a közelmúltbeli nyugat-nílusi vírusfertőzéseket lovakban.
Amint a jelentés hangsúlyozza, a közelmúltban lófélékben történt fertőzés kimutatása a vírus terjedését jelzi ezeken a területeken is.
A helyzetre adott válasz egy megerősített járványügyi felügyeleti rendszeren alapul, amelyet az EODY 2010 óta folyamatosan bevezet.
Minden jelentett esetet 24 órán belül kivizsgálnak a kezelőorvosokkal való kapcsolatfelvétel és a beteg megkérdezése révén. A cél az expozíció valószínű helyének, a kockázati tényezőknek és a betegség súlyosságának meghatározása. Kórházi betegek esetében a klinikai lefolyást és a végső eredményt naponta figyelemmel kísérik.
A vírusvizsgálatot végző laboratóriumokkal is napi szinten tartanak kapcsolatot, támogatást nyújtanak a gyanús esetek laboratóriumi kivizsgálásához és a szaklaboratóriumok működéséhez. Az EODY konkrét útmutatást adott ki az egészségügyi szakembereknek a gyanús esetek időben történő azonosításának és kivizsgálásának szükségességéről.
2026 májusában tájékoztató levelet küldtek az ország összes egészségügyi intézményének és orvosi egyesületének, míg az egyes területeken előforduló esetek esetén a helyi egészségügyi egységek további sürgős tájékoztatást kapnak.
Hasonlóképpen a régiók, önkormányzatok, népegészségügyi igazgatóságok, az Egészségügyi Minisztérium, a Vidékfejlesztési és Élelmezésügyi Minisztérium és az Országos Vérelmi Központ tájékoztatást kapnak a diagnosztizált esetekről és a javasolt válaszintézkedésekről. Különös figyelmet fordítanak a vérbiztonságra.
Egy ágazatközi munkacsoport értékeli a járványügyi, rovartani, geomorfológiai és egyéb rendelkezésre álló adatokat, és meghatározza az „érintett” és a „magas kockázatú” területeket.
Ezeken a területeken a vérbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket az Országos Vérellátó Központ hajtja végre, az ország vérellátására vonatkozó iránymutatást pedig az Országos Vérellátó Központ (EKEA) dönti el és terjeszti.
Az integrált szúnyogvédelem központi szerepet játszik a megelőzésben, és a helyi hatóságok felelőssége.
2026 márciusában az Egészségügyi Minisztérium külön körlevelet adott ki az integrált szúnyoggyérítési programokról, míg a nemzeti cselekvési terv az egyes területek kockázati szintjétől függően eltérő beavatkozásokat ír elő.
Az EODY felkérte a régiókat és önkormányzatokat a szúnyoggyérítési programok időben történő elindítására, megfelelő megszervezésére és hatékony végrehajtására. Amikor új esetek fordulnak elő, a helyi hatóságok sürgős tájékoztatást kapnak, és többek között azt tanácsolják nekik, hogy fokozzák a szúnyoggyérítést és erősítsék meg a lakosság tájékoztatását helyi szinten.
Ugyanakkor a szúnyoggyérítési projektek előrehaladását régiónként vagy regionális egységenként nyomon követik.
A rovartani felügyelet a stratégia kulcsfontosságú eleme.
Az EODY más szervezetekkel együttműködve szúnyogcsapdákat telepít Görögország különböző részein. Az összegyűjtött szúnyogokat tesztelik a nyugat-nílusi vírus jelenlétére, így gyakorlatilag korai figyelmeztető rendszert hoznak létre az emberi megbetegedések megjelenése előtt vagy azzal párhuzamosan.
Ha a vírus szúnyogokban való terjedésére utaló jelek vannak, azonnal értesítik az illetékes regionális hatóságokat, hogy célzott védekezési intézkedéseket lehessen végrehajtani. Az EODY azt is javasolja, hogy a tágabb érintett területeken fokozzák a rovartani felügyeletet.
2026-ra megerősített rovartani felügyeleti hálózatot hoztak létre a mintavételi helyek reprezentatív földrajzi eloszlásával, valamint egyetemek, kutatóintézetek és állami szervek közötti együttműködéssel.
A nyugat-nílusi vírus jelenlétét nem kezelik egyedi jelenségként, amely csak erre a nyárra korlátozódik.
Az EODY szerint Görögországban a 2010-től 2014-ig, valamint a 2017-től 2025-ig tartó időszakban regisztráltak megbetegedéseket, főként a nyári és őszi hónapokban. Korábban az ország minden régiójában dokumentálták a vírus terjedését.
A megbetegedések 2010 óta csaknem éves gyakorisága a jelentés szerint azt jelzi, hogy a nyugat-nílusi vírus meghonosodott Görögországban, akárcsak más európai országokban. Az EODY következő hetekre vonatkozó üzenete egyértelmű: további megbetegedések diagnosztizálását tartják valószínűnek, mind azokon a területeken, ahol a vírus már kering, mind a potenciálisan új területeken.
A földrajzi terjedést nem lehet magabiztosan megjósolni, mivel a vírus járványtanát számos tényező befolyásolja. Emiatt a védekezési tanácsok nem csak Attika lakosaira vagy azokra a településekre vonatkoznak, ahol már regisztráltak eseteket.
Az EODY következtetéseiben három fő pillért határoz meg a fertőzés leküzdésére legmegfelelőbb intézkedésként: a járványügyi felügyeletet, a megfelelő integrált szúnyoggyérítési programok időben történő végrehajtását és a szúnyogok elleni egyéni védekezési programokat. Ugyanakkor elengedhetetlen a folyamatos éberség, mind az egészségügyi szakemberek, mind a helyi és nemzeti hatóságok körében.
Napi