EgyébSzerző: origo 2026. 08. 13. 1 percnyi olvasás
Judy gondolkodását a balesete változtatta meg.
A csúcsra érés, a folyamatos pörgés és a kiadói határidők szorítása után eljön az a pont egy zenekar életében, amikor a rohanást lassan felváltja a nyugalom. Sokak számára az idő múlása és a pályán eltöltött évtizedek kapuzárási pánikot hoznak, a Groovehouse énekesnője, Kis Judy azonban egészen másként tekint az elmúlásra és a karrierjük alakulására. A harmincadik jubileum felé közeledve nem a görcsös bizonyítási vágy vagy a szorongás határozza meg a mindennapjaikat, hanem a jelen pillanat teljes megélése.

„Nálunk abszolút az van jelen, hogy megéljük a pillanatot, sosem hajtott minket a tatár. Ha volt is határidő, akkor sem estünk kétségbe, ha valami nem sikerült időben. A balesetünk óta mindig azt mondom, sietni marhára nem éri meg, mert az egész az életedből vesz el. Sőt, az életedet is elveheti – ahogy nálunk ez be is bizonyosodott, amikor annyira siettünk egy rádióinterjúra, hogy végül oda sem értünk” – árulta el. A megrázó tragédia egy életre átírta az énekesnő prioritásait, és ez a belső szemléletváltás a zenekar működésére is rányomta a bélyegét. Ma már semmit sem erőltetnek, eltűnt a megfelelési kényszer.
Semmi nem kötelező és semmi nem erőszak. Csak akkor csinálunk újat, ha valóban alkotói hangulatban vagyunk. Régen a kiadó megszabta, hogy szeptember 5-re le kell adni egy teljes nagylemezt. Keretek és határidők között hatékonyabban dolgozik az ember, ma viszont sokkal szabadabb a világunk
– mesélte Judy.