GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 13. 5 percnyi olvasás
A hároméves megállapodás eredeti gazdasági alapjai nem teljesültek, ezért a jövő évi számokat a tényleges növekedési és termelékenységi adatokhoz kell igazítani – mondta a Világgazdaságnak Perlusz László.
Magyarországon az elmúlt 10–15 évben a reálbérek sokszor gyorsabban emelkedtek, mint a reálgazdasági teljesítmény – mondta lapunknak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Azon kérdésünkre, hogy a munkáltatók már egy számjegyűre csökkentenék a 2027-re tervezett minimálbér-emelést, kijelentetette, hogy egyelőre semmilyen konkrét százalékos javaslatról nincs megállapodás, mivel a tárgyalások még nem kezdődtek meg.
A 2024-ben megkötött hároméves bérmegállapodás alapján a minimálbér 2025-ben 9, 2026-ban eredetileg 13, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedett volna. A 2026-os emelést a felek már korábban 11 százalékra módosították.
Perlusz László szerint azonban nem feltétel nélkül vállalt emelési pályáról volt szó. A százalékokat olyan gazdasági előrejelzések alapján határozták meg, amelyek évi 3,5–4,5 százalék közötti GDP-bővüléssel számoltak.
Az elképzelés lényege az volt, hogy a dinamikus növekedés eredményeiből a társadalom minél szélesebb rétegei részesüljenek. A magyar gazdaság teljesítménye azonban messze elmaradt az akkori várakozásoktól – tette hozzá.
A megállapodás alapjául szolgáló pálya szerint három év alatt több mint 12 százalékkal bővült volna a gazdaság. Perlusz László kiemelte, hogy ehelyett az összesített növekedés várhatóan még az 5 százalékot sem éri el.
Nemcsak egy apró, hanem jelentős korrekcióra van szükség, hiszen nincs meg az a dinamikus gazdasági növekedés, amelynek az eredményeit szét lehetne osztani a társadalom különböző csoportjai között
– fogalmazott a VOSZ főtitkára. A mértékadó elemzőintézetek az idei évre 1–2 százalék közötti gazdasági növekedést jeleznek előre, a munkáltatói szervezet pedig 1–1,5 százalék körüli bővüléssel számol. Kedvező fejlemény, hogy az inflációs nyomás mérséklődött, ez azonban önmagában nem teremti elő a nagyarányú béremelés gazdasági fedezetét.
Perlusz László szerint 1–1,5 százalékos növekedés és 3 százalék körüli infláció mellett jelenleg még a kétszámjegyű béremelés is nehezen lenne indokolható. Ezért a 14 százalékos mértéktől a gazdaság tényleges teljesítménye alapján messze állunk.
A főtitkár ugyanakkor nem jelölt meg konkrét számot, amellyel a VOSZ nekivágna a tárgyalásoknak.
A gazdasági pálya felülvizsgálata nem jelenti a hároméves megállapodás felrúgását. A dokumentum eleve rendelkezik arról, mi történjen, ha a meghatározó makrogazdasági mutatók jelentősen eltérnek a várakozásoktól.
Amennyiben az eltérés meghaladja az egy százalékpontot, a felek újratárgyalhatják a bérmegállapodást. Ha pedig nem sikerül egyezségre jutniuk, a minimálbér változása automatikusan igazodhat az eltérés mértékéhez.
„Nem született olyan alku, hogy kötelezően 13 vagy 14 százalékkal kell emelni a bért” – hangsúlyozta Perlusz László. A korábban rögzített százalékok arra az esetre szóltak, ha a gazdasági növekedés és az infláció az akkori feltételezések szerint alakul.
A körülmények azonban gyökeresen megváltoztak. A magyar gazdaság már közel négy éve csak alig bővül, miközben
is rontja az idei kilátásokat. Utóbbi nemcsak a mezőgazdaságot sújtja, hanem az energiatermelést is korlátozta.
A szakszervezetek oldaláról az az érv hangzik el, hogy a magyar minimálbér továbbra is jelentős lemaradásban van. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon jelenleg az Európai Unió negyedik legalacsonyabb minimálbére van, a munkavállalói érdekképviseletek pedig a felzárkóztatás folytatását sürgetik. Perlusz László szerint azonban a bérek emelésénél figyelembe kell venni, hogy az adott növekedést a vállalkozások képesek-e tartósan kigazdálkodni.
A munkáltatói oldal elsődleges célja most az, hogy megmaradjanak a munkahelyek, és minél több vállalkozás túlélje a nehéz gazdasági időszakot.
A valóban működő társas vállalkozások száma továbbra is csökkenő tendenciát mutat. Egy, a teljesítménytől elszakadó újabb jelentős béremelés tovább ronthatná a legkisebb vagy leggyengébb jövedelmezőségű cégek helyzetét. A főtitkár visszautasította azt az értelmezést, hogy
a munkáltatók pusztán saját nyereségük védelmében fékeznék a béremelést. Mint mondta, a kérdés az, hogy a vállalkozások fennmaradnak-e a piacon, vagy bezárnak, illetve kivonulnak onnan.
Ha a bérnyomás meghaladja a gazdaság és a cégek teherbíró képességét, már nem néhány százalékpontnyi fizetésemelés lesz a fő kérdés, hanem az, hogy mit lehet kezdeni a növekvő munkanélküliséggel – figyelmeztetett.
Magyarországon az elmúlt 10–15 évben a reálbérek sokszor gyorsabban emelkedtek, mint a reálgazdasági teljesítmény. Ezt a modellt nevezték magas nyomású gazdaságnak: az erős bérdinamika fogyasztást és felzárkózást generálhat, ugyanakkor tartósan nem szakadhat el a termelékenységtől.
Perlusz László szerint a béremelésnek elsősorban a vállalati teljesítményre és a termelékenység javulására kell épülnie. Ha ugyanannyi munkaidő alatt nagyobb új vagy hozzáadott érték keletkezik, annak már van olyan gazdasági fedezete, amelyre tartós béremelési pálya alapozható.
Ha viszont a bérek a kibocsátás és a hatékonyság érdemi javulása nélkül emelkednek, a cégek költségei gyorsabban nőnek a bevételeiknél. Ennek következménye áremelés, beruházás-visszafogás, létszámcsökkentés vagy végső esetben bezárás lehet.
A VOSZ főtitkára biztatónak nevezte, hogy a kormány jelezte: a jövőben megbízhatóbb adatbázist, valamint a korábbinál pontosabb és hamarabb elérhető adatokat kíván biztosítani a bértárgyalásokhoz.
Ez a munkáltatók mellett a munkavállalóknak is kedvezhet. A felek ugyanis pontosabban láthatják majd, hogyan változik a vállalatok termelékenysége, hatékonysága és tényleges teherviselő képessége.
Perlusz László szerint így olyan bérpolitikát lehet kialakítani, amely egyszerre segíti a keresetek felzárkózását és a munkahelyek megőrzését. A konkrét 2027-es minimálbérről azonban csak a tárgyalások megkezdése után lehet érdemben beszélni.
A helyzet tehát nem az, hogy a munkáltatók már eldöntötték a 14 százalékos emelés eltörlését. Az viszont világos, hogy a hároméves megállapodás eredeti gazdasági alapjai nem teljesültek, ezért a jövő évi számokat a tényleges növekedési és termelékenységi adatokhoz kell igazítani.
A több évre szóló bérmegállapodások segítik a vállalatok és a munkavállalók tervezését, a turbulens gazdasági környezetben azonban jelentős kockázatokat is hordoznak – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel. A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője szerint ezért a kiszámíthatóság mellett arra is szükség van, hogy a szabályok alkalmazkodni tudjanak a megváltozott körülményekhez.
A minimálbér emeléséről a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselői döntenek. Előbbi rendszerint kisebb, utóbbi nagyobb emelést szeretne elérni, az álláspontok összehangolásához pedig sok esetben a gazdaságpolitika közreműködésére is szükség van. Az elemző szerint a munkáltatói oldal most ennek próbálhat elébe menni a korábbi megállapodás felülvizsgálatának felvetésével.
Molnár Dániel hangsúlyozta, hogy a minimálbér közvetlenül ugyan csak a munkavállalók néhány százalékát érinti, a tényleges hatása ennél jóval szélesebb. A bértorlódás elkerülése miatt ugyanis a magasabb fizetésű dolgozók keresetére is hat, így egy jelentős minimálbér-emelés a teljes vállalati bérköltséget megemelheti.
A munkáltatók szempontjából a legfontosabb változás, hogy a gazdasági növekedés elmaradt a hároméves megállapodás megkötésekor várttól, miközben az idei infláció is jóval alacsonyabban alakul a korábbi előrejelzéseknél. Mindkét mutató kritikus elemként szerepel a bérmegállapodásban.
A gyengébb növekedés miatt a vállalkozásoknak szűkebb a mozgásterük egy nagyobb béremelés kigazdálkodására. Ráadásul az egyes cégeket nem egyformán érinti a jelenlegi gazdasági helyzet: az erős forint például különösen az euróban értékesítő, de költségeiket jellemzően forintban fizető exportőrökre helyez nyomást.
A gazdasági helyzetre tekintettel arra számítunk, hogy a megállapodásban szereplő 14 százaléknál kisebb emelés valósul meg
– fogalmazott Molnár Dániel. A pontos mértéket az őszi tárgyalások határozhatják meg, amelyeken várhatóan a garantált bérminimum körül alakul ki a legnagyobb vita.
Ez több dolgozót érint, mint a minimálbér, miközben a korábbi megállapodás a garantált bérminimum 2027-es emelésére nem rögzített konkrét számot. A végső kompromisszum ezért az elemző szerint attól is függ majd, hogy a munkavállalói oldal mekkora korrekcióra lesz nyitott, és a gazdaságpolitika milyen irányba próbálja terelni a tárgyalásokat.
Napi