BelföldSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 13. 3 percnyi olvasás
Visszakerülhet a fővároshoz több kiemelt belvárosi közterület, az V. kerület szerint azonban kérdéses, hogy Budapest képes lesz-e azokat ugyanolyan színvonalon fenntartani.
Nyílt levélben figyelmeztette Vitézy Dávidot és Karácsony Gergelyt az V. kerület vezetése: a Vörösmarty, a Podmaniczky és a Széchenyi tér, valamint a József Attila utca visszaadása a fővárosnak megszüntetné az elmúlt években kialakított egységes üzemeltetési rendszert. A kerület szerint a döntés előtt az V. kerületiek véleményét is meg kellene kérdezni.
Éles kritikát fogalmazott meg az V. kerület vezetése azzal a törvényjavaslattal kapcsolatban, amelynek értelmében ismét fővárosi vagyonkezelésbe kerülhet a Vörösmarty tér, a Podmaniczky tér, a Széchenyi tér és a József Attila utca. A kerület nyílt levélben fordult Vitézy Dávid állami beruházásokért felelős miniszterhez és Karácsony Gergely főpolgármesterhez, arra kérve őket, hogy a döntés előtt hallgassák meg az V. kerületieket, és üljenek le egyeztetni a kérdésről.
A törvényjavaslatot a napokban bocsátották társadalmi vitára, az észrevételek megtételére azonban mindössze augusztus 15-ig van lehetőség. A kerület szerint ilyen rövid idő alatt érdemi társadalmi egyeztetésre aligha van lehetőség, ezért azt javasolják, hogy legalább az V. kerületiek körében történjen előzetes igényfelmérés.
A vita egyik központi kérdése, hogy ki és milyen rendszerben üzemelteti a belváros kiemelt közterületeit. Az V. kerület álláspontja szerint az elmúlt közel négy év tapasztalatai azt mutatják, hogy a terek üzemeltetése hatékonyabbá vált azáltal, hogy a kerület egységes rendszerben gondoskodott róluk.
A nyílt levél felidézi:
a közterület-felügyeleti feladatokat már 2014 óta az V. kerületi önkormányzat látta el a főváros helyett, míg a terek tisztántartásának jelentős részét 2019 óta szintén a kerület végezte. A terek üzemeltetését 2022. augusztus 1-jén vette át teljes körűbben az V. kerület.
A kerület szerint mindez azért is fontos, mert a Vörösmarty, a Podmaniczky és a Széchenyi tér, valamint a József Attila utca megközelítése kizárólag az V. kerülethez tartozó csatlakozó utcákon és területeken keresztül történik. Ezért a kerület szerint kifejezetten előnyös az egységes közterület-használati, engedélyezési, ellenőrzési, köztisztasági és zöldfelület-kezelési rendszer.
A nyílt levél szerzője arra is emlékeztet: a korábbi rendszerben előfordult, hogy egymás mellett eltérő szabályok vonatkoztak a közterületekre, ami az önkormányzat szerint a hatósági feladatok ellátását is nehezítette.
A levél különösen érdekes politikai párhuzamot von Karácsony Gergely korábbi nyilatkozataival. Felidézik, hogy a főpolgármester 2020-ban, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének rendezvényén XI. Piusz pápa szubszidiaritásról szóló gondolatát idézte.
Ennek lényege, hogy amit egy kisebb közösség képes ellátni, azt nem indokolt egy magasabb szintű közösséghez telepíteni.
A levél szerint ez az elv éppen azt támasztja alá, hogy az V. kerület által hatékonyan működtetett közterületeket nem szükséges ismét fővárosi kezelésbe adni.
Az V. kerület álláspontja szerint az elmúlt években a kerület bizonyította, hogy képes a feladat ellátására, ráadásul a közterületek hasznosításából származó bevételeket saját állítása szerint teljes egészében a közterületek fenntartására és üzemeltetésére fordítja.
A nyílt levél egyik legerősebb érve, hogy a fővárosnak a visszakerülő közterületek mellett jelenleg is számos saját kezelésű területtel akad dolga. Példaként a Deák teret és a Kossuth Lajos utcát említik.
A kerület szerint miközben a főváros ezeknek a területeknek a megfelelő fenntartásával és fejlesztésével is küzd, az V. kerület által kezelt Vörösmarty és Podmaniczky tér már megújult, a József Attila utca felújítását pedig a kerület a fővárossal együttműködésben megtervezte. A Széchenyi tér fejlesztésére pedig kormányzati támogatás állt volna rendelkezésre.
A levél szerint ezért nem világos, milyen közérdek indokolja a jelenlegi rendszer megváltoztatását.
Különösen fontos kérdés, hogy a főváros a visszakerülő közterületek fenntartására képes lesz-e ugyanannyi forrást biztosítani, mint amennyit az V. kerület fordít rájuk. A kerület szerint ennek azért is van jelentősége, mert a főváros a közelmúltban éppen azzal indokolta a Szabadság tér és az Egyetem tér V. kerületi üzemeltetésbe történő visszaadását, hogy azok fenntartását már nem tudja megfelelően finanszírozni.
A nyílt levél arra is felhívja a figyelmet, hogy a 2022-es átalakítás nem csupán a most érintett terekről szólt. Az V. kerület további 13 utca közútkezelői, illetve üzemeltetői feladatait is átvette a fővárostól.
A kerület szerint az akkori döntés logikája az volt, hogy az üzemeltetési feladatokhoz szükséges többletforrást a terek hasznosításából származó bevételek biztosíthatják.
Ha azonban most a terek ismét fővárosi vagyonkezelésbe kerülnek, miközben az egyéb átvett feladatok megmaradnak, az az V. kerület számára új helyzetet teremthet.
A levél ezért arra figyelmeztet: nem lehet a korábbi rendszerből csupán egyes elemeket visszaadni, miközben az annak idején átvállalt feladatok és költségek egy része továbbra is a kerületnél marad.
A belvárosi közterületek sorsáról szóló rendelkezések egy átfogóbb törvényjavaslat részét képezik. A tervezet a Városliget és a Budai Palotanegyed kezelésében, illetve fejlesztésében is változásokat készít elő.
A javaslat a Városliget esetében a történeti értékek helyreállítását és a zöldfelületek növelését helyezi előtérbe, miközben a beruházási feladatokat elvenné a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-től, amelynek a továbbiakban elsősorban az üzemeltetés maradna a feladata. A Budai Palotanegyedben szintén erősödne az állami kontroll: a tervezet Vitézy Dávidot jogosítaná fel arra, hogy a Várban folyamatban lévő beruházások lezárása érdekében állami építtetőt jelöljön ki.
A belvárosi terek visszarendezése így egy szélesebb, a főváros és a kormányzat közötti feladat- és vagyonmegosztást is érintő átalakítás része lehet. Az V. kerület azonban azt hangsúlyozza: mielőtt megszületik a végleges döntés, érdemes lenne megvizsgálni, hogy a változás valóban szolgálja-e a közérdeket, és különösen azt, hogy mit szeretnének az érintett kerület lakói.
Napi