KülföldSzerző: origo 2026. 08. 13. 2 percnyi olvasás
Az új szabályozásban ugyan még vannak kérdések, azonban a hírhedt PFAS vegyületek már biztosan nem használhatóak.
Az Európai Bizottság még februárban döntött a nemzeti kormányok felett álló, csomagolásokat szabályozó határozatról, azonban csak most lépett hatályba a rendelet. Ennek értelmében az EU végre búcsút mondd az örök kemikáliák használatának a csomagolásokban – írja a Brussel Signal.
A per- és polifluoralkil vegyületek (PFAS) olyan anyagokat takarnak, amelyek a szén-fluor kötéseik miatt a természetben szinte soha nem bomlanak le. A vegyületcsoport leginkább ismert tagja pedig arra is rávilágít, hogy miért óriási lépés az EU országainak a kötelező érvényű tiltás. A PFAS csoport leghírhedtebb tagja ugyanis az a PFOA nevű vegyület, amelyet eredetileg a 3M (Minnesota Mining and Manufacturing Company) fejlesztett ki.
A cég ugyanis rájött, hogy az erős kötéssel rendelkező vegyület lényegében a vízen át a zsíron keresztül mindent taszít magától, az alkalmazási módja pedig a hadseregtől egészen a konyháig terjedhet.
A PFOA leginkább a teflonnal kapcsolatban került elő, miután a DuPont de Nemours vállalatcsoport megvásárolta a 3M szabadalmát, átkeresztelte az anyagot C8-nak, nem sokkal később pedig megszületett a konyhai csoda, a mindent taszító teflon. Arról azonban sem a 3M, sem pedig a DuPont nem szólt, hogy az a tartósság, ami ezeket a örök kemikáliákat jellemzi, az emberi szervezetben komoly problémákat okoz, miután szervezetünk szintén képtelen lebontani az anyagot, így az csak halmozódik.
Ennek azonban most vége, legalábbis az Európai Unióban biztosan. A bizottság döntésének értelmében ugyanis semmilyen csomagoló anyagot nem lehet forgalomba hozni, ami PFAS vegyületekkel készült.
A PFAS vegyületeket egyébként nagyrészt az elviteles dobozokban, sütőpapírban, mikrohullámú sütőben használható pattogatott kukorica zacskókban és pizzadobozokban használják, mivel taszítják a vizet és a zsírt. Jessika Roswall, a környezetvédelemért, a vízgazdálkodásért és a versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztos elmondta, hogy a rendelet felváltja azokat a széttagolt nemzeti szabályokat, amelyek kapcsán a gazdasági szereplők nehezen tudtak eligazodni. Hozzátette, hogy „az új szabályok alkalmazkodási költségekkel is járnak”.
Az Európai Bizottság egyúttal közölte, hogy az információkat a szállítási vagy szállítási dokumentumokban kell feltüntetni a csomagoláson való nyomtatás helyett, így a vállalatoknak nem kell azonnal újracímkézniük.
A legszigorúbb követelmények 2030-ban lépnek életbe. Az egyszer használatos műanyag italpalackoknak legalább 30 százalékban újrahasznosított anyagot kell tartalmazniuk, az italforgalmazóknak pedig el kell érniük a 10 százalékos újrafelhasználási célt, amelyet az értékesítési mennyiség alapján számítanak ki. Habár egyelőre a források szerint bizonyos kérdések még finomításra szorulnak, azonban az Európai Bizottság jelezte, hogy jelenleg még nem akarnak bírságolni az esetleges hiányosságok miatt, így a nemzeti kormányokat is erre kérték. Az egyelőre nem világos, hogy mikortól térhetnek majd át a hatóságok a bírságolásra.
Napi