Sokan úgy látják, Baka András lesz Magyarország következő köztársasági elnöke, mint a történelmi igazságszolgáltatás formáját vitatott leváltása után. De ettől demokratikusabb lesz Sulyok eltávolítása?

A Baka András 2011-es és Sulyok Tamás 2026-os menesztése közötti hasonlóságokat nehéz figyelmen kívül hagyni. Mindkét esetben alkotmánymódosítást alkalmaztak egy hivatalban lévő alkotmányos tisztségviselő mandátumának korai lejáratására.

Ez még izgalmasabbá teszi Bakát Magyarország következő elnökévé. Sokan történelmi igazságszolgáltatásnak tekintik az Orbán-kormány alatti vitatott leváltása után. De egy nehéz kérdést is felvet Tisza számára: ha Baka elmozdítása alkotmányos hatalommal való visszaélés volt, miben különbözik Sulyok eltávolítása?

What happened to András Baka?

Baka András 2009-ben lett a Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki nyilvánosan bírált több, az igazságszolgáltatást érintő kormányzati reformot, és arra figyelmeztetett, hogy azok veszélyeztetik a bírói függetlenséget.

Mandátuma aztán évekkel a lejárta előtt megszűnt, mivel alapvetően átalakult a magyar igazságszolgáltatás alkotmányos kerete.

Az ügy végül az Emberi Jogok Európai Bíróságáig jutott. A Bíróság 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka jogait, és megállapította, hogy mandátumának idő előtti megszüntetése összefüggésbe hozható az igazságszolgáltatást érintő alkotmányos és jogszabályi reformok nyilvános bírálatával.

A történet ezért szinte a történelmi igazságosságra szabottnak tűnik. Az Orbán-korszak jogállami problémáinak egyik jelképévé vált egykori főbírót most egy olyan politikai átalakulás kellős közepén választották elnökké, amelynek központi ígérete a jogállamiság helyreállítása. De pont itt válik kényelmetlenné az összehasonlítás.

Feltűnő a hasonlóság

Tegyük egymás mellé a két esetet, és nézzük meg magát az alkotmányos mechanizmust. Baka mandátumának korán véget vetett egy alkotmányos rendelkezés, amely kimondta:

A Legfelsőbb Bíróság elnökének és elnökének és tagjainak megbízatása
az Országos Igazságügyi Tanács az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.

Sulyok mandátumát pedig egy újabb alkotmányos rendelkezés szünteti meg:

A tizenhetedik módosítás hatálybalépését követő napon
Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök megbízatása megszűnik.

A körülmények természetesen nem azonosak. Baka András volt a Legfelsőbb Bíróság elnöke, leváltására az igazságszolgáltatás alapvető átalakítása közepette került sor. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ezt követően megállapította, hogy megsértették az Egyezményben foglalt jogait.

Ezzel szemben Sulyokot az újonnan megválasztott parlamenti többség, amely rendelkezik az Alaptörvény módosításához szükséges alkotmányos többséggel, leváltja.

De a központi kérdés továbbra is fennáll. A parlamenti többségnek képesnek kell lennie arra, hogy az alkotmányt konkrétan úgy módosítsa, hogy megszűnjön a hivatalban lévő alkotmányos tisztségviselő mandátuma? Ha a válasz nem volt, amikor Orbán kormánya megtette, akkor miért váljon a válaszból automatikusan igen, amikor Tisza megteszi?

Hiba volt Bakát megválasztani?

Politikailag valószínűleg nem. Baka Tisza kivételesen erős szimbóluma. Pályafutása lehetővé teszi, hogy az új kormány a bírói függetlenség és a demokratikus intézmények visszaállításának részeként mutassa be az elnöki posztot.

A Fidesz pedig aligha támadhatja meg Baka Andrást anélkül, hogy ne nyitná meg újra azt a kényelmetlen kérdést, hogy miért is távolították el. Rövid távon tehát megválasztása ügyes politikai lépés. Hosszabb távon azonban Baka Tisza egyik legnagyobb alkotmányos fejtörése lehet.

Mostantól kezdve, amikor Sulyok elmozdításának jogszerűségéről vagy legitimitásáról vitatkoznak, Baka neve elkerülhetetlenül szóba kerül. A kritikusok egyetlen mondatban meg tudják vonni a párhuzamot: 2011-ben az egyik kormány alkotmánymódosítással eltávolított egy kényelmetlen alkotmányos alakot. 2026-ban egy másik kormány is feltűnően hasonlót tett.

Természetesen Tisza érvelhet azzal, hogy leépíti az Orbán által felépített politikai és alkotmányos rendszert, és erre demokratikus felhatalmazást kapott. De pontosan itt kezdődik a jogállamiság tesztje. Az alkotmányos biztosítékoknak nem csak az általunk támogatott politikusokat kellene védeniük. Állítólag akkor is meg kell védeniük az intézményeket, amikor a hatalmon lévő emberek azok, akikkel határozottan nem értünk egyet.

És Baka megválasztása ezért olyan erős – és potenciálisan kínos – szimbólum. Az alkotmánymódosítással eltávolított korábbi főbíró visszatért az elnöki poszthoz. A kérdés az, hogy Magyarország valóban megtanulta-e a leckét. Vagy egyszerűen csak megváltozott, hogy ki használhatja ugyanazokat az alkotmányos eszközöket.

De miért választotta Tisza végül Baka Andrást Polgár Judit helyett az elnöki posztra? Ebben a cikkben részletesebben megvizsgáltuk az okokat.