Fontos döntésre készül ma az Alkotmánybíróság: megtárgyalják a Fidesz és a KDNP azon beadványait, amelyek egyebek mellett a legutóbbi Alaptörvény-módosítások megsemmisítésére irányulnak. A két ellenzéki párt még július végén kezdeményezett utólagos normakontrollt a testületnél, az Alaptörvény 16. és 17. módosítása miatt.

Az egyik indítványban azt a rendelkezést támadják, amely szerint az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépését követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása. Az ellenzéki képviselők szerint az Országgyűlés az alkotmánymódosítást egy konkrét személy közjogi helyzetének megváltoztatására használta fel, ezért a rendelkezés megalkotása közjogilag érvénytelen lehet.

Azt is kérték, az Alkotmánybíróság az ügy érdemi vizsgálata előtt forduljon az Európai Unió Bíróságához. A luxembourgi testület többek között azt értelmezhetné, milyen követelmények vonatkoznak a közhatalmi szervek hatáskörének gyakorlására.

Baka András hivatalba sem léphet?

Emlékezetes, hogy a Fidesz kezdettől fogva alkotmányellenesnek és a jogállamiságot sértő lépésnek nevezte Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését. Ennek ellenére július 13-án az Országgyűlés tiszás többsége elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntette a köztársasági elnök megbízatását. Az Országgyűlés keddi, rendkívüli ülésén megválasztották Magyarország új köztársasági elnökét, Baka Andrást. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a folyamatban, mivel azt illegitimnek tartja, így jelöltet sem állítottak.

Érdemes megjegyezni, hogy az Alkotmánybíróságon – egy kivétellel – továbbra is a Fidesz által jelölt és megválasztott alkotmánybírák hozzák meg a döntést. Polt Péter elnöknek, valamint három, 70 év feletti bírótársának ugyanis csak szeptember 1-jén szűnik meg a mandátuma. Az alkotmánymódosítás egyedül Hende Csaba volt honvédelmi miniszter és fideszes országgyűlési képviselő megbízatását szüntette meg azonnali hatállyal, a helyére pedig a Tisza Sonnevend Pált választotta meg. 

Ez adja az ügy pikantériáját, hiszen felvetődik a kérdés:

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász erről az Origónak azt mondta: ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti azt a rendelkezést, amely alapján Sulyok Tamás megbízatása megszűnt, akkor jogilag úgy kell tekinteni, mintha ez a rendelkezés soha nem is létezett volna. Mivel Sulyok mandátuma kizárólag erre a szabályra hivatkozva szűnt meg, és más okból nem ért véget, az eredeti, ötéves köztársasági elnöki megbízatását folyamatosnak kell tekinteni. 

– emelte ki, hozzátéve: az Alkotmánybíróság döntése mindenkire kötelező, és azzal szemben nincs jogorvoslati lehetőség.