Miért érinti leginkább Európát a globális felmelegedés?

A szárazföld kevesebb hőt igényel, mint a hatalmas és mély óceánok felmelegedéséhez, ezért minden kontinens gyorsabban melegszik, mint a tengerek. Európa azonban különösen sebezhető négy okból: a megváltozott időjárási minták, az Északi-sarkvidékhez való közelsége, a kevesebb hó és a levegőszennyezés.

Ennek eredményeként Európában jelenleg 2,5 Celsius-fokkal melegebb van, mint a fosszilis tüzelőanyagok tömeges elégetése előtt, ami majdnem kétszerese a globális átlagos 1,4 fokos emelkedésnek. Európában a hőmérséklet az 1990-es évek közepe óta évtizedenként 0,56 Celsius-fokkal emelkedett, míg Észak-Amerikában 0,42 C-kal, Afrikában 0,36 C-kal és 0,27 C-kal Dél-Amerikában.

Hogyan változtak az európai időjárási minták?

A légkör Európa feletti keringésének változásai gyakoribb és intenzívebb nyári hőhullámokhoz vezettek. Ez magában foglalja a valaha volt legrosszabb hőhullámot, 2026 júniusában, amikor a forró levegő hatalmas területe rekedt egy álló „hőkupola” alatt.

A tudósok még mindig vizsgálják a globális felmelegedés szerepét a légköri keringés változásában, de egyre valószínűbbnek tűnik az összefüggés.

Dr. Samantha Burgess, az EU Copernicus Klímaváltozási Szolgálatának munkatársa elmondta: „Statisztikailag szignifikáns változásokat látunk a felszíni nyomásmintázatokban és a keringés egyéb mutatóiban, ha az elmúlt 40 vagy több év trendjeit nézzük, és ezen az időskálán ezek nagyobb valószínűséggel kapcsolódnak az éghajlatváltozáshoz, mint a természetes változékonysághoz.”

Az asszociáció egy változó sugárfolyam eredménye lehet, egy gyors, magas erejű szél, amely erőteljesen befolyásolja Európa időjárását, és magát az emelkedő hőmérsékletet is befolyásolja.

Miért fontos az Északi-sarkvidék?

Az Északi-sarkvidék a leggyorsabban melegedő régió a bolygón, annak ellenére, hogy nincs szárazföldje. Ennek az az oka, hogy a fehér sarki jégsapka, amely általában a napfény túlnyomó részét visszaveri az űrbe, gyorsan elolvad. Ennek eredményeként az olvadás által kitett sötétebb óceán sokkal több hőt nyel el, ami aztán több jeget olvaszt meg, és ördögi kört alkot. Mivel Európa jelentős része viszonylag közel van az Északi-sarkvidékhez, ezért a hőmérséklet gyorsabban emelkedik.

Mi a helyzet a hótakaróval?

Európa nagy részén télen esett a hó korábban. A sarkvidéki tengeri jéghez hasonlóan ez a hó is visszaverte a napfényt, és hűvösebben tartotta a kontinenst. Az éghajlati válság azonban csökkenti a hóval borított területeket.

2025 márciusában Európa hótakarója körülbelül 1,3 millió km volt²az 1991-2020-as átlag alatt, 31%-os visszaesés. Ez az elveszett terület nagyjából Franciaország, Olaszország, Németország, Svájc és Ausztria területe együttvéve. Ez volt a harmadik legalacsonyabb hótakaró a rekordok 1983-as kezdete óta.

Miért befolyásolja a levegőszennyezés csökkenése a hőmérsékletet?

A légszennyezés évente több millió ember halálát okozza világszerte, ezért az elmúlt évtizedekben Európa mérgező levegőszintjének csökkentése egyértelműen jó dolog. A tisztább levegő azonban a légkör növekvő szén-dioxid-szennyezésének hatását is leleplezi.

A légszennyezett részecskék visszaverhetik a napsugarakat, közvetlenül vagy felhőképződést okozva, vagyis a hő nem éri el a talajt. A kevesebb részecske kevesebb visszaverődést és több hőt jelent, amelyet az üvegházhatású gázok csapdába ejtenek. Az alacsonyabb szennyezés akár a blokkoló időjárási minták növekedésével is összefügghet.

Mennyire fontosak a fenti négy tényező mindegyike?

A rövid válasz az, hogy a tudósok még nem tudják, de jövőre becslést készítenek.

Burgess azt mondta: "Azt mondhatjuk, hogy az egyes tényezők fontosságának évszakonként kell változnia, mivel ősszel és télen fontos az Északi-sarkvidék közelsége, és az 1970-es évek vége óta a keringés nyáron nagyobb statisztikai jelentőséggel bír."

A légszennyezettség csökkenése leginkább télen jelentkezik, mivel az otthonokban csökken a szénfűtés, és a hótakaró téli probléma. Európában az elmúlt évtizedekben a téli felmelegedés északon, míg a nyári felmelegedés délkeleten volt a legerősebb.

Milyen következményekkel jár?

A gyors felmelegedés egyre több halálesethez, valamint intenzívebb erdőtüzekhez és aszályokhoz vezet. A viharokat, a heves esőzéseket és az árvizeket is felpörgeti a klímarendszerben jelentkező extra meleg. Mindegyik mélyen érinti az életeket és a megélhetést az egész kontinensen, és tovább romlik, amíg a kibocsátás el nem éri a nettó nullát. Gyors CO-csökkentés₂sürgősen szükség van a környezetszennyezésre és a polgárok védelmét szolgáló intézkedések bevezetésére.

Simon Stiell, az ENSZ klímaügyi vezetője július végén azt mondta: "Az éghajlati válság borzalmas – emberi és gazdasági – költségei már elérik a nemzeti vészhelyzeti szintet. Amit tenni kell, az egyértelmű: gyorsabban hagyja hátra a szenet, az olajat és a gázt, növelje a megújuló energiaforrásokat, és védje meg az embereket."