Az új magyar kormány „intenzív reformokba kezdett a jogállamiság helyreállítása érdekében” – áll az Európai Bizottság pénteken közzétett, 2026-os jogállamisági jelentésében.

"A fellendülési és reziliencia terv, valamint az általános feltételrendszer alapján a Bizottsággal folytatott folyamatos párbeszédet követően több jogszabályi reform előrehaladása történt meg. További alkotmánymódosításokat fontolgatnak az igazságszolgáltatási rendszer, a korrupcióellenes keretrendszer, valamint a fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos intézményi kérdések tekintetében" - áll a jelentésben.

Közölte, hogy az Országos Bírói Tanács továbbra is gyakorolta a 2023-as igazságszolgáltatási reform során megszerzett jogköreit, és hozzátette, hogy a Kúria, Magyarország legfelsőbb bírósága egységességi testületén keresztül folytatta az ítélkezési gyakorlat egységességének érvényesítését. Hozzátette ugyanakkor, hogy az alacsonyabb fokú bíróságokon az ügyek elosztásának átláthatósága nem javult. Az EB azt javasolta, hogy Magyarország javítsa az ügyelosztási rendszerek átláthatóságát az alacsonyabb fokú bíróságokon, figyelembe véve az ügyelosztás európai normáit.

A jelentésben az is szerepel, hogy a főügyészválasztási eljárás és az ügyészség hierarchikus felépítése továbbra is „egyedi ügyekben indokolatlan politikai beavatkozás veszélyét” rejti magában. Azt mondta, hogy bár az igazságszolgáltatási rendszerben a fizetések tovább emelkedtek, nem tettek intézkedéseket annak biztosítására, hogy az emelések strukturált módon történjenek. A jelentés összességében hatékonynak értékelte a magyar igazságszolgáltatási rendszert, de azt javasolja, hogy az ország tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a bírák, ügyészek, valamint az igazságügyi és ügyészi alkalmazottak javadalmazásának folyamatban lévő emelése strukturáltan, az igazságszolgáltatási rendszer javadalmazására vonatkozó európai normák figyelembevételével valósuljon meg.

A korrupció leküzdésére tett lépésekkel kapcsolatban az EB megjegyezte, hogy a Magyarország által a múlt hónapban elfogadott jogszabály célja a Feddhetetlenségi Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport hatékony működése előtt álló akadályok felszámolása. Míg a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos vádemelések megszaporodtak, a magas szintű korrupciós ügyekben még mindig nem álltak fenn szilárd előéletűek – áll a közleményben. A jelentés azt javasolta, hogy Magyarország tegyen további intézkedéseket a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek eredményességének biztosítása érdekében.

Az EB megerősítette Magyarország részvételét az Európai Ügyészségben (EPPO), mondván, hogy az új törvények megerősítették az Integritási Hatóságot és javították a vagyonnyilatkozat-bevallási rendszereket. Az átfogó lobbitevékenységre és a „forgóajtóra” vonatkozó szabályozás azonban továbbra is hiányzott, és a politikai pártok finanszírozásának átláthatósága továbbra is hibás. Az EB széles körű jogszabályi reformok elfogadását javasolta e hiányosságok orvoslására.

Ami a médiaszabadságot és a pluralizmust illeti, az EB szerint a médiatörvény múlt havi módosítása reformokat vezetett be a nemzeti médiaszabályozó hatóságra, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatás irányítására és finanszírozására vonatkozó szabályokban. Az állami hirdetések átláthatósága azonban továbbra is megoldatlan, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés továbbra is korlátozott volt – áll a jelentésben. Az EB szerint az újságíróknak jelentős kihívásokkal kellett szembenézniük a jelentési időszakban.

Az intézményi fékek és ellensúlyok tekintetében a jelentés szerint az előző kormány rendkívüli jogkörök széleskörű felhasználása aláásta a jogbiztonságot és az üzleti tevékenységeket az egységes piacon. Az új kormány az idén május 13-i lejárta után nem hosszabbította meg a „veszélyes állapotot” – szögezte le, hozzátéve ugyanakkor, hogy a stratégiai ágazatokban működő külföldi társaságokra továbbra is „az állami fellépés fokozott szabályozási nyomása nehezedik”, és a versenyszabályok szelektív alkalmazását lehetővé tevő jogi keret tovább gyengítette a vállalkozások jogbiztonságát.

Ha lemaradt: Kiderültek a számok: Íme, mennyi adófizetői pénzt költöttek Sulyok elnök külföldi útjaira

Eközben a jelentés szerint az eljárási biztosítékok és a hatékony felügyelet hiánya titkos megfigyelési intézkedések esetén „továbbra is aggodalomra ad okot”. Üdvözölte a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, ugyanakkor hozzátette, hogy „a független civil szervezetek munkáját akadályozó akadályokat még el kell hárítani”. Az EB azt javasolta Magyarországnak, hogy „továbbra is gondoskodjon arról, hogy ne akadályozza a civil szervezetek munkáját, ideértve a munkaképességüket akadályozó jogszabályok hatályon kívül helyezését, valamint a biztonságos és lehetővé tevő civil tér további előmozdítását”.

Henna Virkkunen, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, aki a jelentést ismertette, elmondta, hogy Magyarország több területen is jelentős reformokat hajt végre, figyelembe véve az EB számos korábbi ajánlását.

Micael McGrath jogállamisági biztos a Szijjártó Péter volt külügyminiszterrel és a BYD kínai elektromos járművek óriáscégénél betöltött új szerepével kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, hogy az EB nem kommentálta az egyedi eseteket. Megjegyezte egyúttal azt az ajánlást, hogy Magyarország erősítse meg az integritási keretet a lobbitevékenységre és a forgóajtókra vonatkozó átfogó jogszabályi reformok elfogadásával.

A biztos Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos kérdésre azt mondta, hogy a Velencei Bizottság jelentést készít az alaptörvény 17. módosításának ügyében, amely az ügy jogalapját képezi.