GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 12. 6 percnyi olvasás
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló, Bundibugyo-vírus okozta járvány már most a valaha dokumentált második legnagyobb ebolajárvány, terjedési üteme pedig minden korábbit meghalad. A szerdai genfi sajtótájékoztatón Tedros Adhanom Ghebreyesus főigazgató úgy fogalmazott: „A járvány nagy előnnyel indult. Még mindig jóval előttünk jár, mi pedig próbáljuk utolérni."
A sajtótájékoztatón elhangzott adatok szerint a járvány eddig 4 449 megerősített esetet és 2 061 halálesetet okozott öt tartomány 53 egészségügyi zónájában. Tedros ennél is erősebb figyelmeztetést tett:
A jelenlegi ütem mellett előbb-utóbb felülmúlhatja a 2014–2016-os nyugat-afrikai ebolajárványt.
Ez nem eleve elrendelt kimenetel, de jól mutatja, milyen súlyosnak ítéli a WHO a helyzetet.
A főigazgató az előző héten személyesen is járt a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ahol az ország vezetésével és a válaszban részt vevő partnerekkel értékelte a járványhelyzetet. A látogatás ténye azt jelzi, hogy a WHO a legsúlyosabb aktuális járványügyi válságok között kezeli a kongói helyzetet.
Tedros szerint a mostani helyzetet az teszi különösen nehézzé, hogy a vírus jelentős előnnyel indult:
A járvány nagy előnnyel indult. Még mindig jóval előttünk jár, mi pedig próbáljuk utolérni.
Az epicentrum továbbra is Ituri tartomány, ezen belül Bunia és környéke. A WHO AFRO augusztus 9-i helyzetjelentése szerint az esetek 85,8 százaléka, a halálesetek 80,6 százaléka ehhez a tartományhoz köthető. Tedros ezt a sajtótájékoztatón úgy foglalta össze, hogy az esetek mintegy 90 százaléka és a halálesetek nagyjából 80 százaléka Ituriban összpontosul. A járvány azonban már nem egyetlen gócpont problémája:
a friss helyzetjelentés szerint 44 egészségügyi zónában volt aktív terjedés az elmúlt 21 napban.
A WHO szerint a védekezés egyik legnagyobb gondja, hogy sok haláleset továbbra is kezelőközponton kívül történik, és több eset nem ismert kontaktlistákról kerül elő. Tedros ezt így magyarázta:
Ez azt mutatja, hogy vannak olyan fertőzési láncok, amelyekről nem tudunk; és amíg nem ismerünk meg és nem szakítunk meg minden fertőzési láncot, nem fogjuk megállítani a járványt.
A kontaktkövetés egyelőre nem elég erős. Tedros szerint a cél a 95 százalékos kontaktkutatási arány, mert erre lenne szükség a terjedés megszakításához. Szavai szerint „ma körülbelül 80 százaléknál tartunk.” A WHO AFRO augusztus 9-i helyzetjelentése ennél valamivel jobb, 86,7 százalékos arányt közölt, de ez is azt jelenti, hogy több mint 2 100 ismert kontakt nem szerepelt a sikeresen ellenőrzöttek között.
A főigazgató külön hangsúlyozta, hol történik a legtöbb fertőzés:
A legtöbb fertőzés akkor következik be, amikor a beteg már a kór késői szakaszában van, de még nem jutott el kezelőközpontba – vagy amikor a halott testével a temetési szertartás során érintkeznek.
Ezért a korai ellátás és a biztonságos, méltó temetés nem kiegészítő elem, hanem a járvány megfékezésének egyik feltétele.
A terepi szakértők szerint a járvány lefutása attól függ, sikerül-e egyszerre felfuttatni a védekezés minden elemét. Dr. Abdirahman Mahamud, a WHO egészségügyi veszélyhelyzeti riasztási és válaszműveletekért felelős igazgatója, úgy fogalmazott: a kedvezőbb kimenetelhez is legalább hat hónapos küzdelemmel számolnak, de van rosszabb lehetőség is.
Tudatában vagyunk annak, hogy van egy rosszabb forgatókönyv, amelyben ez a járvány 9–12 hónapig is eltarthat
– mondta.
Szerinte három hónapon belül akkor jöhet fordulat, ha a közösségi együttműködés, a felügyelet, az ellátás és a biztonságos temetések egyszerre erősödnek meg mind az öt terjedési zónában.
A remény nem stratégia.
A közösségi bizalom a sajtótájékoztató visszatérő témája volt. A WHO szakértői hangsúlyozták, hogy nem a lakosság hibáztatásáról van szó. Dr. Chikwe Ihekweazu, a WHO egészségügyi veszélyhelyzeti programjának vezetője így fogalmazott:
Egy járvány elleni küzdelemben soha nem hibáztatunk senkit. A siker feltétele az, hogy a közösségek magukénak érezzék a védekezést.
A WHO 12 héten belül 3 000 ágyra akarja bővíteni a kezelőkapacitást, a jelenlegi nagyjából 1 000-ről.
Tedros ezt egyértelmű célként fogalmazta meg, a probléma azonban nemcsak az ágyak számával van. A WHO AFRO jelentése szerint több ituri és észak-kivui kezelő- vagy tranzitközpont telített, miközben Haut-Uélé hat érintett egészségügyi zónájában még egyetlen kiépített kezelőközpont sem működik.
Tedros szerint a kapacitásbővítéshez személyzet is kell:
Minden betegre három egészségügyi dolgozót kell toboroznunk és kiképeznünk. Ez több ezerrel több annál, mint amennyink jelenleg van.
A főigazgató ugyanakkor előrelépésről is beszélt: több mint 21 ezer közösségi egészségügyi dolgozót már kiképeztek.
A finanszírozás továbbra is akadályt jelent. Tedros szerint „az 518 millió dollárból, amelyre a kontinentális készültségi és választervhez szükség van, 264 millió dollárt, vagyis valamivel több mint a felét folyósították.” A WHO kongói képviselője arról is beszámolt, hogy a kongói kormány új, még véglegesítés alatt álló terve már 940 millió dollárral számol. Ez nemcsak az ebolaválaszt tartalmazza, hanem az alapvető egészségügyi szolgáltatások fenntartását is.
Bundibugyo-vírus ellen jelenleg nincs engedélyezett vakcina vagy bizonyított specifikus terápia. Tedros ugyanakkor bejelentette:
Most először két, kifejezetten a Bundibugyo-vírus ellen tervezett vakcina lépett be az I. fázisú humán biztonsági vizsgálatokba.
A WHO adati szerint ezek közül az egyik az Oxfordi Egyetem ChAdOx1 BDBV jelöltje, a másik a Moderna mRNA-1469 vakcinajelöltje.
A III. fázisú hatékonysági vizsgálat előkészítés alatt áll. Ennek első aktív karja az Ervebo lehet, amelyet eredetileg a gyakoribb, Zaire-típusú ebolavírus ellen fejlesztettek. A WHO azonban óvatos. Tedros óvatosságra intett: egyelőre nem tudni, hogy az oltóanyag emberi szervezetben is védelmet nyújt-e a Bundibugyo-vírus ellen. Éppen ezért lenne szükség a III. fázisú vizsgálatra.
A terápiás kutatás is halad: a WHO által támogatott PARTNERS-vizsgálat elérte a 100 résztvevős mérföldkövet. Tedros szerint ez azt mutatja, hogy „még egy nehéz járvány közepette is lehetséges gyorsan és felelősen mozgósítani a kutatást.”
A sajtótájékoztató másik témája az amerikai oltáspolitikai fordulat volt. Tedros szerint a WHO aggódik amiatt, hogy az Egyesült Államokban tervezett változtatások „nincsenek összhangban a legjobb tudományos bizonyítékokkal.” Hozzátette:
A vakcinák, köztük az MMR-oltás, biztonságosak, és nem okoznak autizmust.
Mi az MMR-oltás? Az MMR három betegség elleni védőoltás egyetlen injekcióban: a kanyaró (morbilli), a mumpsz (parotitis) és a rubeola ellen nyújt védelmet. Mindhárom vírusos fertőzés, amelyek szövődményei – agyhártyagyulladás, süketség, veleszületett fejlődési rendellenességek – súlyosak lehetnek, különösen kisgyermekeknél és terhes nőknél.
A kombinált oltást az 1970-es évek óta alkalmazzák, és a világ legtöbb országában a kötelező vagy ajánlott gyermekkori immunizációs program részét képezi. A WHO adatai szerint a kanyaró elleni oltás az elmúlt bő két évtizedben világszerte 59 millió halálesetet előzött meg.
Az Egyesült Államokban az a kormányzati javaslat váltott ki vitát, amely szerint az MMR kombinált oltást érdemes lenne visszabontani három külön vakcinára. A WHO szerint ez nemcsak tudományosan megalapozatlan, hanem gyakorlatilag is kivitelezhetetlen: az egyes komponensek önálló oltóanyagként jelenleg nem kaphatók az amerikai piacon.
A WHO bírálta azt az amerikai kormányzati irányt is, amely az MMR kombinált oltás egyedi komponensekre bontását vetette fel. Dr. Jeremy Farrar, a WHO főigazgató-helyettese arra figyelmeztetett, hogy ha a kombinált oltásokat szétbontják, sok család nem fog visszatérni minden szükséges oltásért. Mint mondta:
A gyerekek a legsebezhetőbb életkorukban fertőződhetnek meg; közülük néhányan kórházba kerülnek, és tragikus módon néhányan meg fognak halni egy megelőzhető betegségben.
Dr. Kate O’Brien, a WHO immunizációs igazgatója szerint az MMR három összetevője külön oltóanyagként jelenleg nem kapható az Egyesült Államokban, így a felvetés gyakorlati szempontból is problémás. A WHO álláspontja egyértelmű: az oltási politikát tudományos bizonyítékokra, nem politikai megfontolásokra kell alapozni.
A kongói Bundibugyo-járvány adatainak részletes elemzéséről – a terjedési dinamikáról, a kontaktkutatás számairól és az ellátórendszer egyenetlenségeiről – a Portfolio külön cikkben számol be.
Címlapkép forrása: Daniel Buuma/Getty Images
Napi