A Cyber Islands 2026-ban is megrendezte éves rendezvényét, ahol a kibervédelem került a középpontba és bemutatták az új kibervédelmi kézikönyvet, az úgynevezett Playbook-ot is, ugyanis tíz magyarból mindössze három képes éles helyzetben felismerni egy csalási kísérletet – derült ki egy friss kutatásból. A felhasználók felkészületlensége a teljes pénzügyi ökoszisztéma biztonságát veszélyezteti, ezért a Cyber Islands és a Mastercard vállt vállnak vetve elkészítette azt az iparág-specifikus kiberbiztonsági útmutató Playbook-ot, amely gyakorlati segítséget nyújt a vállalatoknak és állami szereplőknek a kiberbiztonsági kockázatok hatékony kommunikációjához.

A Cyber Islands friss kutatása szerint tíz magyarból csak három tartja felkészültnek magát a digitális visszaélések kivédésére. A megkérdezettek mindössze 24 százaléka volt képes megkülönböztetni az AI-generálta hamis híreket a valósaktól, miközben a magyar válaszadók 78 százaléka szerint a bankok felelőssége, hogy megvédjék a felhasználókat a kibercsalásoktól, de csak 60 százalék látja őket ebben hatékonynak. A pénzintézeteket az állami intézmények (73 százalék), a közműszolgáltatók (71 százalék), az online piacterek (69 százalék) és a telko-cégek (68 százalék) követik a szubjektív felelősségi rangsorban a válaszadó szerint.

Ami tavaly óta nem változott, az az, hogy a kiberbiztonság egyik legkritikusabb tényezője mind a mai napig az ember, ezért a támadások jelentős része továbbra is a felhasználók megtévesztésére épül. Miközben a kiberbűnözők egyre specializáltabb és fejlettebb módszereket alkalmaznak – gyakran mesterséges intelligenciával támogatva –, a védekezéshez is célzottabb, szerepkör- és szektorspecifikus tudásra van szükség. Erre a felismerésre építve készítette el a cég a Playbook című kiberbiztonsági útmutatót, amely a leginkább érintett iparágak – pénzügy, telekommunikáció, online kereskedelem – szereplőinek és az állami intézményeknek nyújt gyakorlati segítségét ahhoz, hogyan védjék meg hatékonyabban az ügyfeleiket az egyre nehezebben felismerhető csalásokkal szemben.

Az edukáció fontossága

A Mastercard fizetésbiztonsági szakértői azért vettek részt az edukációs eszköztárfejlesztésében, hogy a kibervédelmi kommunikáció az ökoszisztémán belül egységes, érthető és hatékony legyen. A digitális ökoszisztéma védelme összehangolt fellépést igényel, az inkonzisztens kommunikáció pedig a teljes védelmi rendszert gyengítheti. A Cyber Island friss felmérése kimutatta: ahol rendszeres, cselekvésre ösztönző kommunikáció zajlik, ott jelentősen magasabb tudásszint és jobb felhasználói teljesítmény figyelhető meg. A Playbook részletes útmutatót tartalmaz arról, hogy az érintettek

• hogyan kommunikálják hatékonyan a kiberbiztonsági kockázatokat,
• hogyan fejlesszék felhasználóik biztonságtudatosságát, valamint
• hogyan reagáljanak gyorsan és hatékonyan a folyamatosan változó fenyegetésekre.

A Playbook szerzői szerint a sikeres kiberbiztonsági edukációhoz elengedhetetlen a pénzügyi ökoszisztéma szereplői tevékenységének összehangolása, a célcsoportok pontos ismerete, a megfelelő kommunikációs csatornák és üzenetek koordinált használata, vagyis uniformizált kommunikáció helyett személyre szabott edukációra van szükség.

„A magyar kiberbiztonsági szakmában több potenciál van, mint amennyit jelenleg a társadalom kihasznál. A Cyber Islands ezt a rejtett potenciált szeretné kibontakoztatni azzal, hogy hozzáférést ad olyan erőforrásokhoz, amelyekhez egyébként csak nehezen vagy magas költségek árán lehet hozzájutni” – mondta el Csertán Ákos, a cég alapítója. Az összehangolt kommunikáció eredményét immár gyakorlati példák is igazolják.

Az OTP Bank az elmúlt években jelentősen csökkentette a megvalósult pénzforgalmi visszaélések számát. A védelmi intézkedéseket a rendőrséggel és a fizetéstechnológiai cégekkel szoros együttműködésben dolgozzuk ki. Ezt a szemléletet erősíti az OTP Bank és a Mastercard szakmai együttműködése is, amely a Cyber Islands közösségén keresztül az iparági párbeszédet és tudásmegosztást is támogatja. Az együttműködéseken felül az edukáció fontossága is kulcsfontosságú a kibercsalások megelőzése szempontjából

– emelte ki Borókai Bence, az OTP Bank Csoportszintű kiberbiztonsági vezetője.

A legveszélyeztetettebb csoport

Csertán Ákos előadásában ismertette, hogy a kutatásuk 1000 fő megkérdezésével (18 és 65 év között, online) elméleti és gyakorlati tudás meglétére fókuszált, de kikérte az emberek véleményét a kiberbiztonság helyzetéről és felkészültségéről is. A felmérés kiértékelése után négy főbb megállapítást tudtak tenni, amely indokolttá tette a Playbook elkészítését. Ezek:

• A kiberbiztonsági edukáció hatékonysága és percepciója stagnál, az ebbe való befektetés lassan térül meg.
• A legveszélyeztetettebb csoport nem a tudatlanság miatt sérülékeny, hanem azért, mert magabiztosan hoz rossz döntéseket.
• Az ismeretlen fenyegetési technikák ellen a meglévő tudásbázis nem nyújt védelmet.
• A hatékony beavatkozás tervezéséhez egységes kommunikációs vezérelvek, viselkedési szegmentáció, és fenyegetés alapú védelem szükséges.

Mindezt úgy, hogy az önbevallásos felkészültség azt mutatja, hogy az emberek 83 százaléka teljesen vagy valamennyire felkészültnek érzi magát a fenyegetettségekkel szemben (ez 2024-ben 82 százalék volt). A kutatás így rámutatott, hogy a digitális felkészültségi szint gyakorlatilag mit sem változott az elmúlt két év során, még mindig 30 százalék alatt van valójában a digitálisan érettek aránya, a digitálisan éretlen felhasználók aránya pedig stagnál.

A gyakorlati tesztekből pedig az derült ki, hogy ugyan már többen ismerik fel a hamis szolgáltatói értesítéseket, munkaajánlatokat, privát üzeneteket, marketplace-es csalásokat és csomagküldési üzeneteket, mint két évvel korábban, de még ez sem éri el a felhasználók felét, jobb esetben 40, rosszabb esetben 25 százalékát. Ha pedig hamis weboldallal vagy AI generált hírekkel találkoznak, akkor a felhasználók csaknem háromnegyed elvérzik és bedől a csalásnak.

A hagyományos scam típusoknál mért felismerési arány magasabb és jobban látszik az elméleti felkészültségé s az edukáció hatása. Ezek ismertebb minták, amelyeket korábbi edukációs kampányok lefedtek, így a tudás könnyebben beépül, bár így sem teljesen. Az új technikáknál ez nem működik – a tudás nem generalizálódik. A teljesítmény a véletlenszerű találgatás szintje alá esik, nem azért, mert a felhasználók nem tudnak semmit róla, hanem mert nincs kognitív sémájuk az ismeretlen fenyegetési formák azonosításához. A tudás csak akkor véd, ha van mihez hasonlítani, és ha gyakorlati útmutatást is kapnak

– mondta az alapító, hozzátéve, hogy a hamis weboldalakat mindössze 37 százalék, a mesterséges intelligenciával hamisított híreket pedig mindössze 24 százalék ismeri fel – ami kevesebb, mint a felhasználók egynegyede. A legveszélyeztetettebb csoport pedig a nőké, ahol is a 60 százalékuk dől be a különböző csalásoknak, miközben azt gondolják, hogy teljesen felkészültek a védekezésre a kibertámadásokkal szemben. Tehát ahogy fentebb is említettük, nem az a veszélyes ha valaki keveset tud, hanem ha azt érzi, hogy eleget.

Csertán szerint a hatékony edukáció öt pillérre építene, mégpedig: összehangolt vezérelvek a szektorok között, fenyegetés alapú beavatkozások, viselkedésalapú profilok képzése szegmentációhoz, üzenetrendszerek illesztése a megfelelő platformokhoz, valamint visszamérés és iteráció szervezeten belül és szektorok között. Ezekkel lehetne egy olyan ellenállóképességet felépíteni, amit hatékonynak bizonyulhatna a mindennapi támadásokkal szemben.

A megoldás

Wittinghoff Dániel, a Mastercard kiberbiztonsági megoldások üzletfejlesztési igazgatója arról beszélt, hogy a kiberbűnözés évről évre rekordokat döntöget, a 2025-ös pénzügyi veszteségekről szóló jelentés csaknem 21 milliárd dollárról szól (ezek csak a bejelentett veszteségek), miközben ez a szám egy évvel korábban „csak” 16,6 milliárd volt. Ennél sokkal durvább viszont, hogy az adathalászatból származó bejelentett veszteségek 70 millió dollárról 215 millióra emelkedtek, tehát csaknem 210 százalékkal. Az FBI kiberrészlegéhez beérkező panaszok száma pedig átlépte az évi 1 milliót, ami napi csaknem 3000 bejelentést eredményezett.

A kiberbűnözők alkalmazkodnak az új technológiákhoz, folyamatosan tanulnak és fejlődnek, pont úgy, ahogy egy jól működő vállalkozás. Ezt a növekedést pedig három rendszerszintű erő hajtja: az AI-vezérelt automatizáció, szervezett bűnözői ökoszisztéma és a folyamatosan bővülő támadási felület és izolált védekezéssel egyik sem kezelhető a szakember szerint. Így

A védekezés három legfontosabb eleme pedig a technológia, az edukáció és a kollaboráció. Hiába érzi 82 százalék azt, hogy felkészült a csalók ellen, ha a kutatás azt mutatja, hogy 40 százalékuk digitálisan éretlen, és mindössze 7,5 százalék érte el a „digitális szakértő” szintet, de csak alapvető digitális biztonságot érintő kérdésekben. A kitöltők egyharmada még a csaló üzeneteket sem ismerte fel.

A szakember szerint a védekezés hatékony módja a közös felelősségvállalás és a folyamatos és érthető kommunikáció kellene, hogy legyen. Mivel a kiberfenyegetések ökoszisztéma szerűen működnek, ezért a védekezésnek is hasonlóképpen kellene működnie, „belülről kifelé építkezve, folyamatos kommunikációval, kollaborációval és technológiai tudatossággal”. Ebben segít a Mastercard és a Cyber Islands eszközökkel és tudásmegosztással a hatékonyabb védekezés érdekében.

(Borítókép: tabcreator / Getty Images)