Since the joint US-Israeli strikes in February that killed Iran’s supreme leader, Ayatollah Ali Khamenei, and scores of other senior Iranian officials on the first day of the war, a revenge plot to kill Donald Trump should not have appeared far-fetched.

But the US administration’s elaborate ruse to spirit Trump off of Air Force One in Turkey last month indicates a credibility to the Iranian threat that has surprised many in Washington – including the Trump aides and journalists left on the jet that may have remained the target of an Iranian missile strike.

These are not the first assassination attempts to have been reported against Trump or officials and family members close to him – but experts such as Colin P Clarke, the executive director of The Soufan Center, have said that the unusual lengths taken to protect the president while potentially leaving others in harm’s way were “not a good look” and risked making him look “weak”.

Those threats go back to before the war, added Clarke, noting decisions from Trump’s first administration including approving the strike that killed Qassem Suleimani, the Islamic Revolutionary Guard Corps commander. Even a ceasefire or peace deal ending the war, he said, would “not obviate their desire to kill Trump”.

“I think the threat for Trump, as long as he’s alive, whether he’s in office or out, will remain,” he said. “And you know they haven’t been able to pull anything off on US soil, but it doesn’t mean that they’re not determined to do it.”

US officials for years have accused Iran of seeking to assassinate Trump.

In 2024, Manhattan federal prosecutors said the Iranian government had ordered an operative to kill Trump, who was then running for president, for his part in the killing of Suleimani. Idén júliusban Izrael megosztotta az Egyesült Államokkal hírszerzési értesüléseit, amelyek szerint Irán új tervet dolgozott ki Trump megölésére. And an Iraqi militant arrested earlier this year was alleged to have close ties with Iranian officials and was alleged to be considering targeting Ivanka, his daughter.

Senior officials including Mike Pompeo, Trump’s former secretary of state, and John Bolton, national security adviser, were also said to have been under threat.

“For Iran, revenge is something that’s taken very seriously, and the killing of Suleimani … has set in motion very serious threats,” said Bruce Hoffman, a senior fellow on counter-terrorism and homeland security at the Council on Foreign Relations.

„És iráni szempontból… a megaláztatás is a bosszú egy formája” – tette hozzá. Tekintettel a hírekre, miszerint Trumpot egy élelmiszerszállító teherautóval szállították le az Air Force One-ról, „függetlenül attól, hogy az iráni szemszögből mennyire volt küszöbön álló vagy mennyire komoly az összeesküvés, ez, tudod, szénát csinálnak ebből, és ezt rendkívül kielégítőnek találják”.

Hoffman rámutatott arra a „hosszú mintára”, amelyben Irán a terrorizmust külpolitikája központi elemeként használja. Abbász al-Muzavi, a Hezbollah főtitkára elleni izraeli meggyilkolást követően 1992-ben Irán felrobbantotta az izraeli buenos Aires-i nagykövetségnél egy autóba rakott bombát, 29-en meghaltak. Ezt két évvel később egy ugyanabban a városban található zsidó közösségi központ elleni merénylet követte, amelyben több mint 830-an megsérültek.

Az Irán és hírszerzői által irányított vagy ösztönzött terrorfenyegetés a háború kezdete óta komoly kockázatnak számít. Az iráni IRGC a háború harmadik napján arra figyelmeztetett, hogy az amerikaiak „sehol, még otthon sem lesznek biztonságban”, az amerikai rendfenntartók pedig az alvócelláktól a kibertámadásokon át a kaliforniai dróntámadásokig terjedő fenyegetésekre figyelmeztettek.

Májusban, a War on the Rocks számára írt esszéjében azonban Matthew Levitt, a Washingtoni Közel-Kelet Politikai Intézetének vezető munkatársa megjegyezte, hogy a hatóságok még nem jelentettek egyetlen, kifejezetten Iránhoz kötődő szülőföldi összeesküvést. Míg a háború miatt feldühödött magányos támadók amerikaiakat öltek meg, ezek nem álltak közvetlenül kapcsolatban az iráni hírszerzéssel vagy biztonsági szervekkel.

Azzal érvelt, hogy bár Irán egyre nagyobb vágyat érez arra, hogy a háborút hazahozza az amerikai közvéleménynek, az ország támadások végrehajtási képességét „valamilyen mértékben csökkenthette az ilyen műveletek végrehajtásával vagy felügyeletével megbízott iráni biztonsági és hírszerző ügynökségek által okozott károk mértéke”.

Különösen azokra a légicsapásokra mutatott rá, amelyek Irán külső műveleteit végrehajtó kulcsfontosságú személyeket célozták meg, köztük Rahman Moqadamot, aki a Forradalmi Gárda hírszerző szervezetének különleges műveleti részlegét vezeti, valamint Majid Khademit, a Forradalmi Gárda hírszerző szervezetének vezetőjét.

Mégis, Irán látszólagos eltökéltsége, hogy hiteles fenyegetést teremtsen Trump ellen, azt üzeni, hogy politikailag Teherán továbbra is kész a konfliktus eszkalálására a bosszú érdekében.

„Sok amerikai fejében tudja, hogy nézzük ezt a konfliktust, és vannak, akik azt mondják: „Ó, ez már tényleg vége”, de nem hiszem, hogy közel járunk ahhoz, hogy vége legyen” – mondta Clarke, megjegyezve Irán múltbeli türelmét a zsidó közösségi központ elleni támadásokhoz hasonló támadások összeállításában. nagy írásokat, és azt is, hogy a múltban türelmesek voltak."

Irán készsége arra, hogy ellenálljon Washingtonnak az amerikai elnök meggyilkolására adott válaszának, szintén megingathatja a Fehér Ház számításait a háború befejezésére vonatkozóan.

„Úgy gondolom, hogy ennek sok kihatása van a háborús tárgyalásokra” – mondta Hoffman. „Ez azt mutatja, hogy Irán nem hátrál meg a háború tetőpontján, hanem alapvetően azt mondják: „Vegyétek fel!”

Megjegyezte, hogy Irán továbbra is „bátorodott”, hogy megpróbáljon megölni egy ülő amerikai elnököt, és hozzátette, Irán „természetesen nem volt megijedve vagy elriasztva, tehát ez nagyon aggasztó”.