Az internet terjedése Kelet-Közép-Európában ritka sikertörténet: alig húsz év alatt nemcsak szinte minden háztartásba eljutott, hanem közben a régió országai közötti hatalmas különbségek is szinte eltűntek. A történet igazán érdekes része azonban nem az, hogy ma már majdnem mindenki online van, hanem az, kik zárkóztak fel elképesztő tempóban, kik veszítették el korábbi előnyüket, és hogyan lett néhány egykori sereghajtóból régiós éllovas.

Alig másfél évtized alatt az internet a háztartások szűk kiváltságából mindennapi közművé vált a régióban – olyasmivé, mint a víz vagy az áram. 2007-ben még akadt ország, ahol öt háztartásból alig egy kapcsolódott a világhálóra; mára szinte mindenhol tíz háztartásból kilenc rendelkezik hozzáféréssel. A BB tengely tizenegy országában ez a mutató látványos felzárkózást és erőteljes közeledést rajzol ki: a két évtizeddel ezelőtti óriási különbségek mára szinte eltűntek. 

Az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya 2007-ben átlagosan 40,6 százalék volt, 2015-re 74,8, 2020-ra 86,7, mára pedig 93,3 százalékra emelkedett. Ennél is beszédesebb azonban a mezőny összezáródása: míg 2007-ben a legmagasabb és a legalacsonyabb érték között csaknem negyven százalékpont volt a különbség, ez mára alig több mint nyolcra szűkült. A régió tehát nemcsak felzárkózott, hanem közben ki is egyenlítődött. 

A románok nagyon belehúztak

A jelenlegi rangsor élén Lengyelország áll 96,2 százalékkal, szorosan mögötte pedig – gyakorlatilag holtversenyben – Csehország és Románia következik, egyaránt 95,5 százalékkal, majd Észtország 95,4 százalékkal. A mezőny felső és középső része rendkívül sűrű: a második helytől a kilencedikig mindössze néhány százalékpont a különbség, ami a telítettséghez közeledő piac természetes velejárója. 

A leglátványosabb utat két ország járta be. Bulgáriában az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya 2007 és 2025 között 19 százalékról 92,8 százalékra, Romániában pedig 22 százalékról 95,5 százalékra emelkedett – mindkét esetben több mint hetven százalékpontos növekedés. Románia a rangsorban a tizedik helyről a másodikra lépett, ami a mezőny legnagyobb előrelépése. E gyors felzárkózás hátterében nagyrészt a hálózatépítés sajátos üteme áll: a régió országai a távközlési infrastruktúra kiépítését később kezdték, így a korszerűtlen rendszereket átugorva, közvetlenül a modern optikai hálózatokra építkeztek.

Ennek köszönhetően a régió szélessávú hálózatai ma a legolcsóbbak és leggyorsabbak közé tartoznak Európában – Romániában a szélessávú előfizetés átlagos ára a világ egyik legalacsonyabbja. 

A rangsor élén ezzel szemben csendes szerepcsere zajlott: a két évtizeddel ezelőtti éllovasokat a gyorsan felzárkózó országok fokozatosan beérték. Szlovénia 2007-ben még a régió legmagasabb arányával, közel 58 százalékkal vezette a mezőnyt, mára viszont – bár értéke 93,5 százalékra nőtt – a hetedik helyre került. Hasonlóképpen csúszott hátrébb Észtország és Szlovákia is. Ez nem tényleges lemaradás: mindhárom ország bővült, csak épp lassabban, mert a telítettséghez közeledve egyre kevesebb tér maradt a növekedésre. 

Magyarország a középmezőnyben ragadt

Magyarország a mezőny közepén, stabilan a régiós átlag közelében halad. Az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya 2007 és 2025 között 37,7 százalékról 93,9 százalékra nőtt, ami több mint ötven százalékpontos bővülés. A rangsorban Magyarország két helyet lépett előre, a nyolcadikról a hatodikra, és végig kiegyensúlyozott, fokozatos növekedést mutatott, kiugró kilengések nélkül. 

A rangsor végén ma Horvátország áll 88 százalékkal, előtte Litvánia 89 százalékkal. Fontos azonban a lépték: ez a két ország is a háztartások csaknem kilenctizedét lefedi, vagyis az utolsó hely sem jelent nagy lemaradást. Horvátország növekedése az utóbbi években lelassult – öt év alatt mindössze három százalékponttal nőtt az arány -, így a korábbi középmezőnyből az utolsó helyre került. Az ország egyébként az egész Európai Unióban is a legalacsonyabb értékek között szerepel. 

A két évtizedes adatsor egy csaknem befejezett folyamatot mutat. Az internet-hozzáférés a régió minden országában a háztartások túlnyomó többségéhez eljutott, és a valaha hatalmas különbségek néhány százalékpontra zsugorodtak. A hátralévő eltérések ma már kevésbé a fejlettségről, sokkal inkább a telítettségi határ közelségéről árulkodnak: onnan, ahol szinte mindenki csatlakozott, már csak lassan és apró lépésekben lehet tovább növekedni.

A következő kérdés ezért vélhetően nem az lesz, hány háztartás fér hozzá az internethez, hanem hogy milyen minőségben és mire használják. 

---

A BB Tengely a Baltikum és a Balkán országainak teljesítményét veti össze évtizedes távlatban.

A sorozat többi részét itt találod.