Felállították mind a 64 turbinát Németország eddigi legnagyobb tengeri szélerőműparkjában, a He Dreihtban. Az Északi-tengeren, Helgolandtól mintegy 110 kilométerre nyugatra épült létesítmény összteljesítménye 960 megawatt, és az EnBW számításai szerint évente nagyjából 1,1 millió háztartás áramigényének megfelelő villamos energiát termelhet. A szélerőműpark ugyanakkor még nem üzemel teljes kapacitással: a következő hetekben műszaki és elektromos üzembe helyezési munkák zajlanak, a teljes rendszer várhatóan nyár végére áll munkába.

A beruházás mérete nemcsak energetikai, hanem pénzügyi szempontból is figyelemre méltó. A He Dreiht teljes költsége mintegy 2,4 milliárd euró, vagyis a Magyar Nemzeti Bank augusztus 12-i árfolyamával számolva körülbelül 875 milliárd forint. A projekt finanszírozásában az Európai Beruházási Bank is részt vett egy 600 millió eurós hitellel – írja a Der Spiegel.

A He Dreiht az EnBW eddigi legnagyobb tengeri szélenergia-beruházása. A vállalat jelenlegi, 976 megawattos offshore portfóliójához képest az új park önmagában csaknem ugyanekkora kapacitást ad hozzá, vagyis közel megduplázza a társaság tengeri szélerőműveinek teljesítményét.

A méretek a turbináknál válnak igazán látványossá:

A rotor átmérője 236 méter, a három lapát egyetlen fordulat során 43 742 négyzetméteres területet jár be, ami nagyjából hat futballpályának felel meg. Az EnBW szerint egyetlen rotorfordulat annyi villamos energiát termelhet, amennyi négy háztartás egy napi fogyasztását fedezi.

A parkot egy tengeri átalakítóállomás és két nagyfeszültségű egyenáramú vezeték kapcsolja a német villamosenergia-hálózathoz. A kábelek mintegy 120 kilométeren futnak a tenger alatt, majd további 110 kilométeren a szárazföldön. A He Dreiht éves termelését az EnBW 3,6 milliárd kilowattórára becsüli.

Állami támogatás nélkül épült meg az óriási szélerőműpark

A He Dreiht üzleti modellje legalább annyira érdekes, mint a technológiája. A projekt az első nagy német tengeri szélerőműparkok egyike, amely nem kap a német megújulóenergia-törvény alapján garantált betáplálási támogatást. Az EnBW ehelyett hosszú távú áramvásárlási szerződésekre építette a finanszírozását és a várható bevételeit.

A megtermelt villamos energia jelentős részére már előre találtak vevőt. Hosszú távú szerződést kötött többek között a Google, a Bosch, a Deutsche Bahn, a Salzgitter, a frankfurti repülőteret működtető Fraport, valamint több nagy ipari és távközlési vállalat. A konstrukció az EnBW számára kiszámíthatóbb bevételt biztosít, a vállalatok pedig hosszabb időre rögzíthetik megújuló forrásból származó áramellátásuk egy részét.

A He Dreiht átadása közben a német tengeri szélenergia fejlesztésének nehezebb oldala is egyre jobban látszik. Június végén Németországban 1764 tengeri szélturbina működött összesen mintegy 10,8 gigawatt kapacitással. A törvény legalább 30 gigawattot irányoz elő 2030-ra, 40 gigawattot 2035-re és 70 gigawattot 2045-re, ám a Német Tengeri Szélenergia Alapítvány szerint a jelenlegi projektek ütemezése alapján a 2030-as cél már nem teljesíthető időben.

Magyarországon is megindulhat a nagy szélerőmű-építés

Tizenöt év kihagyás után Magyarországon is újraindulhat a szélerőművek építése, miközben a technológia időközben jóval nagyobb teljesítményű turbinák felé mozdult el. A kormány első körben 700 megawattnyi új kapacitásnak nyitná meg a villamosenergia-hálózatot, de a beruházói érdeklődés miatt már közel 1000 megawatt csatlakoztatása is szóba került. 

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter ennél is nagyobb távlatot vázolt fel: 

A 4 gigawattos program névleges teljesítménye a miniszter összevetése szerint nagyjából négy paksi blokkénak felelne meg, bár a szélerőművek tényleges termelése a szélviszonyoktól függ. 

Ács térségében például már 7 megawattos berendezésekkel számolnak, amelyek egyenként többször annyi villamos energiát állíthatnak elő, mint a korábban Magyarországon telepített szélturbinák. A programhoz ugyanakkor nem elég a turbinák felállítása, a kormány mintegy 1,5 milliárd eurónyi uniós forrást fordítana a szükséges hálózatfejlesztésekre és az energiarendszer rugalmasságának növelésére. 

Ha Kapitány István 4 gigawattos terve megvalósul, Magyarországon is olyan méretű szélerőmű-fejlesztési hullám indulhat, amely alapvetően átformálhatja a hazai megújulóenergia-termelés szerkezetét.