Szeptember 15-től a jelenlegi 27 százalék helyett csak 5 százalék lesz a tűzifa áfája. A jogszabály – az áfatörvény módosítása – vonatkozik a pelletre, a brikettre és a faszénre is. A változás ideális esetben bruttó 17 százalékkal teszi olcsóbbá a felsoroltakkal történő fűtést a lakosság számára. Az ideális eset azt feltételezi, hogy a kiskereskedők szeptember derekától majd annyival adják kevesebbért a tűzifát, amennyit az áfa csökkentése indokol. Vagyis magának a fának a nettó árát nem módosítják.

A tűzifa azonban piaci termék, az ára mozoghat. Ez mozgást elsősorban a keresletének és a kínálatának a változása alakítja. Ráadásul az eladók olyankor is emelnek, amikor nem a kínálat bővül, hanem a vevőnek lesz több pénze például egy támogatásnak, vagy – mint most szeptembertől –, az áfacsökkentésnek köszönhetően. Törvényszerűen új árszinten alakul ki a piaci egyensúly. Részben ez hajtotta az egekbe az elmúlt években a lakás- és ingatlanárakat, és erről érkeznek hírek az otthoni energiatároló program kapcsán is: a Világgazdasághoz eljutott panaszok szerint a kivitelezők pont annyival emelték meg a berendezés telepítésének díját, amekkora támogatáshoz a megbízójuk jutott.  

Ez a veszély most a tűzifa esetében is fennáll. Három dolgot tehet ellene a kormány:

• Hatósági árassá teszi a tűzifát és a másik három terméket a lakossági vevők számára
• Olyan kínálatbővítést generál az állami tulajdonú erdészeteken keresztül, ami értelmetlenné teszi a fa árának az emelését
• Bevonja valamilyen állami programba a lakossági tűzifa eladását, és ezen keresztül kínál szabott árat a rászorulóknak.

A rezsicsökkentést azonban a kormány aligha akarja a már meglévőkön túl további termékre kiterjeszteni, és az sem észszerű, gazdaságos vagy környezetkímélő, hogy pusztán az árak szinten tartása miatt bővítené a kínálatot. Ráadásul Magyarországon évente mintegy 9,3 millió köbméter tűzifára lenne igény, de fenntartható módon ennek alig több mint a fele, körülbelül 4,7 millió köbméter áll rendelkezésre – derül ki az ELTE tanulmányából. Vagyis a kínálat növelése környezet rovására menne, de az elmaradása komoly társadalmi feszültségeket okoz. 

Kibővül a tűzifaprogram

Szociális tűzifaprogram viszont 2026-ban is van: az állami támogatás keretében az 5000 főnél kisebb lélekszámú településeken élő, rászoruló háztartások kaphatnak ingyen vagy kiegészítésként tűzifát a téli fűtési szezonra. Terítéken van a támogatásra jogosultak körének kibővítése az élő környezetért felelős miniszter bejelentése szerint. Gajdos László soron kívüli egyeztetésre hívta az erdőgazdálkodással foglalkozó állami társaságok vezetőit, utasította őket a szükséges mennyiség mielőbbi kitermelésére és a folyamatos ellátásra.

A KSH szerint 2000 óta tűzifa 67 százalékkal drágult. Az árnövekedés 2022-ben és 2023-ban felgyorsult, ahogyan tavaly a 2024-es áresést is emelkedés követte.

Érdemes lehet várni a vásárlással

A piacról vásárlóknak érdemes lehet kivárniuk a vásárlásaikkal a szeptember 15-ét, hacsak nem kötöttek előre olyan szerződést, amely szerint az átvétel pillanatában érvényes szabályok szerint fizetnek.  

Jelenleg mintegy másfél millió magyar él olyan lakásban, amelyet részben vagy egészben tűzifával fűtenek – ezt Magyar Péter miniszterelnök másfél hónapja, az áfacsökkentési terv bejelentésekor mondta. Emlékeztetett, hogy az előző kormány rezsicsökkentése nem terjedt ki a tűzifára, bár voltak kormányzati vagy önkormányzati programok, továbbá az önkormányzatok pályázhattak tűzifára a rászoruló családok támogatására. Az eljárás azonban bonyolult és hosszadalmas volt, ráadásul a támogatás nem mindig vagy nem időben jutott el az érintettekhez.

Az áfatörvény törvénymódosítási javaslatának parlamenti vitája az előzetes terv szerint augusztus 12-én indult. Az intézkedés hatásvizsgálata szerint

• az áfacsökkentéshez szükséges személyi, pénzügyi, szervezeti és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.
• Az áfacsökkentés következtében nem változik érdemben az ország, illetve a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképessége.
• Az intézkedés több százezer háztartást fog érinteni.
• Az intézkedés az idén 16 milliárd forinttal, a következő négy évben összesen 98 milliárd forinttal rontja a költségvetés egyenlegét.