GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 12. 4 percnyi olvasás
Ha sikerül végig vinni az uniós rendeletet, az sokat nyomhat majd abban, hogy ne fulladjunk bele a csomagolási hulladékba.
Az Európai Unió ún. PPWR-rendelete valójában már 2025 decemberében hatályba lépett, azon belül augusztus 12-től vált alkalmazandóvá az élelmiszerek csomagolására vonatkozó előírás. A most nagy figyelmet kapó uniós rendelet a csomagolások teljes életciklusára kiterjed a gyártástól és az anyagösszetételtől a címkézésen, forgalmazáson és újrahasználaton át egészen a hulladékkezelésig. A szabályozás célja egyszerre a csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése és az uniós szabályok egységesítése. Ez így összefoglalva lehet, hogy fogyasztói oldalon csekély érdeklődést vált ki, de áttételes hatása – amennyiben sikerül a rendelet időbeni ütemezése szerint megtenni annak lépcsőit – óriási lesz az egész gazdaságra, valamint a fenntarthatóságra is.
A változás jóval több vállalkozást érinthet, mint elsőre gondolnánk.
Nemcsak a csomagolóanyagok gyártóinak kell alkalmazkodniuk, hanem az importőröknek, forgalmazóknak és azoknak a cégeknek is, amelyek saját márkás termékeket értékesítenek
– hívta fel a figyelmet a Niveus tanácsadó vállalat.
Az egyik legfontosabb azonnali változás az élelmiszerekkel érintkező csomagolásokban használt PFAS-vegyületeket érinti (arról, hogy mi a baj ezekkel a vegyületekkel, és hogy nem csak felnagyított problémáról, hanem a lakosságot érintő valódi veszélyől van szó, a Nébih oldalán lehet részleteket olvasni).
A PPWR augusztus 12-től meghatározott határértékek felett tiltja ezeknek a per- és polifluorozott alkilvegyületeknek a használatát az élelmiszerekkel érintkező csomagolásokban.
Nem teljes PFAS-tilalomról van szó, hanem rendkívül alacsony koncentrációs határértékekről. Röviden összefoglalva:
Ez olyan, a mindennapi életben gyakran használt termékeket is érinthet, mint
Megmarad emellett a nehézfémekre vonatkozó korlátozás is: az ólom, a kadmium, a higany és a hat vegyértékű króm együttes koncentrációja főszabály szerint nem haladhatja meg a 100 milligrammot kilogrammonként.
Fontos azonban rögzíteni, hogy a csomagolási rendelet előírásainak lépcsőzetes alkalmazása egyáltalán nem csak az élelmiszerek világáról szól. A PPWR egyik fontos újdonsága, hogy konkrét felelősséget rendel a csomagolási értéklánc szereplőihez, és ebbe beletartozik, hogy a megfelelőségért nem feltétlenül az a vállalkozás felel, amely fizikailag legyártja a csomagolóanyagot.
Antretter Erzsébet, a Niveus adótanácsadási üzletágának vezetője szerint különösen fontos, hogy a rendelet alapján előállítónak minősülhet az a vállalkozás is, amely saját neve vagy védjegye alatt terveztet vagy gyártat csomagolást, illetve csomagolt terméket.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a saját márkás termékeket forgalmazó kereskedők, vagy épp a gyorséttermek és más vállalkozások sem feltétlenül bújhatnak ki az új előírások alól azzal, hogy a csomagolást valójában egy másik cég gyártja.
Az előállítónak megfelelőségértékelést kell végeznie, műszaki dokumentációt kell készítenie, uniós megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítania, valamint biztosítania kell a csomagolás és a felelős gazdasági szereplő azonosíthatóságát. A dokumentációt szükség esetén a hatóság rendelkezésére is kell bocsátani.
Az importőröknek szintén ellenőrizniük kell, hogy a külföldről behozott csomagolás megfelel-e a követelményeknek. A forgalmazó pedig nem értékesíthet olyan terméket, amelyről tudja vagy feltételezi, hogy nem felel meg az előírásoknak.
Az alábbi infografika egy, a jelen helyzetről szóló pillanatképet mutat, vagyis azt az állapotot, ahonnan a csökkentési folyamat a rendeleti lépésekkel elindul:
A PPWR másik alapelve, hogy a csomagolás tömegét és térfogatát a termék biztonságos tárolásához, szállításához és értékesítéséhez szükséges minimumra kell csökkenteni. Ez különösen a kereskedelem, az élelmiszeripar és az e-kereskedelem számára lehet fontos változás.
A kisebb csomagolás ugyanis nemcsak kevesebb hulladékot jelenthet, hanem a szállítási költségekre és a raktározásra is hatással lehet.
Ezt azért fontos rögzíteni épp a kereskedés kapcsán, mert ma az e-kereskedelem az egyik legnagyobb csomagolóanyag-felhasználó ágazat.
A vásárlók valószínűleg a futártól átvett csomagon veszik majd észre először a változást: egyre ritkábbá válhatnak azok a küldemények, amelyekben egy apró termék egy indokolatlanul nagy dobozban érkezik, tele térkitöltő anyaggal
– mondta a PPWR hatásai kapcsán Kulcsár István Róbert, a bérelhető webáruházakat kínáló Shoprenter társalapítója és vezető tanácsadója, aki szerint egyre több csomagolás készülhet majd egyetlen alapanyagból, ami jelentősen megkönnyíti az újrahasznosítást.
A szigorítás ugyanakkor fokozatos lesz, a következő években egyre több konkrét követelmény lép életbe.
A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) a Világgazdaságnak megerősítette, hogy tagvállalatai számára folyamatosan szerveznek szakmai szemináriumokat a PPWR követelményeiről, és őszre is több ilyen alkalmat hirdettek meg.
A hazai vállalkozásoknak ezért már most érdemes felmérniük, hogy a csomagolási értékláncban milyen szerepet töltenek be, milyen dokumentációval rendelkeznek, és beszállítóiktól milyen megfelelőségi igazolásokat kell bekérniük.
A fogyasztók számára érzékelhetőbb átalakulás 2028-tól indulhat. Ekkortól jelennek meg az egységes uniós csomagolási jelölések, amelyek piktogramokkal segítik majd a vásárlókat abban, hogy megállapítsák a csomagolás anyagösszetételét és könnyebben a megfelelő hulladékgyűjtőbe helyezzék azt.
A nagyobb fordulat, több újdonság megtapasztalásával a fogyasztói oldalon 2030-ban jöhet.
Ettől az évtől a forgalomba hozott csomagolásoknak meg kell felelniük az újrahasznosíthatósági követelményeknek, bizonyos műanyag csomagolásoknál pedig meghatározott arányban újrahasznosított alapanyagot is használni kell. Ezzel párhuzamosan több egyszer használatos csomagolási forma is fokozatosan kivezethető lesz. 2035-től pedig tovább szigorodik a rendszer: ekkor már nem lesz elegendő, ha egy csomagolás elméletben újrahasznosítható. Azt ipari méretekben, ténylegesen is újrahasznosíthatónak kell lennie.
A PPWR végső célja a csomagolási hulladék mennyiségének jelentős visszaszorítása. Az uniós előírások szerint a tagállamoknak a 2018-as szinthez képest egy főre vetítve 2030-ra 5, 2035-re 10, 2040-re pedig 15 százalékkal kell csökkenteniük a keletkező csomagolási hulladék mennyiségét. A vállalkozások számára most elsősorban a megfelelőség, az adminisztráció és a beszállítói láncok átvilágítása kerül előtérbe.
A fogyasztók a boltokban és a gyorséttermekben várhatóan fokozatosan érzékelik majd az új szabályokat: a csomagolások anyaga, mérete, jelölése és újrahasznosíthatósága is változhat.
Az augusztus 12-i dátum ezért inkább egy hosszú átalakulási folyamat kezdőpontja, mintsem egyetlen nap alatt bekövetkező látványos változás. A következő években így észrevétlenül alakulhat át az, amit ma még teljesen természetesnek veszünk: a saját márkás termékek dobozai, a házhoz szállított ételek csomagolása, a pizzásdobozok, az elviteles poharak és gyakorlatilag minden más, amivel egy megvásárolt termék együtt érkezik meg hozzánk.
Napi