GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 12. 3 percnyi olvasás
Néhány tagállam már korábban hangot adott nemtetszésének.
Ursula von der Leyen összecsapásra készül a tagállamok vezetőivel az Európai Unió bővítésével kapcsolatos tervezett változások miatt. A Bizottság aktívan dolgozik a vonatkozó szabályok átalakításán, a javaslatot pedig az október 15-én kezdődő Európai Tanács ülésén terjesztik a döntéshozók elé.
Az átalakítás célja, hogy lehetővé tegye a tagjelölt státusszal rendelkező országok csatlakozási folyamatainak előmozdítását, valamint csökkentse annak kockázatát, hogy egy új tagállam később blokkolja az uniós döntéseket vagy visszalépjen a csatlakozáskor vállalt demokratikus és jogállamisági kötelezettségeitől.
Annak ellenére, hogy az Európai Unió tagállamainak többségében erős politikai akarat mutatkozik a bővítési folyamatok előmozdítására, Brüsszelben néhányan szkeptikusan állnak a témához. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy új tagállamok felvételét követően a közös döntéshozatal nehézkesebbé válhat. Franciaország, Németország és Hollandia azért ellenzi a folyamatok feltétel nélküli felgyorsítását, mivel attól tartanak, hogy egy esetleges belpolitikai fordulatot követően egy új tagállam teljesen blokkolhatná a közös döntéshozatalt.
Nem véletlen, hogy a bővítési folyamat évtizedekig tart. Attól tartunk, hogy beengedhetünk egy trójai falovat
− fogalmazott egy szkeptikus állam diplomatája.
Kérdés persze, hogy a tervezett reformokat követően mely tagállamok jelölhetik majd ki a közös európai uniós célokat. Ez azért is fontos, mivel a brüsszeli politikát jelenleg is sok esetben éri kritika, mivel az alacsonyabb lakosságszámú országok érdekeinek érvényesítése gyakran nehézségekbe ütközik. A legfontosabb ügyekben pontosan erre nyújt megoldást a tagállami vétó lehetősége, azonban a reformok nyomán az új csatlakozók nem vagy csak korlátozottan élhetnének ezen eszközzel, ami súrlódásokhoz vezethetne.
Másrészről a hagyományosan együtt szavazó magországok körében sincs minden esetben egyetértés. Ezért is különös az a szemlélet, mely szerint szinte mindig egy-két ország vétóján múlik az érzékeny ügyek keresztülvitele.
Bár a javaslatcsomag pontos tartalma még nem ismert, amennyiben a csatlakozó országok jogköre szűkebb, illetve könnyen szűkíthető lesz, akkor a döntéshozatali egyensúly Brüsszel irányába mozdulhat el.
Meg kell szerezni mind a 27 tagállam politikai támogatását, a Bizottság pedig hamarosan javaslatokat tesz arra, hogy a tagállamok miként készülhetnek fel egy nagyobb unióra − mondta Marta Kos bővítésért felelős biztos a Politiconak, valamint azt is elárulta, hogy
a tervezet részeként pontosabban meghatároznák az új tagállamok jogait és kötelezettségeit, valamint olyan biztosítékokat építenének be, amelyek lehetővé tennék, hogy megfosszák őket a vétó lehetőségétől, amennyiben nem teljesítik vállalt kötelezettségeiket.
Montenegró 2028-ra tervezi a csatlakozást, valamint Moldova, Ukrajna és Albánia is aktívan dolgozik az elvárások teljesítésén, sorra haladnak keresztül a szükséges tárgyalási klasztereken, azonban a folyamatok előmozdításához politikai akaratra is szükség van.
Technikai szinten mindent megtettünk, amit lehetett. Most már politikai döntésekre van szükség
− fogalmazott egy, az új tagok felvételét támogató ország diplomatája.
Három egymástól független forrás pedig újságírói kérdésekre válaszolva arról számolt be, hogy a tavaszi politikai fordulat ellenére Magyarország továbbra sem adott zöld utat az Ukrajnával és Moldovával folytatott tárgyalások összes klaszterének megnyitásához.
Van némi nyomás Magyarországon, hogy lépjen
− mondta egyikük, hozzátéve, hogy az októberi ülés kiváló alkalmat kínál arra, hogy Budapestet rábírják álláspontja feladására.
Magyarország korábban Ukrajna csatlakozását a kárpátalajai kisebbség jogainak rendezéséhez kötötte. Orbán Anita külügyminiszter a legutóbbi egyeztetést követően sikerekről számolt be, azonban Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kárpátaljai iskolák vezetői hivatalos levelet kaptak az ukrán államnyelv védelméért felelős biztostól, amely a nemzeti kisebbségek nyelveinek korlátozására szólítja fel az iskolákat.
Claudia Bauer, Ausztria európai ügyekért felelős minisztere újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a kormány nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, valamint élesen bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kommunikációját.
Véleményem szerint az ukrán elnök az elmúlt hónapokban gyakran magára vonta a figyelmet azzal, hogy diktálni akarta az európai uniós csatlakozás dátumát
− mondta Bauer a Welt am Sonntagnak, aki szerint az Európai Uniónak kötelessége alaposan mérlegelni a bővítéssel járó kockázatokat.
A politikus szerint a 39 milliós lélekszámú Ukrajna eltérő mezőgazdasági szerkezete jelentősen megváltoztatná az Európai Uniót.
Mindemellett a többszintű csatlakozási rendszer ötletét is bírálta, mivel úgy gondolja, hogy minden országnak be kell tartania a szabályokat és ki kell érdemelnie a tagságot.
Hiába hangsúlyozta több alkalommal is az Európai Bizottság elnöke, hogy az új tagállamok felvétele geopolitikai szükségszerűség, könnyen előfordulhat, hogy
hivatali ideje alatt tovább nyúlik az Európai Unió történetének leghosszabb bővítés nélküli időszaka.
Ezzel feltehetően többek is elégedetlenek Brüsszelben, mivel márciusban kabinetfőnökét, Bjoern Seibertet az uniós nagykövetek arra szólították fel, hogy dolgozzák át az elképzeléseket, mert a csatlakozási folyamat felgyorsítását célzó tervek megvalósíthatatlannak bizonyultak.
A Bizottság elnökén tehát hatalmas a nyomás, mivel októberben egy széles konszenzusnak örvendő reformcsomagot kell prezentálnia, különben a csatlakozási folyamatok előmozdítása kútba eshet. Ez azonban a tagállamok eltérő érdekeit tekintve nem lesz egyszerű feladat.
Napi