A JCB Hydromax 653 km/h fölé gyorsult 2 hidrogénüzemű kotrógépmotorral

A két hidrogénüzemű belső égésű motorral felszerelt brit prototípus 406,320 mph-s átlagsebességet ért el Bonneville-ben; az eredmény még a FIA hivatalos hitelesítésére vár

A brit JCB új teljesítményszintre emelte a hidrogén elégetésén alapuló technológiát. A JCB Hydromax prototípus 406,320 mph-s, vagyis körülbelül 653,9 km/h-s átlagsebességet ért el egy rekordkísérlet során az Egyesült Államokban található Bonneville Salt Flats sós síkságán.

Az eredményt két, egymással ellentétes irányban teljesített futam átlagából számították ki, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) szabályainak megfelelően. Az első futamon a Hydromax 400,623 mph-t (644,7 km/h) ért el, a másodikon pedig 412,135 mph-t (663,3 km/h).

A két futam átlaga messze meghaladta a hidrogénüzemű belső égésű motorral szerelt járművek korábbi referenciaértékét. A BMW H2R 2004-ben 185,5 mph-t, azaz körülbelül 298,5 km/h-t ért el.

Az eredmény ellenére az új rekord továbbra is a FIA hivatalos hitelesítésére vár. A kísérletet az A kategória, XIV. csoport, 7. osztály repülőrajtos világrekordjai között hajtották végre.

+ Videó mutatja, ahogy a JCB Hydromax 653 km/h fölé gyorsul és rekordot dönt

Két kotrógépmotor és mintegy 1 600 bhp

A körülbelül 9,75 méter hosszú JCB Hydromax két, a brit gyártó által saját fejlesztésű motort használ. Együttes teljesítményük mintegy 1 600 bhp, vagyis hozzávetőleg 1 622 lóerő.

A legszokatlanabb részlet a hajtóművek eredete. Ezek a JCB által eredetileg építőipari gépeihez, köztük kotrógépekhez és más nehézgépekhez fejlesztett hidrogénüzemű belső égésű motorokból származnak.

A motorokat a vállalat angliai, derbyshire-i Fostonban található üzemében gyártják, és egy hozzávetőleg 100 millió fontos fejlesztési program részét képezik.

A tüzelőanyag-cellás elektromos járművekkel ellentétben a Hydromax közvetlenül egy belső égésű motorban használja fel a hidrogént. Az alapelv hasonló marad egy hagyományos motoréhoz, de benzin vagy dízel helyett hidrogén szolgál üzemanyagként.

A hidrogén elégetése során a kipufogónál nem keletkezik az üzemanyagból származó CO₂. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincs károsanyag-kibocsátás, mivel az ilyen motoroknál továbbra is kezelni kell például az égés során esetlegesen kialakuló nitrogén-oxidokat.

A Hydromax a Dieselmax történelmi rekordját is túlszárnyalta

Az új eredmény különleges jelentőséggel bír a JCB számára, mivel egy másik, saját maga által két évtizeddel ezelőtt felállított rekordot is megdönt.

2006 augusztusában a JCB Dieselmax ugyancsak Bonneville-ben 350,092 mph-t, azaz mintegy 563,4 km/h-t ért el. Az autó világrekordot állított fel a dízelüzemű járművek kategóriájában.

A Hydromax vezetésére ezúttal is Andy Greent választották, aki a brit Királyi Légierő tisztje és a szárazföldi sebességi rekordok történetének egyik legismertebb alakja.

Green vezette a ThrustSSC-t is, amikor az 763,035 mph-t, vagyis körülbelül 1 228 km/h-t ért el, és ezzel az első hivatalosan elismert autó lett, amely szárazföldön átlépte a hangsebességet.

Gyorsabb a tüzelőanyag-cellás járművek referenciaértékénél is

A JCB szerint a Hydromax által elért 406,320 mph meghaladja a hidrogénüzemű, tüzelőanyag-cellás járművekhez kapcsolódó, mintegy 303 mph-s (488 km/h) referenciaértéket is.

A vállalat ezért a Hydromaxot tartja a valaha mért leggyorsabb hidrogénüzemű járműnek, függetlenül attól, hogy belső égésű motort vagy tüzelőanyag-cellás elektromos hajtást használ. A teljesítmény végleges besorolása ugyanakkor az adott rekordkategóriáktól és az illetékes szervezetek hitelesítésétől függ.

A projekt Bonneville-ben már korábban is fokozatosan növelte sebességét. A Bonneville Speed Week során a Hydromax 368,347 mph-t (592,8 km/h) ért el a Southern California Timing Association (SCTA) AA/BGS kategóriájában. Ez az eredmény a FIA szabályai szerint végrehajtott rekordkísérlet egyik előkészítő lépéseként szolgált.

A projekt hidrogénmotorok laboratóriumaként is működik

A JCB nem sorozatgyártásra szánt autót fejleszt a Hydromaxból, hanem hidrogénmotorjai képességeinek szélsőséges demonstrációjára használja.

A nehézgépekhez készült egységekből származó motorok használata szintén megkülönbözteti a projektet a kizárólag rekorddöntésre épített prototípusoktól. A műszaki cél annak bemutatása, hogy milyen teljesítményre képes egy kereskedelmi alkalmazásokhoz tervezett motorarchitektúra, ha kifejezetten nagy sebességre készítik fel.

A kísérletre 20 évvel a Dieselmax rekordja után kerül sor, egy olyan időszakban, amikor a JCB ipari beruházásait is bővíti. A vállalat egy új, 500 millió dolláros gyárat épít a texasi San Antonióban, amely a tervek szerint mintegy 1 500 embert foglalkoztat majd az észak-amerikai piacra szánt berendezések gyártásában.

A Hydromax a gyártó szokatlan sebességi projektjeinek sorát is bővíti. A Dieselmax mellett a vállalat 2019-ben JCB Fastrac traktorával 135,191 mph-t (217,6 km/h) ért el, új referenciaértéket állítva fel a traktorok között, míg a kotró-rakodóra épülő JCB GT 2014-ben 72,58 mph-s (116,8 km/h) sebességet ért el.

Ha a FIA hivatalosan is megerősíti a 406,320 mph-s eredményt, a Hydromax újabb világrekordot hoz a JCB számára, és tovább erősíti a hidrogénüzemű belső égésű motorok nagy teljesítményű alkalmazásokban rejlő lehetőségeit.

Forrás és képek: JCB. Ez a tartalom mesterséges intelligencia segítségével készült, és a szerkesztőség felülvizsgálta.