KultúraSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 12. 4 percnyi olvasás
A ritka csillagászati jelenség 19 óra 22 perckor kezdődik.
Augusztus több különleges csillagászati eseménnyel örvendeztetheti meg az amatőr csillagászokat, illetve mindenki mást is, akit érdekelnek az éjszakai égbolt látványosságai.
A hónap egyik legritkább csillagászati jelensége kétség kívül az augusztus 12-én napnyugta előtt bekövetkező részleges napfogyatkozás, amelynek részleteiről és a jelenség megfigyelésének biztonsági szabályairól itt írtunk részletesen.
Csak rövid emlékeztetőül; a holnapi részleges napfogyatkozás az ország keleti régiójában este 19:20:06 -kor, Budapesten 19:22:33 -kor, míg a nyugati országrészben 19:22:51 -kor kezdődik el és a Nap lenyugvásáig lesz figyelemmel kísérhető.
Ismét nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy a részleges napfogyatkozást csak megfelelően biztonságos napszűrőn keresztül figyeljük meg,
mert ha védőeszköz nélkül pillantunk a Hold által részlegesen eltakart napkorongba, a szemünket maradandó károsodás érheti.
A holnapi napfogyatkozás után, derült idő esetén azonban egy másik rendkívül látványos égi jelenséget, sűrű csillaghullást is megfigyelhetünk.
A legismertebb és sűrű hullást produkáló Perseidák meteorrajnak ugyanis augusztus 12-én szerdán következik be a tetőzése. A radiáns, vagyis az égboltnak az a pontja, ahonnan látszólagosan kirajzanak a meteorok -és ami a Perseus csillagképben található-, este 21 órakor 20 fokos magasságra lesz a horizonttól és hajnali 4:30 -ra már 69 fokos magasságot fog elérni – írják a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján.
A meteoroidok olyan apró homokszem és sziklaméret közötti szilárd égitestek, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy aszteroidának lehessen besorolni őket. A Nemzetközi Csillagászati Unió által elfogadott és 1995 -ben megalkotott definíció a meteoroid méretét 100 µm és 10 méter között határozza meg, az ennél kisebb kozmikus test a bolygóközi por, a 10 méternél nagyobb méretű pedig az aszteroida. Amikor a meteoroid belép a Föld légkörébe a súrlódás hatására felhevül, és – a méretétől függően -, részben vagy egészen elpárolog. A meteoroid pályáján ekkor a gáz ionizálódik és felizzik. Ezt az izzó fényes csóvát meteornak, illetve népies elnevezésével hullócsillagnak hívjuk. A meteorid földfelszínt elért maradványa pedig a meteorit.
A Perseidák az egyik leggazdagabb meteorraj, amelynek tetőzésekor, vagyis augusztus 12-én éjszaka egy óra alatt akár száz felvillanást is észlelhetünk.
Amikor a Perseus csillagkép még alacsonyan áll a horizont felett, a meteorok száma ugyan kisebb, viszont látszólag hosszabb utat tesznek meg ilyenkor a légkörben. Ha a Perseus csillagkép még viszonylag alacsonyan áll, az ilyen típusú meteorfelvillanások megfigyelésére az eset 21 és 23 óra közötti időszak a legalkalmasabb.
A meteorhullás a városi fényszennyezéstől távolabb eső sík területről nyújtja a legszebb látványt.
A meteorok megfigyeléséhez nem szükséges semmilyen segédeszköz,
ideális körülmények között, vagyis a sötét és jól belátható éjszakai égbolton a sűrűn felvillanó hullócsillagok ugyanis szabad szemmel nyújtják a legszebb látványt.
A holdfogyatkozások noha jóval gyakrabban következnek be mint a napfogyatkozások, de az utóbbiakhoz hasonlóan szintén az égbolt leglátványosabb jelenségei közé tartoznak. Az idei augusztus ritka lehetőségként most azt kínálja, hogy egyszerre lehessünk részesei mindkét fogyatkozási eseménynek.
2026-ra két holdfogyatkozást jeleztek elő a csillagászati naptárak. A március 3-i teljes holdfogyatkozás azonban Európából és így Magyarország területéről sem volt látható, ezzel szemben az augusztus 28-i részleges – a maximumakor majdnem teljes fedettségű – holdfogyatkozás hazánk területéről is megfigyelhető lesz.
Holdfogyatkozásra -akár részleges, akár pedig teljes fogyatkozásra-, kizárólag csak telihold idején kerülhet sor.
Teliholdkor a Föld a Hold és Nap között áll, és ilyenkor bizonyos feltételek fennállása esetén a földárnyék részben vagy teljes egészében elnyelheti a Holdat. Érdemes megjegyezni, hogy ilyen esetben a Hold felénk forduló oldaláról -ha az égi kísérőnk felszínén állnánk-, teljes napfogyatkozást láthatnánk.
A holdfogyatkozásoknak több típusa ismert. Teljes holdfogyatkozáskor a Hold teljesen belemerül a Föld árnyékába, de ennek ellenére mégsem válik abszolút láthatatlanná, mert a földi atmoszférán szóródó fény halvány, sötétvörös árnyalatú derengést teremt a teljes sötétség helyett. Részleges holdfogyatkozásról akkor beszélünk, ha a Hold csak részben lép be a földárnyék belső részébe, az úgynevezett umbrába. Ilyenkor a Föld szürke árnyékot vet a holdfelszín egy részére. A részleges fogyatkozásoknak két további altípusa a teljes, vagy pedig a részleges penumbrális fogyatkozás. Előbbinél a Hold úgy halad át a penumbrán, hogy a teljes felülete belekerül a félárnyékos részbe. Az utóbbinál a Hold csak az árnyék külső részébe lép be, de a felszínét ekkor nem takarja be teljesen a félárnyék, vagyis a penumbra.
Az augusztus 12-i fogyatkozási esemény penumbrális, azaz félárnyékos részleges holdfogyatkozás lesz.
A fogyatkozás hajnali 3:24-kor veszi a kezdetét, amikor a nyugvó telihold még 12,5 fok magasan fog állni a nyugati horizont felett. A részleges fázis 5:58 -kor fog a legnagyobbnak látszani, akkor, amikor kezdetét veszi a holdnyugta.
A takarás maximális fázisa reggel 6:12 -kor következik be, amikor a félárnyék a telihold korongjának mintegy 93 százalékát fedi le, de ez a holdnyugta miatt már nem lesz látható.
Augusztus 12-én és 28-án látványos csillaghullás és két fogyatkozási esemény is látható lesz:
Napi