magyarnemzet Kultúra

Egyetlen mondat miatt száműzhették a Hazajárót a közmédiából

Szerző: magyarnemzet 2026. 08. 12. 4 percnyi olvasás


Egyetlen mondat miatt száműzhették a Hazajárót a közmédiából

Tarr Zoltán konkrét indoklás helyett a műsor Nagymagyarról szóló epizódjának egyik kijelentését kifogásolta.


Amint lapunk korábban beszámolt róla, a Tisza-kormány beáradása a közmédiába nem kímélte a Kárpát-medencei magyarság történelmét és közösségeit bemutató legnépszerűbb műsort, a Hazajárót sem. A megrendelő MTVA indoklás nélkül nem kívánta meghosszabbítani vagy más módon fenntartani a honismereti-turisztikai magazinműsor szerződését. A sorozat készítői azonnal közösségi adománygyűjtést szerveztek, hogy a hátralévő tizenegy epizód gyártási költségét előteremtsék. A közösségi gyűjtés kilenc nap után sikerrel zárult, és a későbbiekben a patrióta médiaműhelyek egyik új finanszírozási modelljének referenciájaként is szolgálhat. Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője az Országgyűlés augusztusi rendkívüli ülésének első napján a műsor megszüntetésének okairól kérdezte a Tisza-kormányt. A képviselő kérdésére Tarr Zoltán válaszolt, konkrét indoklást azonban nem adott.

Válasz érkezett, konkrét indoklás nem

„Ön egy olyan műsort hiányol, amely kétségtelenül rengeteg részt elkészített már, és még néhány rész van hátra, de ez a sorozat a Nagymagyarról szóló adásában egy olyan szomorú valóságról számol be, amelyet most szó szerint idézek: »ma már szinte csak cigányok élnek itt a településen«, majd ezt egy közeli, életerős magyar közösséggel állították szembe” – válaszolta Tarr Zoltán.

Tarr Zoltán ugyanakkor nem fejtette ki, milyen összefüggés van a nagymagyari epizódban elhangzott mondat és a Hazajáró szerződésének megszüntetése között. Mindemellett a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter válasza tartalmilag szinte teljesen egybevág a Telex egyik tavalyi cikkével, amely szintén az idézett demográfiai kijelentéssel foglalkozott.

A Telex egy podcastból idézve azt kifogásolta, hogy a Hazajáró kijelentése „konkrétan megjelöli ezt a kisebbséget”. Arra azonban sem a cikk, sem Tarr Zoltán nem adott magyarázatot, miért ne lehetne problémaként beszélni a felvidéki magyarság népességfogyásáról.

Novák Előd nem fogadta el a választ, a tiszás képviselők viszont egyhangúlag megszavazták azt. A Mi Hazánk képviselője külön rávilágított, hogy a Hazajáró bőven a piaci ár alatt készült. Viszonyításként felidézte, hogy a közmédiában is vetített tízrészes Kékkör dokumentumfilm-sorozatra a Nemzeti Filmintézet több mint százmillió forint közvetlen állami támogatást ítélt meg. A képviselő számítása alapján így a Kékkör egyetlen epizódja ötször annyiba került, mint egy Hazajáró-rész.

Rétvári Bence: Miért nem fér bele a magyarság ügye a közszolgálatiságba?

Ezt követően Rétvári Bence is kérdést intézett Tarr Zoltánhoz a Hazajáró műsor megszüntetése kapcsán. A miniszter válaszában már nem tért ki a Hazajáróra, csupán általánosságban beszélt a közmédia átalakításáról. Közölte, hogy a folyamatot nem a kormány, hanem az átvilágítással megbízott csapat végzi, a miniszteri megbízott pedig annak törvényességét ellenőrzi. Rétvári Bence erre válaszul hangsúlyozta, hogy azok a magyar emberek gyűjtötték össze saját zsebükből kilenc nap alatt a Hazajáró hátralévő tizenegy részére a gyártási költséget, akiket állítólag a Tisza-kormány képvisel.

Bár Tarr Zoltán első válaszában a Hazajáró Nagymagyarról szóló epizódját emelte ki, viszont már nem tért ki arra a társadalmi és közéleti háttérre, amelyben a kifogásolt mondat elhangzott. A felvidéki sajtó az elmúlt években a helyi magyarokat ért fenyegetésekről, választási visszásságok gyanújáról és a település polgármesterének több hatósági ügyéről is beszámolt.

Fenyegetések és választási visszásságok a felvidéki sajtóban

Több felvidéki hírportál is arról számolt be, hogy Nagymagyaron komoly atrocitások érték a helyi magyar közösséget. A Dunaszerdahelyi járásban fekvő településen a 2018-as választáson választották először polgármesterré Marek Rigót, miközben mind a tizenegy, hozzá köthető képviselőjelölt mandátumot szerzett – írta a Körkép.sk. Rigó az elmúlt években több hatósági ügybe is belekeveredett Szlovákiában és Ausztriában.

Marek Rigó, Nagymagyar polgármestere és tizenegy képviselőjelöltje. Fotó: Körkép.sk

Már a választást megelőző napokban több rendőrségi bejelentés érkezett, és az országos választási bizottság tagjait is többször értesítették a feltételezett szabálytalanságokról. A Körkép.sk külön kiemelte, hogy a helyi választási bizottság elnöke Rigó édesapja volt, miközben egyik testvére képviselői mandátumot szerzett.

A Körkép.sk beszámolója szerint a választás hetén a Rigóhoz köthető képviselőjelöltek egyike gépkocsijával elütötte az egyik magyar jelölt kampányanyagait terjesztő aktivistát. A portál állítása szerint a választás napján szervezetten szállították a szavazókat, és megfenyegették azokat, akik ezt fényképen vagy videón próbálták dokumentálni. Az egyik szavazóhelyiségben egy időben mintegy kétszázan várakoztak, az egyik választókörzetben pedig Rigó támogatói a voksok csaknem 95 százalékát szerezték meg. A választást követően a magyar jelölteket a közösségi oldalakon is támadások érték, többeket pedig azzal fenyegettek meg, hogy távozniuk kell a településről. 

Nyolcvanezer euróba került az illegális hulladéklerakó felszámolása

Rigó ellen 2023-ban emeltek vádat illegális hulladékkezelés miatt – számolt be róla a Paraméter.sk. A vád alapján a polgármester 2022 tavaszán hatósági engedély nélkül vitetett nagy mennyiségű elhasznált gumiabroncsot egy Nagymagyarhoz tartozó termőföldre. Az illegális hulladéklerakat felszámolása nyolcvanezer euróba került.

Az illegális hulladéklerakat felszámolása 80 ezer euróba került.

Illegális hulladéktelep Nagymagyar határában. Fotó: Facebook/Paraméter.sk

Rigó a bíróságon azzal védekezett, hogy egy még 2016 óta fennálló problémát próbált megoldani: a gumiabroncsokat a családi házak közelében fekvő, később legalizált gyűjtőudvar területéről szállíttatta a falu szélén található, rekultiválás előtt álló szeméttelepre. Elmondása szerint az abroncsok elszállítását korábban senki nem vállalta, miközben azok tűzveszélyt jelentettek a lakóházak közelében. A polgármester úgy vélte, a szanálásra váró lerakó volt a legbiztonságosabb ideiglenes hely számukra. A környezetvédelmi hatóság munkatársa ugyanakkor a perben közölte, hogy az önkormányzat nem rendelkezett engedéllyel az abroncsok lerakására a falu szélén. A hatóság végül két évet adott a szabálytalanul elhelyezett hulladék elszállítására. Rigó elmondása alapján ennek már 2023-ban eleget tett.

Rendőri intézkedéssel végződött az ausztriai dulakodás

Rigó 2025 júniusában az ausztriai Kittseeben, magyar nevén Köpcsényben keveredett rendőri intézkedéssel végződő konfliktusba. A Paraméter.sk beszámolója szerint egy közlekedési nézeteltérés után a polgármester a másik szlovákiai sofőr nyomába eredt, majd egy helyi vállalat telephelyén érte utol. Az ott kialakult szóváltás dulakodásig fajult.

A portálnak nyilatkozó szemtanúk azt állították, hogy a polgármester sértegette, leköpte és megtámadta a másik férfit, a dulakodás közben azonban többször is a földre került. Rigó ezzel szemben közölte, azért követte a sofőrt, mert az megpróbálta leszorítani őket az útról, a telephelyen pedig boxerrel a kezében támadt rá. A másik fél megerősítette, hogy részese volt az incidensnek, de nem kívánt nyilatkozni annak részleteiről. Az osztrák rendőrök mindkét férfit előállították. Később egy Nagymagyarból érkező csoport is megjelent a telephelynél, ezért ismét rendőri intézkedésre volt szükség. Rigó azt állította, hogy a csoport tagjai a családjához tartoztak, és őt keresték, miközben sérüléseit kórházban látták el.

ad

További tartalom Önnek