A német kormány szerdán aláírta az ország hírszerző ügynökségeinek jelentős átalakítását, hogy széleskörű új jogosítványokat kapjanak titkos műveletek végrehajtására és a külföldi fenyegetések elleni fellépésre.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Alexander Dobrindt belügyminiszter "új korszakot" jelentett be a német titkosszolgálatok számára, amelyek eddig jórészt a hírszerzésre korlátozódtak.

A szolgálatok nagyobb mozgásteret kapnak a nem halálos műveletek végrehajtására, mint például az ellenséges szerverek feltörése vagy a szabotázs végrehajtása a reformok értelmében, amelyeknek a jövő év eleji hatálybalépése előtt még át kell lépniük a parlamentben.

Friedrich Merz kancellár koalíciója azzal érvelt, hogy erősebb titkosszolgálatokra van szükség az ellenséges külföldi hatalmak, terrorista csoportok és kiberbűnözők által jelentett fenyegetésekkel szemben.

Német tisztviselők azzal vádolják Moszkvát, hogy "hibrid" szabotázs-, kém- és félretájékoztatási kampányt folytat az ország ellen, amely Ukrajna egyik legnagyobb katonai támogatója az Oroszországgal vívott háborúban.

"Nemcsak Oroszországgal, hanem más szereplőkkel is hibrid konfliktusban vagyunk" - mondta Marc Henrichmann, a parlament titkosszolgálati felügyeleti bizottságának elnöke az AFP hírügynökségnek.

Érvelése szerint Németország óvatos hozzáállása "a görbe mögött" hagyta, és nem tud megfelelően hozzájárulni Európa biztonságához.

Henrichmann egy sor közelmúltbeli incidensre mutatott rá, köztük egy robbanóanyaggal megrakott drónra, amelyet múlt héten fedeztek fel a lipcsei repülőtéren, hogy hangsúlyozzák a változások fontosságát.

"Olyan ellenfelekkel kell szembenéznünk, akik mindenféle szabály nélkül játszanak" - mondta. "Nincs tekintettel a törvényre és a rendre. Nem csupán az a céljuk, hogy nyomás alá helyezzék a Nyugatot, az EU-t és Németországot, hanem ideális esetben térdre kényszerítsék őket."

Nincsenek halálos műtétek

Németország évtizedek óta szigorú korlátozások alá helyezte a BND külföldi hírszerző ügynökségét és a BfV hazai kémszolgálatát, amelyek kizárják az Egyesült Államok CIA vagy az izraeli Moszad által gyakorolt ​​közvetlen és potenciálisan halálos műveleteket.

Ezeket a szabályokat részben a náci diktatúra és a kommunista Kelet-Németország által elkövetett szörnyű visszaélések, valamint a magánéleti jogok erős német érzése miatt vezették be.

"A német titkosszolgálatok a közelmúltig alapvetően információgyűjtő szolgálatok voltak" - mondta Peter Neumann, a londoni King's College biztonsági tanulmányok professzora az AFP-nek.

"Néhány jogosítványuk van információgyűjtésre és jobb képet adni a döntéshozóknak, de nagyon korlátozottak abban, hogy mit tehetnek ezzel az információval."

Németország rekordösszegeket fektetett be hadseregének újjáépítésébe Oroszország 2022-es teljes körű Ukrajna inváziója nyomán, és Henrichmann és mások azzal érvelnek, hogy a kémszolgálatok bővítésére is szükség van.

A reformok potenciálisan lehetővé teszik a kémügynökségek számára, hogy saját kibertámadásokat hajtsanak végre, például letiltsák az ellenséges szereplők által használt külföldi informatikai rendszereket, vagy blokkolják a fizetések áramlását.

A BND és a BfV adatgyűjtési és -elemzési jogkörét is kiterjesztik, beleértve a mesterséges intelligencia használatának engedélyezését hatalmas adathalmazok átvizsgálására és bizonyos adatok hosszabb ideig tartó megőrzésére.

A több mint 700 oldalt felölelő jogszabálycsomag szabályozza az olyan vitatott intézkedésekre vonatkozó hatásköröket is, mint az online megfigyelés és nyomon követés.

Ritka esetekben a BND kémügynökség engedélyt kaphat külföldi szabotázsküldetések végrehajtására is, bár a merényletek és más halálos műveletek szigorúan tilosak maradnának.

Dobrindt sajtótájékoztatón elmondta, hogy Németország "utoléri azt, ami más európai országokban lehetséges", ahol a titkosszolgálatoknak nagyobb mozgástere van.

"Hírszerző szolgálatainkat valódi titkosszolgálatokká alakítjuk át" - mondta.

Neumann szerint Németország szigorú korlátai a titkos fellépésekre néha megnehezítették a szövetséges hírszerző ügynökségekkel való együttműködést, és ritkák a közös műveletek.

„Itt az ideje, hogy a német titkosszolgálatok hasonló jogkörrel rendelkezzenek, mint más európai demokráciákban” – mondta az AFP-nek.

Túl messzire mennek a tervek?

De rengeteg kritika is érte a törvénytervezetet.

Konstantin von Notz, a Zöldek képviselője, a hírszerzési felügyeleti bizottság alelnöke kijelentette, hogy "az új és erőteljes jogkörök alapvetően megfelelőek a jelenlegi kihívásokkal teli biztonsági légkörben".

A Társaság a Polgári Jogokért azzal érvelt, hogy az új digitális felügyeleti jogkörök "mélyen sértenék az alapvető jogokat".

Kritika érkezett a baloldali párt belpolitikai szakértőjétől, Clara Büngertől is, Tagesschau idézete szerint: "Bárki, aki a titkosszolgálatoknak operatív beavatkozási jogot, szabotázsjogot és állami hackbacket ad, új német titkosrendőrséget tervez."

Bünger ezt "felelőtlennek és felelőtlennek" nevezte. A reform – mondta – „minden, az alkotmánnyal összeegyeztethető szint fölé emelné a felügyeleti jogkört”.

Wolfgang Kubicki, az FDP vezetője is hasonlóan vélekedik: "Amit Dobrindt tervez, az történelmi tabu megsértése. Mindent, amit a konzervatív tömb mindig is szeretett volna a beavatkozási jogok terén, túlzottan zavaró jogi akadályok nélkül, most az Alkotmányvédelmi Hivatalnak kell átadni. Aligha elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróság ne avatkozzon be itt a Kubicimeugginesburgernek" - mondta.

A Bundestagnak még jóvá kell hagynia a kabinet által a nyári szünet után elfogadott törvényjavaslatot.