KülföldSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 12. 3 percnyi olvasás
Csak a szerencsén és a gyújtószerkezet meghibásodásán múlt, hogy Németország elkerülte a hidegháború óta eltelt időszak legsúlyosabb, külföldi hatalom által végrehajtott terrorakcióját.
Lapunk is beszámolt arról, hogy a merényletkísérlet augusztus 4-én az esti órákban történt. Egy speciálisan átalakított, megnövelt akkumulátorkapacitású, pozíciófények nélkül repülő, önálló navigációra képes drón hatolt be a Lipcse/Halle repülőtér szigorúan őrzött belső zónájába.
A drón célpontja egy ukrán Antonov típusú teherszállító gép volt, ahova a támadást megelőző napokban Ukrajnába tartó katonai segélyeket és lőszerszállítmányokat rakodtak be. A gép a NATO egyik kritikus fontosságú logisztikai láncának részeként állomásozott a németországi csomóponton.
A repülőtéri videofelvételek tanúsága szerint a drón közvetlenül a repülőgép szárnyának ütközött – pontosan ott, ahol az üzemanyagtartályok találhatók. A fegyverként használt eszközön egy konzervdobozba rejtett, nagyjából 600-800 gramm tömegű, pusztító erejű robbanóanyagot rögzítettek. Bár a mechanikai becsapódás megtörtént, a házi készítésű gyújtószerkezet csődöt mondott: a detonáció elmaradt, a drón pedig a betonra zuhant. A veszélyes szerkezetet végül órákkal később, éjfél körül fedezte fel egy buszsofőr a repülőtér előterében.
Bár az elkövetők professzionális katonai eszközöket és módszereket alkalmaztak, a helyszínen súlyos hibákat vétettek. A Tagesschau oknyomozó riportja szerint a szövetségi nyomozók több kulcsfontosságú bizonyítékot rögzítettek:
A megszerzett adatok, a SIM-kártyák és a nyomok elemzése során kiderült, hogy a támadást nem helyi amatőrök, hanem egy felkészített, komoly technológiai háttérrel rendelkező szabotázscsoport hajtotta végre.
A német Szövetségi Ügyészség állami terrorizmus, valamint légi közlekedés veszélyeztetése miatt vizsgálja az ügyet. Nem véletlenül: a nemzetközi hírszerzési csatornákon – köztük az amerikai CIA és a CNN által idézett európai védelmi tisztviselők jelentéseiben – egyértelmű konszenzus van arról, hogy a szálak közvetlenül az orosz katonai hírszerzéshez, a hírhedt GRU-hoz vezetnek.
Amellett sem lehet elmenni, hogy a lipcsei drónincidens kísértetiesen hasonlít az európai logisztikai hálózatok ellen indított korábbi orosz támadássorozathoz. Emlékezetes, 2024 júliusában szintén a lipcsei DHL-központban, valamint birminghami és varsói raktárakban
gyulladtak ki olyan postai küldemények, amelyekbe rejtett, magnéziumalapú gyújtószerkezeteket helyeztek el. Akkor az egyik csomag egy repülőgép késése miatt a földön gyulladt ki – ha a levegőben robban lángra, a gép lezuhan.
Az akkori, Litvániából indított akciók miatt jelenleg is több olyan személy is bíróság előtt áll Lengyelországban és Litvániában, akiket bizonyíthatóan az orosz titkosszolgálatok béreltek fel. A nyomozók látóterébe került egy fiatal ukrán állampolgárságú ügynök is, akit a GRU pénzelt, és aki korábban Németországba utazott, hogy pontosan olyan alkatrészeket, drónvázakat és egyedi rögzítéseket szerezzen be, amilyeneket a mostani lipcsei támadásnál is felhasználtak.
Ahogy arról lapunk beszámolt a napokban, Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter nemrég arról beszélt, hogy Németország már nyakig benne van egy hibrid háborúban, szerinte Németország a mindennapokban is az oroszok célpontjává vált. Moszkva berlini nagykövetsége természetesen azonnal reagált, és a vádakat a Kreml elleni ukrán provokációnak nevezte.
A sikertelen merényletkísérlet azonnali politikai és védelmi láncreakciót indított el Berlinben. Mivel a repülőtér hagyományos légvédelmi radarjai teljesen képtelenek voltak észlelni a mélyen repülő, rádiójeleket ki nem bocsátó, előre beprogramozott GPS-koordináták alapján navigáló drónt, a kormány radikális reformokat rendelt el:
Napi