A júniusi megállapodás "azonnali és végleges tűzszünetet" hirdetett minden fronton, ám gyorsan összeomlott, miután Donald Trump amerikai elnök július 7-én iráni támadásokra reagálva befejezettnek nyilvánította azt, az iráni külügyminisztérium pedig egy héttel később felfüggesztette a részvételét. Washington azzal vádolja Teheránt, hogy nem nyitotta meg újra a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost, míg Irán szerint az Egyesült Államok szegte meg kötelezettségvállalásait, beleértve az iráni kikötők zárlatának feloldását és a befagyasztott iráni vagyon kiengedését.

"Az egyik kérdés, amelyről közvetítőkön keresztül tárgyalnak, az Egyesült Államok visszatérése az ideiglenes megállapodáshoz, valamint a kötelezettségvállalások végrehajtási ütemtervének meghatározása.

Ebben a tekintetben semmiféle előrelépés nem történt

– fogalmazott az iráni forrás. A megállapodás eredetileg egy 60 napos időkeretet határozott meg a végleges egyezség elérésére Irán nukleáris programjának korlátozásáról és az amerikai szankciók feloldásáról. Az iráni tisztségviselő cáfolta a török Anadolu hírügynökség értesülését, amely szerint pakisztáni közvetítéssel megállapodás született volna a határidő meghosszabbításáról. Álláspontja szerint "nincs miről tárgyalni, hiszen Irán szemszögéből nem kezdődött el semmilyen olyan időszak, amelyet meg lehetne hosszabbítani".

Mindkét fél élesítette a retorikát az elmúlt napokban. Mohszen Rezái, Irán legfőbb biztonsági tisztségviselője kedden kijelentette, hogy a Hormuzi-szoros mindaddig zárva marad, amíg az Egyesült Államok el nem fogadja Irán feltételeit a háború lezárásához. Trump hétfőn újabb követeléssel állt elő, miszerint Iránnak kártérítést kellene fizetnie az elmúlt ötven év háborúiban, támadásaiban és tüntetéseiben elhunytak után.

A Perzsa-öböl bejáratánál, Irán és Omán között fekvő Hormuzi-szoros a háború kirobbanása előtt a globális kőolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-forgalom ötödét bonyolította. A Brent nyersolaj ára a február végi konfliktus kirobbanása óta meredeken emelkedett, és egy ponton elérte a hordónkénti 126 dollárt, ami csaknem 75 százalékkal haladta meg a háború előtti szintet.

A helyzetet tovább súlyosbították a keddi tengeri támadások. A Vörös-tenger déli részén, a Báb el-Mandeb-szorosban az iráni támogatást élvező húszik megtámadtak egy kisebb teherszállító hajót, aminek következtében a legénység négy tagja életét vesztette – ez volt a lázadó csoport első halálos áldozatokat követelő tengeri csapása a háború kezdete óta. Az amerikai haditengerészet eközben két Hellfire rakétával tette működésképtelenné egy panamai lobogó alatt közlekedő teherhajó kormányszerkezetét, miután az figyelmen kívül hagyta az iráni kikötők tengeri zárlatának megsértésére vonatkozó többszöri figyelmeztetést. A Brent határidős jegyzése szerdán hordónként 89,26 dolláron állt, ezzel már a hatodik egymást követő napon mutathatott fel emelkedést.

A címlapkép mesterséges intelligenciával készült. Forrás: Portfolio

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.