Augusztus 12-től fokozatosan alkalmazni kell az Európai Unió új csomagolási rendeletét, amely hosszabb távon az italpalackoktól az éttermi dobozokon át az internetes rendelések kartonjaiig szinte minden csomagolást átalakíthat. A szabályozás célja, hogy kevesebb hulladék keletkezzen, növekedjen az újrafeldolgozás, és mérséklődjön az EU függősége azoktól az importált fosszilis nyersanyagoktól, amelyekből a műanyag csomagolások döntő része készül.

A 2025 februárjában hatályba lépett csomagolási és csomagolási hulladékról szóló rendelet, vagyis a PPWR a korábbi irányelvet váltja fel, ezért

közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Brüsszel ezzel egységes piacot szeretne teremteni, hogy az uniós követelményeknek megfelelő csomagolást ne kelljen országonként eltérő műszaki szabályokhoz igazítani. A hulladékgazdálkodási adminisztráció, köztük a gyártói regisztráció és a díjfizetés azonban továbbra is jelentős részben nemzeti hatáskörben marad.

Bő 3 év van a megvalósításra

Az augusztus 12-én alkalmazandóvá váló rendelkezések közül a legfontosabb az úgynevezett örök vegyületek, vagyis a PFAS-anyagok korlátozása az élelmiszerrel érintkező csomagolásokban. Ezeket a rendkívül lassan lebomló, a környezetben és az emberi szervezetben is felhalmozódó vegyületeket eddig többek között pizzásdobozok, gyorséttermi csomagolások, elviteles dobozok, sütőpapírok és mikrohullámú pattogatottkukorica-zacskók víz- és zsírtaszítóvá tételére használták.

A meghatározott határértékeket túllépő csomagolások mostantól nem hozhatók forgalomba az uniós piacon.

Szintén egységesebbé válnak a gyártókra, az importőrökre és a kiterjesztett gyártói felelősséget viselő szereplőkre vonatkozó meghatározások. A csomagolásokon olyan adatokat és jelöléseket is el kell helyezni, amelyek alapján szükség esetén azonosítani lehet a gyártót vagy az importőrt, és kapcsolatba lehet lépni vele. Az Európai Bizottság persze önmagában a csomagolási előírások változása miatt nem tervez betiltani egyetlen forgalomban levő terméket sem.

A következő nagyobb lépcső 2028-ban érkezik, amikor az egész EU-ban egységes címkézési rendszert vezetnek be. A jelölésekből a fogyasztók könnyebben megállapíthatják majd, miből készült a csomagolás, melyik hulladékgyűjtőbe kell dobni, illetve hogyan lehet visszaváltani vagy újra felhasználni. Brüsszel szerint az egységesítés az újrafeldolgozás hatékonyságának javítása mellett

páréves távlatban több milliárd eurót takaríthat meg a csomagolóiparnak.

A legtöbb, üzletileg is látványos követelmény 2030-tól válik kötelezővé, hiszen eddigre minden csomagolást úgy kell megtervezni, hogy újrafeldolgozható legyen, az új műanyag csomagolásokban pedig előírt arányban újrafeldolgozott alapanyagot kell használni. Az egyszer használatos PET-italpalackoknál ez az arány legalább 30 százalék lesz, a PET-palackok és fémdobozok elkülönített gyűjtési arányának pedig már 2029-re el kell érnie a 90 százalékot.

A rendelet a felesleges csomagolást is visszaszorítja, így az e-kereskedelmi, gyűjtő- és szállítási csomagolásokban az üres tér aránya legfeljebb 50 százalék lehet.

Több nagyon kis méretű, egyszer használatos műanyag csomagolás eltűnik a szállodákból és az éttermekből, a vendéglátóhelyeknek pedig az elviteles értékesítésnél lehetővé kell tenniük az újratöltést vagy a vendég saját edényének használatát. Az italágazatban mindehhez 10 százalékos újrahasználati cél társulhat, ami a palackok mellett a visszaváltási és logisztikai rendszerek átalakítását is szükségessé teszi.

A tagállamoknak közben a 2018-as szinthez képest 2030-ig 5, 2035-ig 10, 2040-ig pedig 15 százalékkal kell csökkenteniük az egy főre jutó csomagolási hulladék mennyiségét.

Az összes csomagolási hulladék újrafeldolgozási arányának 2030 végére el kell érnie a 70 százalékot; ezen belül a műanyagnál 55, az üvegnél 75, a papírnál és kartonnál pedig 85 százalékos célértéket írtak elő. Az előzetes számítások szerint, beavatkozás nélkül 2030-ig 19 százalékkal nőtt volna az uniós csomagolási hulladék, a műanyag csomagolásokból származó hulladék pedig akár 46 százalékkal is emelkedhetett volna.

Utólazítás

A szabályozás kidolgozásakor az EU nemcsak közös követelményeket állapított meg, hanem többszörösen is biztosítani akarta azok betartását. Ennek részeként a más tagállamokban értékesítő vállalkozásoknak minden célországban meghatalmazott képviselőt kellene kijelölniük, ami főként az interneten és több országban kereskedő kisebb cégeknek jelentene komoly adminisztratív terhet.

Az Európai Bizottság 2022-ben, az európai zöldmegállapodás végrehajtásának időszakában még maga javasolta ezt a megoldást, mostanra azonban a versenyképesség javítása és a bürokrácia csökkentése előrébb került a prioritások között.

A Bizottság ezért mostanra eltörölné a tagállamonkénti képviselő kijelölésének kötelezettségét az EU-ban letelepedett vállalatok számára,

ehhez azonban még az Európai Parlament és a Tanács hozzájárulása is szükséges.

Addig is inkább arra kérte a nemzeti hatóságokat, hogy ne büntessék a jóhiszeműen eljáró, de az új követelményekhez még alkalmazkodó cégeket. Brüsszel ezzel a részletes előzetes bebiztosítás helyett egyelőre nagyobb bizalmat adna a gyártóknak, a rendelet alapvető környezetvédelmi céljait azonban nem adja fel. A végrehajtási szabályokat az iparági szereplőkkel egyeztetve, kevesebb adminisztrációval kívánja bevezetni.

Címlapkép forrása: EU